181763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás digitális adatok átvitelére és berendezés adatgyűjtőrendszerhez az eljárás foganatosítására

181763 8 A találmány szerinti berendezés vezérlő egységé­ben az egyes átviteli utak útválasztó blokkjait átvivő visszajelző csatornái, valamint az ezekhez tartozó órajel vezetékek az útválasztó blokkokban továbbí­tott kódolt szám értékét megnövelő útkiválasztó áramkörbe csatlakoznak, az útkiválasztó áramkör útkapcsoló áramkörrel van összekötve, az útkapcsoló áramkör bemenetére az adók blokkjait átvivő ki­menetek vezetékeken keresztül csatlakoznak, ki­meneteire a kimenő adatátviteli csatornák vannak kötve. A találmányt az alábbiakban egy, a mellékelt raj­zokon bemutatott kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben, ahol az 1-3. ábra a találmány szerinti eljárás szinkron és informatív bitjeinek lehetséges kiosztását mutatja, a 4. ábra az adatgyűjtő rendszer szövevényes hálózatát szemlélteti, az 5. ábra egy kihelyezett egység tömbvázlata, a 6. ábra a kihelyezett egység adójának tömb­vázlata, a 7. ábra a kihelyezett egység vevőjének tömb­vázlata, a 8. ábra a kihelyezett egység illesztőjének tömb­vázlata, és a 9. ábra a kihelyezett egység vezérlő egységének tömbvázlata. Az 1. ábrán egy B bitszámú címbitek nélküli b blokk egy lehetséges bitkiosztását rajzoltuk meg. A b blokk Sí és S2 színkronbitekből, valamint J infor­matív bitekből épül fel. Az Sí és S2 szinkronbitek­­kel^ szemben az a követelmény, hogy egymásnak negáltjai legyenek. A b blokkban I számú J informa­tív bit van. Az Sí szinkronbitekből N számú, az S2 szinkronbitekből M számú bit van a b blokkban. Ezek alapján felírható az alábbi összefüggés: B=l+N+M. Annak érdekében, hogy az Sí és S2 szinkronbitek kombinációja nulla utánzású legyen, a fenti meg­kötésen túlmenően az Sí és S2 szinkronbitek a b blokkon beiül meghatározott helyen kell, hogy le­gyenek, és N és M számukat illetően ki kell elégítsék az alábbi összefüggést: 2 NM—N—M>I—1. Ha a fenti megkötések teljesülnek és a fenti összefüggésben az egyenlőség áll fenn. akkor tetsző­leges *J informatív bitek esetén, azok kombinációja legalább egy bitben különbözik az S! és S2 szink­ronbitek kombinációjától. A szükséges S! és S2 szinkronbitek N és M száma a fenti összefüggés mellett akkor minimális, ha azokra fennáll, hogy IN-Mkjl. A fenti követelmények illetve összefüggések meg­tartása mellett több olyan Sí és S2 szinkronbit kombináció illetve elrendezés hozható létre, ame­lyekkel azok nulla utánzásúak lesznek. Egy ilyen lehetséges kombináció látható az 1. ábrán. A b blokk S! szinkronbittel kezdődik, amelyet az összes N számú S2 szinkronbit, majd M számú J informatív bit követ, ezek után ismét egy Sí szink­ronbit következik. Ezt M—1 számú J informatív bit követi, amelyeket ismét egy Sí szinkronbit követ, ismétlődően mindaddig, amíg az N számú Sí szink­ronbit elrendeződik. A b blokk további bitjei J informatív bitek. Egy további lehetséges bitkiosztás látható a 2. ábrán. A b blokk N számú S! szinkronbittel kezdődik. A b blokkba az S2 szinkronbiteket a b blokk végéről indulva helyezünk el úgy, hogy az utolsó helyen egy S2 szinkronbit van, ettől visszafelé N-l számú J informatív bit után ismét egy S2 szinkron­bit következik, stb. így a J informatív bitek többsége a b blokk közepén található. Ekvivalens megoldást jelent, ha az előbbi 1. és 2. ábrán bemutatott módszer szerint elhelyezett St és S2 szinkronbitek negáltjait alkalmazzuk szinkron­szóként. Ekvivalens megoldást jelent a fenti rend­ben elhelyezett, Sí és S2 szinkronbitekkel felépí­tett b blokk tetszőleges számú ciklikus jobbra vagy balra léptetésével generált b blokk is. A 3. ábrán egy olyan Sí és S2 szinkronbit kiosztás látható, amely az 1. ábra ciklikusan két pozícióval jobbra léptetett b blokkját mutatja. A multiblokkokba történő, fent említett bővít­hetőség érdekében a kialakított szinkronkombinációt a J informatív bitek rovására, tetszőleges J informa­tív bit pozíciókban elhelyezett címbitekkel egészít­hetjük ki. A kerülőút választási eljárás szemléltetéséhez a 4. és 5. ábrák szövevényes hálózatát használjuk. A fentebb ismertetett eljárással az adatokat több, egymástól távol levő 12-15 adatkezelési pontból kell egy adatgyűjtő 10 központba továbbítani. A 12-15 adatkezelési pontokon levő 20 kihelyezett egységekhez csatlakoznak az egyes 12-15 adatkeze­lési pontokat egymással és a 10 központtal össze­kötő 22—28 átviteli utak, valamint az egyes adat­források. A 22—28 átviteli utak mindegyike két, egymással ellentétes átviteli irányú csatornát tartal­maz. Az egyik csatorna a 10 központ felé irányuló kimenő 36 adatátviteli csatorna, melyhez egy 48 órajel vezeték tartozik, míg a másik 38 visszajelző csatorna az ellentétes irányú, a 22-28 átviteli utak kiválasztásához szükséges információkat továbbítja, és ehhez a 38 visszajelző csatornához egy 50 órajel vezeték tartozik. A 48 és 50 órajel vezetékek óra­jeleit azok a modulátor-demodulátor párok szolgál­tatják, melyekben a 22-28 átviteli utak végződnek, így a modem a 22—28 átviteli utak része. Az adat­­forgalom szempontjából egy 12-15 adatkezelési ponthoz kimenő 36 adatátviteli csatorna, vagy be­jövő 37 adatátviteli csatorna csatlakozhat. Hasonló­képpen csatlakozik a kimenő 39 visszajelző csatorna és a bejövő 38 visszajelző csatorna, tehát a 22-28 átviteli út lehet kimenő vagy bejövő 22—28 átviteli út. A kimenő 36 adatátviteli csatornák választásához a 38 visszajelző csatornán az ismertetett szinkronizá­lási eljárással képzett bs blokkokban annak a p 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom