181685. lajstromszámú szabadalom • Akusztikai hullámszűrő

181685 I lamint a két 41, 141 struktúra egymáshoz viszonyí­tott 12 távolságától függ. Ez az 12 távolság és a két 41 és 141 struktúra reflexiós tényezői gyakorlatilag meghatározzák az említett 41 és 141 struktúrákból alkotott passzív üregrezonátor jósági tényezőjét. En­nek a jósági tényezőnek a reciprok értéke pedig megadja a két digitális 41 és 141 struktúrából álló reflektorpár eredő R2 sávgörbéjének relatív sávszé­lességét. Elsősorban a reflektorokat alkotó digitális 41 és 141 struktúrák közti, az egyéb méretekhez képest rendszerint nagy 12 távolság a rezonátornak keskeny F2 sávgörbét (és fáziskarakterisztikát) biz­tosít. Más szóval a találmány szerinti szűrőnek ezen kiviteli alakja, vagyis rezonátor esetén a két digitális 41 és 141 struktúra együttvéve gyakorlatilag egyet­len digitális struktúrát alkot, amely mindig egy so­rozat elektródacsíkból áll. Ismeretes, hogy a reflek­torokat alkotó 41 és 141 struktúrákhoz nem szükséges semmilyen elektromos csatlakozás, ezért ezeket a struktúrákat nemcsak a 44 alaplemez fe­lületére leválasztott fémcsíkok formájában valósít­hatjuk meg, hanem mint szalagszerű felületi bemé­lyedéseket, illetve barázdákat, vagy mint az alaple­mez felületéből való szalagszerű kiemelkedéseket is kialakíthatjuk. A 41 és 141 struktúra F2 sávgörbéjéhez az f2 sávközép frekvencia tartozik. Ez a 41, 141 struktúra az 1. ábrán látható keskenyebb sávú intet digitális 13 struktúrának felel meg. Az 1. ábra szerinti késlel­tető-vonal esetéhez hasonlóan itt az F 2 sávgörbe és annak f2 sávközép frekvenciája a bemeneti átalakí­tóhoz és/vagy a kimeneti átalakítóhoz hasonlítva leg­alább kétszer, különleges esetben legalább ötször keskenyebb sávszélessége következetében a 4. ábra szerinti egész rezonátor F0 sávgörbéjét és annak fQ sávközép frekvenciáját is meghatározza. Matematikailag a találmány lényegét az alábbi módon lehet kifejezni: 1 ±-------------2N!-1 ahol f0 a szűrő előre megadott sávközép frekven­ciája, f, pedig a szélesebb sávú interdigitális 12 struktúra számára választandó sávközép frekvencia. Ebben a kifejezésben szerepet játszik még a széle­sebb sávú interdigitális 12 struktúrának (átalakító­nak), illetve a 4. ábra szerinti rezonátoros kiviteli példa esetében a két 42 és 43 struktúrának a hul­lámterjedése irányában mért teljes 1 szélessége is. Az utóbbi esetben az 1 szélességet a 42 struktúra bal oldali első elektródacsíkjától a 43 struktúra jobb ol­dali utolsó elektródacsíkjáig kell mérni, mivel az em­lített két struktúra a kiküszöbölendő zavarjel inter­digitális reflexiója szempontjából egyetlen összevont struktúra módjára viselkedik. Ez az összevont struk­túra az őt alkotó két 42 és 43 struktúra közötti hézagnak megfelelően nincs teljesen kitöltve elektró­dacsíkokkal. Az 1 szélesség végül is az Ni tényező útján kerül kapcsolatba az fi sávközép frekvenciára megadott összefüggéssel, ugyanis az Nx tényező nem más, mint az akusztikus felülethullámok 1 szélessé­gére jutó X! hullámhosszainak száma, vagyis 8 A szélesebb sávú digitális 12, 42, 43 struktúra 17 elektródacsíkjai között di osztástávolság, a keske­nyebb sávú digitális 13, 41, 141 struktúra 17 elekt­ródacsíkjai között d2 osztástávolság van. A di és d2 osztástávolságok a hozzájuk tartozó 12, 42, 43 struktúra, illetve a 13, 41, 141 struktúra fi illetve f2 sávközép frekvenciákat, vagyis ezek Ai illetve X2 hullámhosszait. Ennek megfelelően 1 ahol v az akusztikus hullámteijedési sebesség a 14, 44 alaplemezen, ezért a fenti fi sávközép frekven­ciára megadott képlet átalakítható a 17 elektródacsí­kok geometriai elrendezését meghatározó di és d2 osztástávolságok közötti összefüggéssé: 1 ±-----------1-d, A kétféle előjelet (+ és —) behelyettesítve megkap­juk a találmány szerint előirányzott frekvencia­eltolódásokat fR 1 -ről f2-re, illetve fR2-ről f2-re. Ugyancsak a fenti összefüggésekből adódik a d2 osztástávolság: A találmány szerinti szűrő esetén az egyébként fellépő interdigitális reflexiók által okozott zavarje­lek ugyan ki vannak küszöbölve, azonban az ábrán látható alaplemez bal oldali, vagy jobb oldali szélén is keletkezhetnek zavarjeleket okozó nemkívánatos reflexiók. Az ilyen reflexiók elkerülése érdekében ajánlatos, amint az 1. és 4. ábrákon látható, az alap­lemez mindkét végét ferde záróéllel határolni. Ezt a módszert eddig főleg csak késleltetővonalak esetén alkalmazták, rezonátorok esetén azonban nem. Szabadalmi igénypontok: 1. Akusztikus hullámszűrő, amelynek piezoelekt­romos alaplemeze, ezen legalább két, elektródacsí­kokból álló, kisebb és nagyobb sávszélességű digitális struktúra van kialakítva, továbbá bemeneti valamint kimeneti átalakítója van, azzal jellemezve, hogy a nagyobb sávszélességű digitális struktúra (12, 42, 43) sávszélessége legalább kétszer nagyobb a kisebb sávszélességű digitális struktúra (13, 41, 141) sávszélességénél, a kisebb sávszélességű digitális struktúra (13, 41, 141) elektródacsíkjai (17) közötti osztástávolság (d2) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom