181784. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és elrendezés magfizikai részecskedetektorokból származó impulzusok nagypontosságú leszámlálására
MAG YAB nepkoztarsasAg SZA BA D A LM I 181784 LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1981. II. 20. (409/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : H 03 K 21/04 Közzététel napja: 1982. XII. 28. OPSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent: 1985. VI. 28. », ****** • *J w ...... ... A Feltalálók: Szabadalmas: Dr. Sulik Béla mérnök 50%, Dr. Bornemiszáné Dr. Pauspertl Panna fizikus 30%, MTA Atommag Kutató Intézete, Dr. Máthé György fizikus 20%, Debrecen Debrecen Eljárás és elrendezés magfizikai részecskedetektorokból származó impulzusok nagypontosságú leszámolására 1 2 A találmány olyan eljárás és elrendezés, melynek segítségével magfizikai detektorokból származó impulzusok nagypontossággal leszámlálhatók. - Ez lehetőséget nyit arra, hogy a radioaktív sugárzás intenzitását az eddigieknél sokkal nagyobb pontossággal $ lehessen megmérni. A radioaktív sugárzás intenzitásának pontos meghatározása nagy jelentőségű a radioaktív anyag mennyiségének meghatározásánál, és szinte valamennyi mérésnél, ami radioaktív sugárzással törté- io nik. - A sugárzás intenzitásának pontos ismeretén múlik az iparban az anyag vastagság, sűrűség, nedvességtartalom mérésének pontossága, gyógyászatban, mezőgazdaságban az inkorporálódott radioaktív anyag mennyiségének, eloszlásának pontos isme- 15 rete, - stb. Az aktivitás mérésére rendszerint szcintillációs számlálót, félvezető detektort, ionizációs vagy proporcionális kamrát használnak, amit impulzus erő- 20 sítő, diszkriminátor és számláló követ. Ezek az egyszerű berendezések az aktivitás mérés pontosságának a tekintetében egyenértékűek a komplikált és sokkal drágább sokcsatornás rendszerekkel. Ezért használatuk nagyon elterjedt. A mérőberendezéseknél az 25 aktivitás értékének pontosságát elvileg a mérési idő, vagy az alkalmazott radioaktív anyag mennyiségének növelésével tetszőleges mértékig lehet fokozni, mivel a mérési hiba a leszámlált impulzusok négyzetgyökével arányos. A valóságban számos tényező, már 30 mérsékelt impulzussűrűségek esetén jelentős mérési hibát eredményez. Hosszabb idejű - több órás, napos vagy hetes — méréseknél a mérőberendezés erősítésében, alap vagy diszkriminációs szintjében bekövetkező fluktuáció a mérési eredmény ingadozásához vezet. Az erősítésben és diszkriminációs szintben jelentkező fluktuáció rendszerint a mérőberendezés alkatrészeinek instabilitásából származik, amit többnyire öregedés, hőmérsékletváltozás okoz. A viszonylag még stabil rendszereknél is súlyos mérési hibát eredményez, hogy az alapszint minden AC csatolású rendszernél szükség szerint ingadozik. Ezt a jelenséget láthatjuk az 1/a ábrán. Az alapszint ingadozása eredményezi, hogy a kisebb jelek már nem érik el a DL diszkriminációs szintet és amint az 1/b ábrán látható ezeknél nem képződik logikai jel, ami végső soron leszámlálásra kerül. Végezetül tovább csökkenti a pontosságot, hogy nagyobb beütés számok esetén a rendszer holtideje jelentős számlálási veszteséget okoz. Az említett problémák jelentkeznek a világpiac szinte valamennyi ilyen típusu műszerénél. így felsorolhatjuk a Nuclear Enterprises SR3, SR5, ST6, az Elscint INS—11, INS—12, az ORTEC 4890, a Packard Mod 45-26 vagy a magyar GAMMA gyártmányú NK.-350 készülékét. A műszergyártó cégek az elérhető mérési pontosságra, a mért eredmények reprodukálhatóságára semmilyen adatot sem szoktak megadni. Ezt megtehetik hivatkozással arra, hogy a mérési hibát csak adott 181784
