181716. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fém- és/vagy sóolvadékok, illetve oldatok közvetlen hevítésére

3 181716 4 A fűtőelem kialakítható az olvadékba benyúló gyűrűvel körülvett tömbökből is, ahol a tömbök fölött azoknál és az olvadéknál kisebb sűrűségű érintkeztető anyagréteg van. Az érintkeztető anyag­réteg fölött adott esetben még egy érintkeztető anyagréteg, célszerűen sóolvadék lehet. Lehet a fűtőelem az olvadékba benyúló egyszerű cső is, amelynek egyik vége a kamra fenékrá'zén van rögzítve. Egy másik kialakítás szerint a fűtőelem az olva­dékba benyúló, villamosán sorba kapcsolt kettős tar­tály, amely a kamrát és az olvadékot két részre osztó válaszfalon van rögzítve. Az olvadék két egy­mástól elszigetelt része között ennél a megoldásnál potenciálkülönbség van. A fűtőelemek olyan csőként is kialakíthatók, amelynek belsejében egyidejűleg érintkeztető anya­got is alkotó elektróda van elhelyezve. Az elektródák anyagának villamos ellenállása célszerűen legalább tízszer kisebb, mint a fűtőelem anyagának villamos ellenállása. A fűtőelem az olva­dék hőmérsékletén, előnyösen legfeljebb 100 fi méter fajlagos ellenállású anyagból van. A berendezésben alkalmazott érintkeztető anyag legfeljebb 200 Í2 méter fajlagos ellenállású anyagból készül. A fűtőelemek legfeljebb 5 méter magas, 0,2 méter falvastagságú és 2 m2 aktív villamos felülettel rendelkező edények. Lehetnek a fűtőelemek legfeljebb 0,2 méter fal­­vastagságú és 2 m2 aktív villamos felülettel rendel­kező térelválasztó elemek is. Kialakíthatók a fűtőelemek egy darabból álló ho­mogén elemként vagy egymáshoz erősített darabok­ból. A fűtőelemek villamosán aktív felülete legalább részben az olvadékkal szemben ellenálló réteggel és érintkeztető anyaggal van fedve. A bevonatréteg elő­nyös vastagsága általában 0,1—3 mm. Célszerű bizonyos esetekben a fűtőelemeket po­­rozitáscsökkentő anyaggal átitatni. A találmány szerinti berendezés egy előnyös kia­lakítása szerint a fűtőelem a fémolvadék felszínén úszik és adott esetben merülését ráhelyezett súly szabályozza. Célszerűen a súly egyúttal védőgáz be­vezető rendszenei is el van látva. Bizonyos esetek­ben a súly olyan járulékos villamos fűtést is tartal­maz, amely a fűtőelem áramkörébe van kötve. A fűtőelemek célszerűen a fémolvadékba benyú­­lóan mozgathatóan vannak felfüggesztve, hogy merü­lési mélységük a fémolvadék változó szintjéhez iga­zítható legyen. A fűtőelemek kialakíthatók azonban oly módon is, hogy a berendezés valamely, előnyösen billent­hető elemére vannak erősítve. A berendezéshez tartozó áramforrás egyik pólu­sára kapcsolt, és a fémolvadékba merülő elektródák, valamint az áramforrás másik pólusához kapcsolt és a fémolvadékba részben benyúló elektródák képezik a berendezés további fontos elemeit. A berendezésben a fűtőelemek tápegysége sza­bályozható és a fémolvadék célszerűen földelt. A berendezés előnyösen járulékos indító fűtő­elemmel van ellátva és indításkor a fűtőelemek, il­letve az elektródák és az anyag között járulékos '*» 4-érintkeztető anyag van. A fűtés beindításakor a még szilárd állapotú adagból először csak egy részt ol­vasztunk meg a járulékos fűtőelem segítségével. A találmány szerinti megoldás tehát olyan alkal­mas kialakítású és egyszerűen gyártható fűtőeleme­ket kínál, amelyek sorba vagy sorba és párhuzamo­san kapcsolhatók a fűtőkörbe és ahol érintkeztető anyagok segítségével növelni tudjuk a fűtőelemek elektromosan aktív felületét. A találmány szerinti berendezés ezenkívül még számos előnnyel rendelkezik. Széles körben felhasz­nálható, elsősorban fémolvadékok, sók és olvadékok melegítésére, fémek és sók megolvasztására. A fűtő­elemek a találmány szerinti kialakítás következtében igen nagy kapacitásúak, a fürdőbe történő benyúlá­­suk pontosan szabályozható. A fűtőelemek kapcso­lási módja tetszőlegesen alakítható ki. Az érintkez­tető anyagok alkalmazása következtében a villamo­sán aktív felület nagy. A villamosán aktív felület tovább növelhető a fűtőelemeknek egymásban történő elhelyezésével. A fűtőelemek és elektródák, valamint az árambe­vezetések élettartama igen nagy a megfelelő anyagki­választás és adott esetben a védő atmoszféra követ­keztében. A találmány alkalmazásával fölöslegessé válik a fölső árambevezetés és a járulékos fűtőelem lehetővé teszi a gyors felmelegítést hideg állapotban történő indításkor. Az érintkeztető anyagok pasztaszerű konziszten­ciában történő alkalmazása egyszerűvé teszi a beren­dezés üzemeltetését és a fűtőelemek könnyen cserél­hetők anélkül, hogy a berendezést le kellene állí­tani. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány'szerinti berendezés egyik kivi­teli alakjának metszete, a 2. ábra egy darabból készült fűtőelem kialakítását mutatja, a 3. ábra ugyancsak az egy darabból készült fűtő­elem egy másik kiviteli alakja, a 4. ábra egy további kiviteli alakot mutat szintén egy darabból, az 5. ábra a fűtőelem még egy kiviteli alakját mu­tatja ugyancsak egy darabból, a 6. ábrán látható fűtőelem szintereléssel összeállí­tott fűtőelem, a 7. ábra ugyancsak szintereléssel kialakított többtagú fűtőelem, a 8. ábra három elemből összeállított fűtőelem metszete, a 9. ábra egymásba helyezett fűtőelemeket mu­tat, a 10. ábra közös keretbe fogott több fűtőelemet szemléltet, a 11. ábra közös keretbe fogott fűtőelemek egy másik kiviteli alakja, a 12. ábra kúposán kialakított fűtőelemet mutat, a 13. ábrán úszó fűtőelem metszetét mutatjuk és a 14. ábrán a találmány szerinti berendezés egy olyan kiviteli alakjának metszete látható, ahol az ol­vadék és a fűtőelem két részre van osztva. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 50 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom