181682. lajstromszámú szabadalom • Diuretánokat tartalmazó herbicid szerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

3 181682 4 reket. Egyéb adalékanyagokat is adhatunk a készítményekhez, ezek alatt például a nem fito­­toxikus adalékanyagokat is érteni kell, amelyek her­­bicidek esetén szinergetikus hatásnövekedést ered­ményeznek, ilyenek a nedvesítőszerek, emulgátorok, oldószerek, és olajszerű adalékok. A találmány szerinti készítmények célszerűen po­rok, szórható szerek, szemcsék, oldatok, emulziók vagy szuszpenziók, amelyek egy vagy több ható­anyagot és folyékony és/vagy szilárd hordozóanya­gokat, illetve hígítószereket és adott esetben nedve­sítő-, emulgáló- és/vagy diszpergálószereket tartal­maznak. Alkalmas folyékony hordozóanyag például a víz, az alifás és aromás szénhidrogének, így a benzol, toluol, xilol, ciklohexanon, izoforon, dimetilszul­­foxid, dimetilformamid, továbbá az ásványolaj­frakciók. Szilárd hordozóanyagként alkalmasak az ásványi anyagok, például a szilikátok, szilikagél, talkum, kaolin, mészkő, kovasav és a növényi anyagok, például lisztek. Felületaktív anyagokként példaképpen meg kell nevezni a kalciumligninszulfonátot, polioxietilénal­­kilfenolétereket, naftalinszulfonsavakat és azok sóit, fenolszulfonsavakat és azok sóit, a formaldehidkon­­denzátumokat, zsíralkoholszulfátokat, valamint a he­lyettesített benzolszulfonsavakat és azok sóit. A készítményekben a hatóanyag(ok) részarányát széles határokon belül változtathatjuk. így például a készítmények 5—95 súly% hatóanyagot, 95-5 súly% folyékony vagy szilárd hordozóanyagot, valamint adott esetben legfeljebb 20 súly% felületaktív anya­got tartalmazhatnak. A készítményeket a szokásos módon alkalmaz­hatjuk, például vízzel mint hordozóanyaggal, hektá­ronként 50—1000 liter permetlé mennyiségben. A készítményeket az úgynevezett low-volume és ultra­­-low-volume eljárásban, valamint mikrogranulátumok alakjában is alkalmazhatjuk. Az I általános képletben szereplő R! csopor­tokként példaképpen megnevezhetjük a metil-, etil-, propil-, izopropŰ-, butil-, izobutil-, szek-butil- vagy 2-fenil-etilcsoportot, R2 oportokként például a metil-, etil-, propil-, izopropil-, butil-, izobutil-, szek­­-butil-, allil-, propargil-, klóretil-, 1-klórmetiletil- és 1 -metilpropinil-csoportot. A találmány szerinti készítmények közül kitűnő szelektív herbicid hatásukkal különösen azok tűnnek ki, amelyek hatóanyagként N-etil-3-fluorkarbanilsav-(3-etoxi­­-karbc 'ilaminofenil)-észtert, N-etil-3-fluorkarbanilsav­-(3-metoxikarbohilaminofenil)-észtert, N-etil-3-fluorkarbanilsav­-[3-(l-metiletoxikarbonilamino)-fenil]-észtert, N-etil-4-fluorkarbanilsav-(3-etoxikarbonilamino-fenil)-észtert, 4-fluor-N-metilkarbanilsav­-(3-etoxikarbonilamino-fenil)-észtert, N-etil-3-fluorkarbanilsav-[3-(l-metiletoxi­karbonilamino)-fenil]-észtert, N-etil-4-fluorkarbanilsav-[3-(l-metiletoxi­karbonilamino)-fenil]-észtert, 4 fluor-N-metilkarbanilsav-[3-(l -metiletoxi­­karbonilamino)-fenil]-észtert, 3-fluor-N-metilkarbanilsav-[3-(l-metiletoxikarb­­anilsav-[3-(l-metiletoxikarbonilamino)-fenil]­­-észtert, N-etil-3,4-difluorkarbanilsav­­-(3-etoxikarbonilaminofenil)-észtert és N-etil-2-fluorkarbanilsav-(3-metoxikarbonil­­aminofenil)-észtert tartalmaznak. Az új vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy II általános képletű vegyületeket valamilyen III általános képletű aminnal re agái tatunk savakceptor jelenlétében, például az amin feleslegének vagy egy szervetlen bázisnak, így például nátriumhidroxidnak, nátriumkarbonátnak, káliumkarbonátnak vagy egy tercier szerves bázisnak, így például trietilaminnak a hozzáadásával. A képletben R!, R2, X és Y a fen­tiekben megadott jelentésű. A találmány szerinti eljárást közelebbről az alábbi k.viteli példákkal szemléltetjük. 1 példa N-Etil-3-fluorkarbanilsav-[3-(etiltio­-karbonilamino)-fenil]-észter 13,9 g (0,1 mól) N-etil-3-fluoranilin 70 ml etilace­­táttal készített oldatába keverés és hűtés közben, 10-15 °C hőmérsékleten egyidejűleg becsöpögtetjük 26,0 g (0,1 mól) klórhangyasav-[3-(etiltio-karbonil­­amino)- fenilj-észter 70 ml etilacetáttal és 13,8 g (0,1 mól) káliumkarbonát 50 ml vízzel készített ol­datát. A reakcióelegyet 30 percen át keverjük 15 °C hőmérsékleten, majd a szerves fázist elválasztjuk, és jég hozzáadása közben híg sósav-oldattal és vízzel mossuk, ezután magnéziumszulfáttal megszárítjuk, és csökkentett nyomáson bepároljuk. A bepárlási ma­radékot etilacetát és pentán elegyéből átkristályo­sítjuk. Hozam: 29,4 g (81%) N-etil-3-fluorkarbanilsav-[3- -(etiltio-karbonilamino)-fenil]-észter, amelynek olva­dáspontja 127°C. Hasonlóképpen eljárva állíthatjuk elő az alábbiak­ban felsorolt vegyületeket. Vegyület neve Fizikai állandó 3 Fluor-N-metilkarbanilsav­­-(3-metoxi-karbonilamino-fenil)-észter Op-: 105—107 °C K-Etil-3 -fluorkarbanilsav­­-(3-metoxikarbonilamino-fenil)-észter Op.: 108—109 °C N-Etil-3-fluorkarbonilsav­-[3-(metiltio-karbonil-amino)-fenil]-észter Op.: 125—127 °C 4-Fluor-N-metilkarbanilsav­-(3-metoxikarbonilamino-fenil)-észter Op.: 96—97 °C 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom