181782. lajstromszámú szabadalom • Kisülőedény nagynyomású nátriumgőzlámpákhoz
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZA BA D A LM I LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 181782 Bejelentés napja: 1981. I. 09. (47/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 : H 01 J 61/36 Közzététel napja: 1982. XII. 28. ff Ö1” if * TM ORSZÁGOS Megjelent: 1985. VI. 28. U -s:.- . TALÁLMÁNYI HIVATAL A Feltalálók: Szabadalmas: Csapody Miklós okleveles viUamosmémök, Oldal Endre okleveles vegyész, Buda- Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest Kisülőedény nagynyomású nátriumgőzlámpákhoz 1 A találmány tárgya kisülőedény nagynyomású nátriumgőzlámpákhoz, átlátszó vagy áttetsző alumíniumoxid szerkezeti anyagú-lényegében cső alakú fallal, ennek végeihez hermetikus kötéssel csatlakozó záróelemekkel, az edény belső terében a csővégek 5 közelében elrendezett, hermetikus átvezetésű huzalszerű legalább egy-egy árambevezetőhöz csatlakoztatott, csővégenként legalább egy elektróddal és meghatározott összetételű töltőanyaggal, amely fémadalékként nátriumot, higanyt és/vagy kad- 10 miumot, továbbá szobahőmérsékleten néhányszor 103 Pa nagyságrendű nyomású nemesgázt tartalmaz. A kisülőedény ún. szívócső-nélküli rendszerű, azaz a kisülőedény előállításának utolsó műveleti lépése az egyik végén már lezárt, a töltőanyagban levő fém- 15 adalékot tartalmazó kisülőedénynek a nyitott végre illesztett másik záróelemmel megolvasztott üvegzománc segítségével a végleges nemesgáztöltettel azonos atmoszférában történő összeforrasztásából áll. A kisülőedényt általában vákuumot vagy semleges gázt 20 tartalmazó, üvegből készült külső burába szerelik, amelyet az elektromos szerelvényekhez való csatlakoztatás céljából megfelelő szabványos, csereszabatos fejjel ellátva készítik a legkülönbözőbb világítási célokra használható igen jó hatásfokú nagynyo- 25 mású nátriumgőzlámpákat. A lámpa üzembe helyezésekor az elektródok közé kapcsolt megfelelő feszültség következtében a nemesgázban átütés keletkezik-; és a tápfeszültség és 30 2 a lámpához kapcsolt előtét-áramkör (a legegyszerűbb esetben soros fojtótekercs) a kisülőcsőben önfenntartó ívkisülést alakít ki. Ennek hatására a kisülőedényben levő fémadalékok (tehát a nátrium, valamint a higany és/vagy kadmium) gőznyomása és ezzel együtt a kisülés égésfeszültsége is megnő. Ez a folyamat addig tart, míg be nem áll egy stacionárius állapot. Ebben az állapotban a fémadalékok már folyékonyak és gőznyomásukat, mely összesen 105 Pa nagyságrendű, az határozza meg, hogy milyen a kisülőedényben a fémadalékok olvadékának összetétele és mekkora ezen adalék felszínének legalacsonyabb hőmérséklete. Adott kisülőedény-geometria, környezeti hőmérséklet, előtét-áramkör és tápfeszültség esetében a kisülés elektromos és fénytani paramétereit elsősorban a fémadalékok parciális nyomásai határozzák meg. A nagynyomású nátriumgőzlámpák kisülőedényei szerkezetük és az ezzel szorosan összefüggő előállítási technológiájuk szerint sokféleképpen osztályozhatók. Találmányunk szempontjából fontos az az osztályozás, amely az adalékok (fémek és nemesgáz) bevitele és a végső lezárás megvalósítási módja szerint különböztet meg két rendszert. Az egyik (történelmileg előbb kialakult) rendszerben először egy olyan közbülső terméket hoznak létre, amelynél a kisülőcső belső tere és a külvilág csak egy vékonyfalú, fémből (az alumínium-oxidéhoz közel eső hőtágulási együtthatója miatt rendszerint nióbiumból vagy nióbium-ötvözetből) készült 181782
