181776. lajstromszámú szabadalom • Amplitudó modulátor áramkör vivőfrekvenciának videojellel történő modulálására
181776 10 Mivel a 3 bemeneten levő egyenáramú eltolódás automatikusan majdnem nullára válik, az 1. ábrán bemutatott áramkör működése következtében a színkülönbségi jel egyenáramú szintjének szintrögzítő áramkörrel történő rögzítésére nincs szükség. Előfordulhat azonban, hogy az amplitúdó 1 modulátornak egy változó egyenáramú kiegyenlítetlensége van a 4 kimeneten, míg a szabályozó hurok a nem végtelen erősítése következtében kismértékű egyenáramú hibát hoz be. Egyenáramú hibát egyébként egy vagy több erősítő fokozat is okozhat, amelyet az 1. ábrán nem tüntettünk fel. Ezen okokból a 14 összehasonlító fokozat nem-invertáló bemenetén levő referencia feszültséget változtathatóra, de legalább beállíthatóra kell kialakítani. A 3. ábrán látható áramkörben állandó referencia feszültség alkalmazható, amely a továbbiakban független a modulátor tulajdonságaitól. A 3. ábrán látható alkatrészek az 1. ábrának megfelelő hivatkozási számokkal vannak ellátva. A 3. ábrán a 4 kimenet egy 17 összegező fokozat 18 bemenetére van csatlakoztatva. Ennek a kimenete egy nem-invertáló 19 erősítő 20 bemenetére csatlakozik, amelynek 21 kimenete, 12 ellenállásra, valamint a 14 összehasonlító fokozat invertáló bemenetére csatlakozik. A 14 összehasonlító fokozat kimenete a 15 kapcsolókor és 16 kondenzátor által alkotott mintavevő és tartó áramkörre, és továbbá egy mintavevő és tartó áramkörre csatlakozik, mely utóbbinak 22 kapcsolóköre és 23 kondenzátora van, amely a 17 összegező fokozat második 24 bemenetére van vezetve. A 22 kapcsolókört 8 impulzusgenerátor által előállított Pi impulzus periodikusan működteti, míg a 15 kapcsolókor a 8 impulzusgenerátor által előállított P2 impulzusokkal van periodikusan működtetve. A P2 impulzust a 7 bemenetre is elvezetjük. A P2 és P2 impulzusok a referencia intervallumok alatt jelennek meg, amely ugyanúgy jelenik meg, mint a P mérőimpulzus a 2c. ábrán; azonban azok nem eshetnek egybe. Amikor az amplitúdó 1 modulátor kimenő áramkörében egyenáramú eltolódás jelenik meg, akkor a 14 összehasonlító fokozat, a 22 kapcsolókor és a 23 kondenzátor által alkotott szabályozó hurok hiányában egyenfeszültségi szint adódik a 21 kimeneten levő jelhez, amint az a 2g. ábrán látható. Ennek a szabályozó huroknak a működése a 23 kondenzátoron v feszültséget hoz létre, amelynek a polaritása ellentétes ennek a feszültségszintnek a polaritásával, és a P i impulzusok néhány periódusa után a szabályozó hurok önmagát beállítja oly módon, hogy az egyenfeszültségű szint a 21 kimeneten gyakorlatilag ugyanolyan értékű, mint a 14 összehasonlító fokozat nem-invertáló bemenetén levő referencia feszültség értéke, a jelen esetben nulla. Ily módon a 21 kimeneten levő egyenfeszültségű szintet állandó, előre meghatározott értéken lehet tartani. Ezt az értéket a 3. ábrán fel nem tüntetett további fokozatok egyenáramú szintje által lehet meghatározni, amely fokozatok a 12 ellenálláshoz és a 13 párhuzamos rezgőkörhöz csatlakoznak. A 14 összehasonlító fokozat, 15 kapcsolókor és 16 kondenzátor által alkotott szabályozó hurok, amely a 3. ábrán látható, ugyanúgy működik, mint az 1. ábrán bemutatott szabályozó hurok. A szabá9 lyozó hurok kiegyenlített állapotában a 4 kimeneten levő jel a P2 impulzus jelenléte alatt független a 6 bemeneten levő színsegédvivő jeltől, valamint a 14 összehasonlító fokozat nem-invertáló bemenetén levő referencia feszültség értékétől. Amikor a 4 kimeneten levő jel valamilyen oknál fogva megváltozik, akkor ez a változás a 14 összehasonlító fokozatot, 22 kapcsolókört és 23 kondenzátort tartalmazó szabályozó hurkot úgy befolyásolja, hogy a 21 kimeneten megjelenő jelet nem befolyásolja. Egy olyan jelet, amely a 21 kimeneten levő jelhez képest fel van erősítve és invertálva van, a 14 összehasonlító fokozat kimenetéről vehető-le?- A -Pi impulzus jelenléte alatt a 23 kondenzátoron levő v’ feszültség ugyanerről a kimenetről vehető le, és a P2 impulzus jelenléte alatt a 16 kondenzátor v kompenzáló feszültsége ugyanerről a kimenetről vehető le. A v’ feszültség függ a referencia feszültségtől, de a v kompenzáló feszültség ettől nem függ. Ezek a feszültségek ezért egymással nem egyenlők. Ha egy nullától eltérő értékű referencia feszültség adott, akkor a v’ feszültség és a 21 kimeneten levő egyenfeszültség más értéket vesz fel, míg a v kompenzáló feszültség és a 4 kimeneten levő jel nem változik. Az egyszerűség kedvéért a két hurokerősítést végtelen nagynak vesszük fel. A P! és P2 impulzusok sorfrekvenciásak lehetnek, vagyif a sorkioltás ideje alatt a Pi impulzust a 22 kapcsolókörre adjuk, és a P2 impulzust a 15 kapcsolókörre vezetjük a következő sorkioltási idő alatt. Amint az 1. ábra kapcsán láttuk, kisebb ismétlődési frekvencia is választható. Ugyanolyan módon, mint az 1. ábránál, a 2 bemenetre vezetett jelben egyenáramú eltolódás jön létre, legalább a P2 impulzus ideje alatt; de nem a P2 impulzus megjelenése alatt. Az ismertetett áramkörnél ez a változás pozitív irányú kell legyen annak érdekében, hogy negatív visszacsatolást kapjon. Nyilvánvaló, hogy ugyanazt az eredményt érhetjük el, ha negatív egyenáramú eltolódás lép fel legalább a P, impulzus megjelenése alatt, de nem a P2 impulzus megjelenése alatt. A 4. ábra egy NTSC vagy PÁL kódoló áramkört mutat, amelyekbe két színkülönbségi jelet dolgozunk fel. A 4. ábra felső részén látható kapcsolási elrendezés megfelel a 3. ábrán látható áramkörnek, és ezt a részt a színsegédvivőnek a D színkülönbségi jellel történő modulálására használjuk, vagyis: például a (B—Y) jelet a PÁL rendszerben, vagy az I jelet az NTSC rendszerben. A 4. ábra alsó részén látható áramkörnek ugyanaz a kialakítása, mint az először említett résznek, és ezt a másik D’ színkülönbségi jellel történő modulálásra használjuk, amely az NTSC rendszerben a Q jellel történő modulációt jelenti. A PÁL rendszerben az (R-Y) jel esetén külön intézkedésre van szükség az előírt soronkénti inverzió biztosítása céljából, amelyet egy fél-sorfrekvenciás H/2 impulzus segítségével valósítható meg, amelyet az amplitúdó 1’ modulátorhoz vezetünk. Ezt a 4. ábrán a szaggatott vonallal ábrázoltuk. A (B-Y) vagy az I résznek a 21 kimenete a 4. ábrán látható módon egy 25 összegező fokozat egyik bemenetére van kötve. Aç (R-Y) jel vagy Q jelrésznek a 21’ kimenete ennek a 25 összegező fokozatnak a másik bemenetére csatlakozik. A 25 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
