181721. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a C-19393Sindex 2-es alul antibiotikumok előállítására

5 181721 6 (1968); ugyanott, 18, 279-392 (1968); ugyan­ott, 19, 391-512 (1969); ugyanott, 22, 265-394 (1972). Nem találtunk azonban olyan törzset a fenti iro­dalomban, amely a C-19393 törzs fentebb összefog­lalt valamennyi jellemző tulajdonságát mutatta volna. A C—19393 törzset összehasonlítottuk a Ber­­gey’s Manual 751. oldalán közölt 17.41b táblázat­ban leírt 7 törzzsel, amelyeket ott fehér légmicé­­lium, RF, negatív melanoid pigmentképzés és sima spórafelület alapján jellemeztek, azonban az idézett irodalomban szereplő Streptomyces galtieri törzs, amely a mannitot nem hasznosítja, abban különbö­zik a C—19393 törzstől, hogy nem fejlődik szacha­róz-nitrát tápközegben (a továbbiakban: „Czapek­­-tápközeg”) és ezen felül az S. galtieri törzs által hasznosítható tápanyagforrások több esetben kü­lönböznek a C—19393 törzs által hasznosíthatók­­tól. A 17.41b táblázatban szereplő Streptomyces al­fa ovinaceus törzs hasonlít a C—19393 törzsre a szénforrások hasznosítása szempontjából, minthogy a mannitot ez a törzs sem hasznosítja, de eltér a C-19393 törzstől annyiban, hogy vörös vagy rózsa­szín oldható pigmentet termel. A Bergey’s Manual 795—796 oldalán közölt 17.43b táblázatban felsorolt 41 törzset sárga légmi' célium, RF, negatív melanoid pigmentképzés és sima spórafelület jellemzi; a Streptomyces canescens törzs azonban abban különbözik a C—19393 törzstől, hogy bár a mannitot ez a törzs sem hasznosítja, vi­szont a S. canescens törzs csak gyengén fejlődik Czapek-tápközegen és emellett nem hasznosítja a xi­­lózt és a ramnózt. Az alábbiakban említett ismert törzsek hasonlítanak ugyan a C-19393 törzsre any­­nyiban, hogy a mannitot nem hasznosítják, a többi fent felsorolt szénforrás viszont igen, de különböző egyéb különbségeket mutatnak a C-19393 törzzsel szemben, amely különbségeket az alábbiakban zárójelben említünk a törzs neve után. Az alább em­lítendő törzsek által képezett légmicélium színét és az oldható pigmentképzést közvetlenül összehasonlí­tottuk a C—19393 törzs megfelelő tulajdonságaival és az egyes jellemző törzseknél az alábbi eltéréseket tapasztaltuk: Streptomyces chrysomallus (a légmicélium színe és oldható pigment képzése) Streptomyces citreofluorescens (a légmicélium színe és oldható pigment képzése) Streptomyces fimicarius (gyenge fejlődés Czapek­­-táptalajon) Streptomyces globisporus (nagy átmérőjű spórák, keményítő gyenge hasznosítása) Streptomyces globisporus subsp. vulgaris (gyenge fej­lődés Czapek-táptalajon) Streptomyces gríseinus (gyenge fejlődés Czapek-táp­talajon, soványtej megalvasztása) Streptomyces parvus (oldható pigment képzése, nagy spóra-átmérő) Streptomyces setonii (gyenge fejlődés Czapek tápta­lajon és oldható pigment képzése). Az E. B. Shirling és D. Gottlieb által leírt „Inter­national Streptomyces Project,, (ISP) törzsek sorá­ban összesen 34 törzset jellemez a fehér vagy sárga légmicélium képzése, melanoid pigment képzésének hiánya, a kultúra fonákjának színtelensége, oldható pigment képzésének hiánya, RF spóralánc-formádó és sima spórafelület; ezeket a törzseket közvetlenül összehasonlítottuk a C—19393 törzzsel, a szükséghez képest a fentebb idézett 1. és 2. irodalom figyelem­­bevételével, a „T” tápközegen (amelyen a C—19393 törzs viszonylag jellemző kultúra-tulajdonságokat mutat) tenyésztve az egyes törzseket és a következő­ket tapasztaltuk: A Streptomyces saprophyticus törzs a C-19393 törzshöz viszonylag hasonló tulajdonságokat mutat, a C-19393 törzs azonban határozott eltérést mutat abban a tekintetben, hogy nem képes asszimilálni a mannitot, amelyet pedig a Streptomyces fajhoz tar­tozó és fehér vagy sárga légmicéliumot képező törzsek legtöbbje jól asszimilál; ezért a C—19393 törzs határozottan eltér az említett Streptomyces saprophyticus törzstől. Ennek megfelelően a C-19393 törzset új speciesként azonosítottuk és „Streptomyces sp. C-19393” elnevezéssel láttuk el. Ezt a törzset a „Fermentation Research Institute, Agency of Industrial Science and Technology”, (Tsukuba, Japán) intézetnél letétbe helyeztük FERM-P 4774 szám alatt, továbbá az „Institute for Fermentation (Osaka, Japán) intézetnél IFO 13886 szám alatt, valamint az American Type Culture Col­lection (ATCC, USA) gyűjteményében ATCC 31486 szám alatt. A C—19393 törzs fent leírt jellemző tulajdonsá­gaival kapcsolatban utalnunk kell arra a jól ismert tényre is, hogy a Streptomyces faj különböző tulaj­donságai nem mindig mutatkoznak jól meghatáro­zottaknak és könnyen hajlamosak spontán vagy mes­terségesen indukált mutációkra. Ezért a találmány szerinti eljárásban felhasználható mikroorganizmus­­-törzsek körébe a C-19393S2 antibiotikum termelé­sére képes Streptomyces sp. C-19393 tartozik. A találmány szerinti eljárás keretében a mikroor­ganizmusok szaporítása olyan táptalajokon történ­het, amelyek a mikroorganizmusok által asszimilál­ható tápanyagokat tartalmaznak. A táptalajban a szénforrás például glükóz, keményítő, glicerin, dex­trin, szacharóz, köles-pép, melasz és hasonlók lehet­nek; a felhasználható nitrogénforrások példáiként a húskivonat, szárított élesztő, élesztőkivonat, szója­­liszt, kukoricalekvár, búzacsíra, gyapotmagliszt, am­­mónium-szulfát, ammónium-nitrát stb. említhetők. A táptalaj tartalmazhat a szükséghez képest szervet­len sókat is, mint kalcium-karbonátot, nátrium-klori­­dot, kálium-kloridot, foszforsav-sókat stb., valamint a mikroorganizmusok fejlődését és a C-19393S2 an­tibiotikum termelését előmozdító szerves és/vagy szervetlen adalékokat is a megfelelő mennyiségekben. Adhatunk a tápközeghez a szükséghez képest ne­hézfémsókat, például vas(II)-szulfátot, réz-szulfátot, és hasonlókat, valamint vitaminokat, mint B]-vita­mint, biotint és hasonlókat is. További lehetséges adalékokként a habzásgátlószerek és felületaktív anyagok, például szilikon-olaj, polialkilén-glikol-éte­­rek és hasonlók említhetők. A mikroorganizmusok szaporítása a szokásos és az antibiotikumok termelésében általában alkalma­zott módszerekkel történhet, akár szilárd, akár fo­lyékony táptalajokon. Folyékony táptalajok alkal­mazása esetén nyugvó kultúrák, kevert kultúrák, rázott kultúrák vagy aerob kultúrák alkalmazhatók; 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom