181750. lajstromszámú szabadalom • Eljárás uretálalkid gyanták vizes oldatainak előállítására
4 MAGYAR NÉPKÖZTARSAS AG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALAT! TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. XII. 01. (2863/80) Közzététel napja: 1982. XII. 28. Megjelent: 1985. IV. 30. 181750 Nemzetközi osztályozás: NSZCVC 08 G 18/32. C 09 D 3/72 Feltalálók: Szabadalmas: Bényi Győző okleveles vegyészmérnök 28%, Szabó Lajos okleveles vegyészmér- Budalakk Festék- és nők 20%, Major Ottó okleveles vegyészmérnök 20%, Bürchner István okleveles Műgyantagyár, Budapest vegyészmérnök 10%, dr. Váradi Tibor okleveles vegyész 10%, Maschek Otmár okleveles vegyészmérnök 7%, Gyarmati Gáborné vegyésztechnikus 5%, Budapest Eljárás uretánalkid gyanták vizes oldatainak előállítására 1 1 Találmányunk tárgya eljárás vízzel hígítható uretánalkid gyanták előállítására. Az elmúlt évek során elsősorban környezetvédelmi és tűzvédelmi szempontok miatt a lakkfestékípar termékstruktúrájában egyre nagyobb részarányban szerepelnek a vízzel hígítható festékek. Ezen termékekhez alkalmazott kötőanyagféleségeket három nagy csoportba sorolhatjuk be: a) Kondenzációs típusú műgyanták, pl.: alkidgyanták, amin-formaldehidgyanták stb. b) Polimerek vizes diszperziói, ahol a részecskék átlagos méretei 1—10 mikron körül vannak. c) Polikondenzációs és polimerizációs típusú műgyanták kolloid emulziói, amelyeknél a részecskék átlagos méretei 0,01—1 mikron körül vannak. A b) és c) típusú kötőanyagok előállítása során alkalmazott emulgáló- és stabilizálószerek hidrofil jellege a belőlük előállított termékek alkalmazási lehetőségeit leszűkíti, ezért az a) típusú kötőanyagok gyakorlati jelentősége egyie növekszik. A vízzel hígítható polikondenzációs műgyanták közös jellemzője, hogy 60—80%-os töménységű, nagy párolgási számú oldószerben - pl. glikoléterekben — képzett oldatuk vízzel nagymértékben, mintegy tízszeresére, húszszorosára hígítható. A gyanták ilyen tulajdonsága hidrofil csoportok beépítésével biztosítható. A vízzel hígítható észter polikondenzációs gyanták esetében a beépítésre kerülő hidrofil 2 csoport csaknem kizárólag karboxil csoport, amelyet a kondenzáció során, karbonsav felesleg alkalmazásával biztosítanak, ilyen esetekben előnyösen trimellitsavanhidridet illetve dimetilolpropionsavat használ- 5 nak. A szabad karboxilcsoportokat tartalmazó gyantákat általában vízzel elegyedő glikoléterekben oldják, ammóniával vagy szerves aminokkal semlegesítik, majd vízzel hígítják. Zsírsavak vagy telítetlen növényi olajok beépítésével olyan bevonóanyagok is 10 készíthetők, amelyek levegőn az oxigén behatására térhálósodnak. Vízzel hígítható termékek előállításával és tulajdonságaival nagyszámú publikáció foglalkozik, így: Paint and Vamish Production, 1963 nov., 53—57. 15 old; Official Digest, 35., 1963, 129-143. old.; Polymer Encyklopedy Vol. 15. 383-395 old.; valamint V. V. Verholancev: Vizes festékek szintetikus polimérek alapján című könyve (Izd. Himija 1968). A vízzel hígítható, levegőn száradó polikondenzá- 20 ciós filmképzőknél a legnagyobb probléma a hidrofil és a hidrofób csoportok közötti optimális arány kialakítása. Nyilvánvaló, hogy megfelelő mennyiségű karboxil- illetve hidroxil-csoport beépítése szükséges a kívánt mértékű vízzel való hígíthatóság illetve a jó 25 tárolhatóság eléréséhez. Ugyanakkor a száradás során kívánatos, hogy a bevonat vízérzékenysége minél gyorsabban eltűnjön, amit viszont a hidrofób csoportok, pl. a zsírsavláncok segítenek elő. A 161820 számú magyar szabadalmi leírás olyan 30 eljárást ismertet, amely szerint a vízzel való hígítha-181750 j.
