181794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás újszülött borjak tápszeres táplálására
181794 4 esetben vérsavó kinyerésére a vér nem alkalmas, sejttenyészethez nem felel meg. A találmány célja olyan tartásmód kialakítása, mely szerint az állatot föcstej nélkül életben lehet tartani legalább 8-10 napig, amikor már húsa közfogyasztásra alkalmas és csak akkor véreztetjük el. A találmány szerint a kitűzött feladatot úgy oldjuk meg, hogy az állatokat tápszeren tartjuk, azonban annak érdekében, hogy az emésztőutakon a táp felszíható legyen, a táppal olyan baktériumkultúrát juttatunk az állat szervezetébe, amely az emésztést és a felszívódást, ezáltal az állat életbenmaradását lehetővé teszi az említett időtartamig. A találmány eljárás újszülött borjak tápszeres tartására, melynek meghatározója, hogy a születést követően 5 millió/g csírát tartalmazó Streptococcus faecium készítményt adunk szájon át, majd ezt követően 500.000 csíra/g-mal preparált tejpótló borjútápszert itatunk legalább 8—10 napig, mialatt a steril körülményekről gondoskodunk. A tartási idő eltelte után a borjakat elvéreztetjük és a vért ipari célokra vérsavó előállítására, a húst közfogyasztásra adjuk. A steril körülményeket lemosható gumipadló alkalmazásával, elkülönített helyen biztosítjuk. A találmány szerinti eljárás alapja az a felismerés, hogy a Streptococcus faecium baktérium kultúra alkalmas arra, hogy a fiatal állat bélcsatornájába juttatva elszaporodjon, ott a bélbaktérium flórában a patogén csírák elszaporodását megakadályozza, továbbá az emésztést, illetve a bevitt tápanyagok, vitaminok felszívódását elősegíti, mivel a maltóz, laktóz, trehaloz, manecit és szalicin mellett kevésbé, arabinoz, szaharoz, raffinoz és glicerin mellett erjesztéssel tejsavat termel, erős redukáló képességgel rendelkezik, bontja az esculint, peptonokból ammóniát képez, testhőmérsékleten jól szaporodik. A Streptococcus törzsek általában nem érzékenyek az antibiotikumokra, így szaporodásuk biztosítható a kórokozó törzsek ellen a tápszerekben egyébként alkalmazott, önmagában ismert antibiotikumok mellett. Mivel a szarvasmarha epitheli-chorialis placentával rendelkezik, az intrauterinális időszakban nem juthatna^ be az immunitás szempontjából fontos nagy molekulájú anyai fehérjék (globulinok) a magzatba. Ezeket a borjú születése után a föcstejjel (kolosztrummal) kapja meg. A kolosztrum magas vitamin és ellananyag tartalmánál fogva biztosítja az újszülött borjú fertőzésekkel szemben való védelmét és egyben a fiatal állat táplálékául szolgál. A szövettenyésztési célokra szükséges, ellenanyag mentes borjúvérsavó előállítása céljából 8-10 napi, vagy annál hosszabb ideig életben tartott borjú részére biztosítani kell, hogy kolosztrumot ne kapjon;- megfelelő „csíraszegény” optimális klímájú környezete legyen;- az állat létszükségletét fedező borjútápszerhez jusson, melynek fehérje, vitamin, energia, tejcukor, stb. tartalma a borjak növekedését fejlődését biztosítja;- olyan probiotikum jellegű készítményt kell kapnia, amely szájon át bejuttatva a fiatal állat bélcsatornájába, gyorsan elszaporodik, kedvező vál.1 tozást idéz elő a bélbaktériumokkal való együttélésben azzal, hogy magas laktocidogén tulajdonságánál fogva a patogén csírák elszaporodását megakadályozza, növeli az ellenállóképességet, megvédi az állatot a fertőzésekkel szemben. Továbbiakban a találmány szerinti eljárás példaképpeni foganatosítási módját ismertetjük. A találmány szerint a borjúnak közvetlenül a születése után ötszáz millió csíraszámú stabilizált Streptococcus faecium baktérium kultúrát tartalmazó készítményt adunk szájon át és kizárjuk annak lehetőségét, hogy az állat kolosztrumot kaphasson. A következő napokon 500.000 csíra/g Streptococcus faecium kultúrát tartalmazó önmagában ismert preparált tejpótló borjútápszert itatunk az állatokkal ad libitum. A borjútápszer nutritiv antibiotikumot 80- -120 ppm mennyiségben tartalmazhat. A tartás során gondosan ügyelni kell arra, hogy a köldökcsonkon át fertőző csírák ne kerüljenek be a fiatal állat szervezetébe. A sterilitás érdekében a borjakat születésüktől kezdve gumipadlós helyen tartsuk, mely meleg vízzel könnyen mosható. A nevelőhelyiségeket infralámpákkal célszerű ellátni, hogy a fiatal szervezet számára megfelelő mikroklímát tudjunk biztosítani. A sterilitás érdekében az állatgondozók és munkaeszközeik higiénikus feltételeit biztosítjuk. Előnyös kivitelnél az állattartó helyiséget túlnyomáson tartjuk, ezzel megakadályozzuk a külső levegőnek az állattartó helyiségbe való bejutását, ami egyértelműen a levegőben levő baktériumok, porszennyeződések kizárását is biztosítja. A találmány szerint a borjakat egytől-öt napos korukig naponta öt alkalommal; 6-30 napos korukig naponta 3 alkalommal; ezen túli tartás esetén naponta 2 alkalommal kell az említett baktérium kultúrával propanált tejpótló borjútápszerrel ellátni. Az egalizált tej készítéséhez 130—150 g/liter tápszert használunk. A találmány szerinti tartáshoz kb. 50 kg tejpótló-szert használunk fel a levágásig. A találmány előnye egyrészt abban foglalható össze, hogy a későbbi időpontban elvéreztetett állatokból lényegesen több vér gyűjthető be, így több vérsavó tartalmú tápfolyadék állítható elő egy-egy állat levágásával, ugyanakkor a borjak húsa közfogyasztásra alkalmas és az eladott borjú növeli a tartás jövedelmezőségét. Az elvégzett szövettenyésztési kísérletek igazolták, hogy a mesterséges borjútápszereken nevelt borjaktól nyert vér ellenanyag-mentes vérsavó előállítására alkalmas, ily módon a találmány révén jelentős vírusvakcina előállításához szükséges alapanyag nyerhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás újszülött borjak tápszeres tartására, azzal jellemezve, hogy közvetlenül a születést követően több millió, előnyösen ötszáz millió csírát tartalmazó Streptococcus faecium készítményt adunk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
