181784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés magfizikai részecskedetektorokból származó impulzusok nagypontosságú leszámlálására

MAG YAB nepkoztarsasAg SZA BA D A LM I 181784 LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1981. II. 20. (409/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : H 03 K 21/04 Közzététel napja: 1982. XII. 28. OPSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. VI. 28. », ****** • *J w ...... ... A Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Sulik Béla mérnök 50%, Dr. Bornemiszáné Dr. Pauspertl Panna fizikus 30%, MTA Atommag Kutató Intézete, Dr. Máthé György fizikus 20%, Debrecen Debrecen Eljárás és elrendezés magfizikai részecskedetektorokból származó impulzusok nagypontosságú leszámolására 1 2 A találmány olyan eljárás és elrendezés, melynek segítségével magfizikai detektorokból származó im­pulzusok nagypontossággal leszámlálhatók. - Ez le­hetőséget nyit arra, hogy a radioaktív sugárzás inten­zitását az eddigieknél sokkal nagyobb pontossággal $ lehessen megmérni. A radioaktív sugárzás intenzitásának pontos meg­határozása nagy jelentőségű a radioaktív anyag mennyiségének meghatározásánál, és szinte vala­mennyi mérésnél, ami radioaktív sugárzással törté- io nik. - A sugárzás intenzitásának pontos ismeretén múlik az iparban az anyag vastagság, sűrűség, ned­vességtartalom mérésének pontossága, gyógyászat­ban, mezőgazdaságban az inkorporálódott radioaktív anyag mennyiségének, eloszlásának pontos isme- 15 rete, - stb. Az aktivitás mérésére rendszerint szcintillációs számlálót, félvezető detektort, ionizációs vagy pro­porcionális kamrát használnak, amit impulzus erő- 20 sítő, diszkriminátor és számláló követ. Ezek az egy­szerű berendezések az aktivitás mérés pontosságának a tekintetében egyenértékűek a komplikált és sokkal drágább sokcsatornás rendszerekkel. Ezért haszná­latuk nagyon elterjedt. A mérőberendezéseknél az 25 aktivitás értékének pontosságát elvileg a mérési idő, vagy az alkalmazott radioaktív anyag mennyiségének növelésével tetszőleges mértékig lehet fokozni, mivel a mérési hiba a leszámlált impulzusok négyzetgyö­kével arányos. A valóságban számos tényező, már 30 mérsékelt impulzussűrűségek esetén jelentős mérési hibát eredményez. Hosszabb idejű - több órás, na­pos vagy hetes — méréseknél a mérőberendezés erő­sítésében, alap vagy diszkriminációs szintjében bekö­vetkező fluktuáció a mérési eredmény ingadozásához vezet. Az erősítésben és diszkriminációs szintben je­lentkező fluktuáció rendszerint a mérőberendezés al­katrészeinek instabilitásából származik, amit több­nyire öregedés, hőmérsékletváltozás okoz. A viszonylag még stabil rendszereknél is súlyos mérési hibát eredményez, hogy az alapszint minden AC csatolású rendszernél szükség szerint ingadozik. Ezt a jelenséget láthatjuk az 1/a ábrán. Az alap­szint ingadozása eredményezi, hogy a kisebb jelek már nem érik el a DL diszkriminációs szintet és amint az 1/b ábrán látható ezeknél nem képződik logikai jel, ami végső soron leszámlálásra kerül. Végezetül tovább csökkenti a pontosságot, hogy nagyobb beütés számok esetén a rendszer holtideje jelentős számlálási veszteséget okoz. Az említett problémák jelentkeznek a világpiac szinte valamennyi ilyen típusu műszerénél. így felso­rolhatjuk a Nuclear Enterprises SR3, SR5, ST6, az Elscint INS—11, INS—12, az ORTEC 4890, a Pac­kard Mod 45-26 vagy a magyar GAMMA gyárt­mányú NK.-350 készülékét. A műszergyártó cégek az elérhető mérési pontos­ságra, a mért eredmények reprodukálhatóságára sem­milyen adatot sem szoktak megadni. Ezt megtehetik hivatkozással arra, hogy a mérési hibát csak adott 181784

Next

/
Oldalképek
Tartalom