181718. lajstromszámú szabadalom • Nyomaték szemléltető és annak játékos megismerésére szolgáló eszköz

3 181718 4 Egy további kiviteli változat szerint a hosszúkás téridőm és az alátámasztó talp egy egységként is elő­állítható. Az 1. ábra a találmány szerinti, talppal alátámasz­tott, bábukat hordozó hosszúkás téridomot ábrá­zolja, egy példaképpeni kiviteli alakban, perspektivi­kus nézetben. A 2. ábra a hosszúkás téridom egy lehetséges ki­alakítását szemléltető perspektivikus nézet. A 3. ábra a hosszúkás téridom egy további lehet­séges kialakítását szemléltető perspektivikus nézet. A 4. ábra a 2. ábrán látható téridom alátámasztá­saként szolgáló idom, talp egy lehetséges kialakítását szemléltető perspektivikus vázlat. Az 5. ábra a 3. ábrán vázolt téridomhoz kapcso­lódó alátámasztó idom, talp lehetséges kialakítását szemléltető perspektivikus nézet. A 6. ábra a talppal alátámasztott hosszúkás tér­idomon elhelyezkedő két bábu egy lehetséges össze­állítását szemléltető oldalnézeti vázlata. Az 1. ábra a találmány példaképpeni kiviteli alak­ját ábrázolja, ahol a 3 golyónak kiképzett bábuk, a 2 talppal, elfordulást illetve elbillenést megengedően alátámasztott 1 hosszúkás téridomon helyezkednek el. A 3 bábuk az 1 hosszúkás téridomban kialakított 4 helyezőfuratok, és 5, 6 helyezőmedrek bármelyi­kébe, a játék vagy szemléltetés során átrakhatók, és így új nyomatékviszonyok lépnek fel. Ha kiegyensúlyozatlan nyomaték jön létre, az 1 hosszúkás téridom kibillen vízszintes helyzetéből, azonban az egyensúly és így a vízszintes helyzet a 3 bábuk átcsoportosításával visszaállítható. Az 1. ábrán látható helyzet csak egy a nagyon sok előállítható bábuelrendezés közül, ahol a bábuk elhelyezkedése, és a bábuk száma a játék vagy szem­léltetés módjától, menetétől függően változhat. A 3 golyónak kialakított bábuk között egyező tömegűek és egymáshoz viszonyítottan többszörös tömegűek lehetnek. Számuk pl. 2-től 20-ig változ­hat. A 2. ábra az 1 hosszúkás téridom egy lehetséges kialakítását szemlélteti, ahol a 4 helyezőfuratok a téridom súlypontjától meghatározott távolságokban vannak elhelyezve. Ezen távolságok a bábuk által ki­fejtett nyomatékok erőkarjaiként szolgálnak. Az 1 hosszúkás téridomon található 5, 6 helyező­medrek szintén a bábuk helyezésére szolgálnak, a 4 helyezőfuratoktól való megkülönböztetésüket a később ismertetett játékmenet indokolja. A 6. helyezőmeder jellemzője, hogy az ebbe he­lyezett bábuk az 1 hosszúkás téridom súlypontjára (alátámasztási pontjára) nyomatékot nem fejtenek ki, míg az 5 helyezőmedrek jellemzője, hogy a leg­nagyobb erőkarnyi távolságban helyezkednek el. A 2. ábrán látható 1 hosszúkás téridom súlyvona­lán kialakított 7 alátámasztandó térfelület, amely a talphoz viszonyított megfelelő elfordulást, kibille­­nést és alátámasztást hivatott szolgálni. A 3. ábrán az 1 hosszúkás téridőm további példa­képpeni kialakítása látható, amely a 8 kapcsolódó furatban különbözik, a 2. ábrán vázolt példaképpeni kialakítástól. 2 A 4. ábra a 2. ábrán látható hosszúkás téridom alátámasztásaként szolgáló 2 talp egy lehetséges ki­alakítását mutatja pespektivikus nézetben, ahol jól láthatók a lekerekített végű 9 ék alakú nyúlványok. E kiviteli alaknál a 2. ábrán látható hosszúkás téridom és 2 talp között a legegyszerűbb oldható kapcsolat, szétemelhető csúcsos tájolás van. Az 5. ábra a 3. ábrán látható hosszúkás téridom alátámasztásaként szolgáló 2 talp példaképpeni kiala­kítását mutatja, melyen jól láthatók 10 csapok, me­lyek rugalmasan bepattinthatók a 3. ábrán látható hosszúkás téridom alátámasztási pontjaiban kialakí­tott lyukakba. A 6. ábrán a 2 talppal alátámasztott 1 hosszúkás téridomon elhelyezkedő 2 db 3 bábu példa szerinti elrendezésben látható oldalnézetben, amelyek az 1 hosszúkás téridom alátámasztási pontjára nyomaté­kot fejtenek ki. A nyomaték értékét a bábuk súlyából adódó erő és az alátámasztási ponttól való távolságuk, mint erőkar szorzata adja. Ezen elrendezésben az alátámasztási ponthoz közel eső, erőkar egységnyi távolságban elhelyez­kedő bábu tömege és így súlya is háromszor akkora, mint az alátámasztási ponttól háromszor olyan tá­volságban elhelyezkedő (három erőkaregységnyi távolságban levő) bábu tömege (súlya). így mindkét bábu három egységnyi nyomatékot képvisel, amelyek egymáshoz képest ellentétes irá­nyúak, így az 1 hosszúkás téridom egyensúlyban, vízszintes helyzetben van. Ha a kisebbik tömegű bábut eggyel előre, vagy hátra léptetjük, (a 2-es vagy 4-es erőkar értékű helyre) akkor az ezen bábu által kifejtett nyomaték értéke is változik, (háromról kettőre, vagy háromról négy nyomatékegységűre). A kiegyensúlyozatlan nyomaték elbillenti a mérleget, azaz az 1 hosszúkás téridomot. Ezt a nyo­matékkülönbséget az 1 hosszúkás téridom bármely helyezőfuratába helyezett új bábu(k) segítségével, il­letve a meglevők átrendezésével közömbösíteni tud­juk. A találmány szerinti Nyomaték szemléltető és an­nak játékos megismerésére szolgáló eszköz a követ­kezőképpen használható. Az eszköz egységcsomagban kerül forgalomba, melyben kellő számú és súlyú bábú van ahhoz, hogy a csomaghoz tartozó mintaábráknak megfelelő alap­­felállások megvalósíthatók, és a mintajátékok lejátsz­hatók. A csomagban található pl. egy vagy több do­bókocka és használati utasítás. Bemutatóeszközként például a hosszúkás téridom bármely helyezőfurataiba elhelyezett bábuk segítsé­gével beállíthatunk egy nyomaték értéket. Megkísé­reljük ezen nyomaték, azaz a hosszúkás téridom ki­egyensúlyozását, először a különböző súlyegységű bábukkal egyenként (egymás után), majd több bábu által kifejtett nyomatékok eredőjével. Játékként példa szerinti felhasználásban, a kiindu­lási helyzetben a bábuk a hosszúkás téridom helye­zőfurataiban, az alátámasztási pontra szimmetrikus elrendezésben, egy konkrét felállásban helyezkednek el. A játékosok megegyezhetnek abban, hogy pl. a hosszúkás téridom alátámasztása megosztja a térido-5 10 1.5 20 2.5 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom