181794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás újszülött borjak tápszeres táplálására

181794 4 esetben vérsavó kinyerésére a vér nem alkalmas, sejt­tenyészethez nem felel meg. A találmány célja olyan tartásmód kialakítása, mely szerint az állatot föcstej nélkül életben lehet tartani legalább 8-10 napig, amikor már húsa közfogyasztásra alkalmas és csak akkor véreztetjük el. A találmány szerint a kitűzött feladatot úgy old­juk meg, hogy az állatokat tápszeren tartjuk, azonban annak érdekében, hogy az emésztőutakon a táp fel­szíható legyen, a táppal olyan baktériumkultúrát jut­tatunk az állat szervezetébe, amely az emésztést és a felszívódást, ezáltal az állat életbenmaradását lehe­tővé teszi az említett időtartamig. A találmány eljárás újszülött borjak tápszeres tar­tására, melynek meghatározója, hogy a születést követően 5 millió/g csírát tartalmazó Streptococcus faecium készítményt adunk szájon át, majd ezt követően 500.000 csíra/g-mal preparált tejpótló bor­jútápszert itatunk legalább 8—10 napig, mialatt a steril körülményekről gondoskodunk. A tartási idő eltelte után a borjakat elvéreztetjük és a vért ipari célokra vérsavó előállítására, a húst közfogyasztásra adjuk. A steril körülményeket lemosható gumipadló alkalmazásával, elkülönített helyen biztosítjuk. A találmány szerinti eljárás alapja az a felismerés, hogy a Streptococcus faecium baktérium kultúra al­kalmas arra, hogy a fiatal állat bélcsatornájába jut­tatva elszaporodjon, ott a bélbaktérium flórában a patogén csírák elszaporodását megakadályozza, to­vábbá az emésztést, illetve a bevitt tápanyagok, vi­taminok felszívódását elősegíti, mivel a maltóz, lak­­tóz, trehaloz, manecit és szalicin mellett kevésbé, arabinoz, szaharoz, raffinoz és glicerin mellett erjesz­téssel tejsavat termel, erős redukáló képességgel ren­delkezik, bontja az esculint, peptonokból ammóniát képez, testhőmérsékleten jól szaporodik. A Strepto­coccus törzsek általában nem érzékenyek az anti­biotikumokra, így szaporodásuk biztosítható a kóro­kozó törzsek ellen a tápszerekben egyébként alkal­mazott, önmagában ismert antibiotikumok mellett. Mivel a szarvasmarha epitheli-chorialis placentával rendelkezik, az intrauterinális időszakban nem jut­hatna^ be az immunitás szempontjából fontos nagy molekulájú anyai fehérjék (globulinok) a magzatba. Ezeket a borjú születése után a föcstejjel (koloszt­­rummal) kapja meg. A kolosztrum magas vitamin és ellananyag tar­talmánál fogva biztosítja az újszülött borjú fertőzé­sekkel szemben való védelmét és egyben a fiatal állat táplálékául szolgál. A szövettenyésztési célokra szükséges, ellenanyag mentes borjúvérsavó előállítása céljából 8-10 napi, vagy annál hosszabb ideig életben tartott borjú részére biztosítani kell, hogy koloszt­­rumot ne kapjon;- megfelelő „csíraszegény” optimális klímájú környezete legyen;- az állat létszükségletét fedező borjútápszerhez jusson, melynek fehérje, vitamin, energia, tejcukor, stb. tartalma a borjak növekedését fejlődését bizto­sítja;- olyan probiotikum jellegű készítményt kell kapnia, amely szájon át bejuttatva a fiatal állat bélcsatornájába, gyorsan elszaporodik, kedvező vál­.1 tozást idéz elő a bélbaktériumokkal való együtt­élésben azzal, hogy magas laktocidogén tulajdonsá­gánál fogva a patogén csírák elszaporodását megaka­dályozza, növeli az ellenállóképességet, megvédi az állatot a fertőzésekkel szemben. Továbbiakban a találmány szerinti eljárás példa­­képpeni foganatosítási módját ismertetjük. A találmány szerint a borjúnak közvetlenül a születése után ötszáz millió csíraszámú stabilizált Streptococcus faecium baktérium kultúrát tartal­mazó készítményt adunk szájon át és kizárjuk annak lehetőségét, hogy az állat kolosztrumot kaphasson. A következő napokon 500.000 csíra/g Strepto­coccus faecium kultúrát tartalmazó önmagában is­mert preparált tejpótló borjútápszert itatunk az álla­tokkal ad libitum. A borjútápszer nutritiv antibiotikumot 80- -120 ppm mennyiségben tartalmazhat. A tartás során gondosan ügyelni kell arra, hogy a köldökcsonkon át fertőző csírák ne kerüljenek be a fiatal állat szervezetébe. A sterilitás érdekében a bor­jakat születésüktől kezdve gumipadlós helyen tart­suk, mely meleg vízzel könnyen mosható. A nevelő­helyiségeket infralámpákkal célszerű ellátni, hogy a fiatal szervezet számára megfelelő mikroklímát tud­junk biztosítani. A sterilitás érdekében az állatgon­dozók és munkaeszközeik higiénikus feltételeit bizto­sítjuk. Előnyös kivitelnél az állattartó helyiséget túlnyo­máson tartjuk, ezzel megakadályozzuk a külső leve­gőnek az állattartó helyiségbe való bejutását, ami egyértelműen a levegőben levő baktériumok, por­­szennyeződések kizárását is biztosítja. A találmány szerint a borjakat egytől-öt napos korukig naponta öt alkalommal; 6-30 napos korukig naponta 3 alkalommal; ezen túli tartás esetén naponta 2 alkalommal kell az említett baktérium kultúrával propanált tejpótló borjútápszerrel ellátni. Az egalizált tej készítéséhez 130—150 g/liter tápszert használunk. A találmány szerinti tartáshoz kb. 50 kg tejpótló­­-szert használunk fel a levágásig. A találmány előnye egyrészt abban foglalható össze, hogy a későbbi időpontban elvéreztetett álla­tokból lényegesen több vér gyűjthető be, így több vérsavó tartalmú tápfolyadék állítható elő egy-egy állat levágásával, ugyanakkor a borjak húsa közfo­gyasztásra alkalmas és az eladott borjú növeli a tar­tás jövedelmezőségét. Az elvégzett szövettenyésztési kísérletek igazol­ták, hogy a mesterséges borjútápszereken nevelt bor­jaktól nyert vér ellenanyag-mentes vérsavó előállí­tására alkalmas, ily módon a találmány révén jelen­tős vírusvakcina előállításához szükséges alapanyag nyerhető. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás újszülött borjak tápszeres tartására, az­zal jellemezve, hogy közvetlenül a születést köve­tően több millió, előnyösen ötszáz millió csírát tar­talmazó Streptococcus faecium készítményt adunk 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom