181796. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersbőrök környezetkímélő meszezésére

181796 8 4. példa Az ismert módon sózással konzervált vagy fejtés után azonnal feldolgozott bőröket szokásos módon - adott esetben mechanikai zsírtalanítás után - bőrgyári meszező hordóba helyezzük, majd szokásos módon feláztatjuk. A kellőképpen feláztatott bőröket ezután ugyan­csak edényben meszezzük: hozzáadunk 50 súly% 30°C-os vizet, 1 súly% technikai (60%-os) dinát­­rium-szulfidot, és 30 percig forgatjuk. Ezután hozzá­adunk 1,5% Mollescal SF-t és 0,2% nátrium-hidr­­oxidot és újabb 30 percig forgatjuk. Ezután hozzá­adunk 3% mészhidrátot és 30 percig forgatjuk, majd hozzáadunk 50-150% 30°C-os vizet, 30 percig for­gatjuk, majd másnap reggelig óránként 5-5 percig forgatjuk. Ezt követően 20 °C-os vízben oldva 0,04% mangán-szulfátot adagolunk a hordóban levő bőrre, illetve meszeslére. 15 perc forgatás után vízzel tízszeresére hígított 0,4%-os technikai hidrogén-per­­oxid oldatot öntünk a lébe három részletben 10-10 percenként, és ezzel további 60-150, előnyösen 120 percig forgatjuk. ólom-acetát próbával a lében szulfidion nem mutatható ki. 5. példa Az 1. példa szerint járunk el, azzal a különbséggel, hogy dinátrium-szulfid és nátrium-hid­­rogén-szulfid 1 : 1 arányú keverékét használjuk 1 súly% mennyiségben. 6. példa Az 1. példa szerint járunk el, azzal a kü­lönbséggel, hogy a hidrogén-peroxid mellett man­gán-szulfátot nem adagolunk. Az oxidáció előtti kb. 1000 mg/1 szulfidtartalmat így csupán 160mg/l értékig lehet csökkenteni, míg 200 mg/1 mangán-szul­fát katalizátor adagolásával a végzett oxidáció tökéletesen végbemegy. Kísérleteink során bebizonyosodott, hogy az el­járással végzett nyersbőr meszezésénél a fehérje­bontó enzimekkel történő előkezeléssel kombinált meszezés segítségével az enzimes kezelés intenzitá­sától függően tetszőleges módon változtatható a rostszerkezet fellazítása, ami racionális ruházati bőrgyártást tesz lehetővé. Az enzimes úton fellazított és lenyert szőr adott esetben a világpiacon is jól értékesíthető értékes melléktermék. A nyersbőrök naturzsírtartalma főleg sertésbőrök esetében elsősorban a párhuzamos rostrendezettség miatt laza topográfiai helyeken magas (nyakak, has­szélek), s mivel a zsírréteg e helyeken bizonyos fo­kig védi a bőranyagot az enzimes lebontástól, az el­járás kedvezően befolyásolja a készbőr topográfiai egyenletességét. Az enzimes kombináció csökkenti a pőre duzza­dását, s növeli a szakítási szilárdságot. Ezért fél­üzemi méretű kísérleteinknél 2-4% felülethozam növekedést lehetett tapasztalni. Kísérleteink arra is utaltak, hogy az enzimes elő­kezelés intenzitását gazdaságossági és biztonsági okokból nem célszerű az összes szőr lenyeréséig növelni. Tapasztalataink szerint ugyanis az enzimes kezelés intenzitása (adagolt enzimmennyiség, kezelés időtartam és hőmérséklete) és a szőrlazulás között exponenciális összefüggés van, s ezért az összes szőr kb. 90—95%^ának eltávolíthatóságánál erősebb ha­tásra általában nem kell törekedni. A teljes szőr­mennyiség lenyerése technológiától független ténye­zőktől (pl. az állat fajtasága, tartási módszere, kon­­zerváltsági állapota stb.) is függ. Az eljárás előnye, hogy az enzimes kezelés intenzitásának változtatá­sával a kinyert szőrmennyiség lényeges változása nélkül tudjuk befolyásolni a készáru jellegét, elsősor­ban a puhaságot és a velúrozottságot. Kísérleteink bebizonyították továbbá, hogy a bőr­ipari körülményeket figyelembe véve a meszező edényzetben mangán-szulfát jelenlétében hidrogén­­-peroxiddal legcélszerűbb az oxidáció kivitelezése. Itt a sztöchiometriai arányban történő anyagada­golást a lé egyéb oxidálható anyag (fehérje, zsír stb.) tartalma nem teszi lehetővé. A reakció gyors lefo­lyása miatt célszerű azért a szulfidion jelenlétét ólom-acetátos papírral kémlelni, illetve a hidrogén­­-peroxid adagolását a szulfid-reakció megszűntéig folytatni. Kísérleteink értelmében mangán-szulfát ka­talizátor jelenléte elősegíti a hidrogén-peroxid ha­tását. Ennek oka a használt meszeslé említett össze­tételével magyarázható. Kísérleteink során megállapítható volt továbbá, hogy az oxidáció előnyös hatást gyakorol a pőre tisztaságára, mivel az epidermismaradványokat eltá­volítja. A tisztább pőre kedvez az anilines és teljes­­barkás termékek előállításának. Kísérleti eredményeink összegezéseként megálla­pítható, hogy a találmány szerinti eljárás előnyei a következők: Az eljárás alkalmazásánál külön szennyvízkezelő egység létesítése nélkül, a szennyvíz szulfidion-tartal­­mára vonatkozó határérték előírást kielégítő összeté­telű szennyvíz keletkezik. Az eljárás alkalmazásával az értékes, világpiacon is keresett szőrtakaró épségben lenyerhető. Az eljárásnál alkalmazott fehérjebontó enzi­mekkel végzett előkezelés következtében a szokásos­nál puhább készáru állítható elő és az enzimes elő­kezelés intenzitásának változtatása rugalmasan alkal­mazkodhat a készárutól megkövetelt minőségi jel­lemzőkhöz. Az eljárással előállított készáru felülethozama 2—4%-kal nagyobb, mint a hagyományos eljárással készült bőröké. Az eljárásban a szulfidtartalom mellett a szenny­víz kémiai oxigénigénye és zsírtartalma is kedvezőbb a szőr visszanyerése és a nyersbőr zsírtartalmának előzetes eltávolítása miatt. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás nyersbőrök — előnyösen marha- vagy sertésbőrök környezetkímélő meszezésére, a bőrök enzimmel vagy szerves merkaptánokkal végzett szőrtelenítésével, valamint dinátrium-szulfidot és/ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom