181676. lajstromszámú szabadalom • Szeizmikus rezgésátalakító szerkezet
181676 8 nyílás között, amely a 24 véglapon belül van és a kisnyomású hidraulikus tárolóhoz vezet, amint azt a 140 nyíl mutatja (1. ábra). Mechanikus 142 ütközők (2. ábra) vannak alkalmazva a véglapok löké ses terhelése ellen, amilyenek túl nagy löketek vagy impulzusok következtében jöhetnek létre. Ezért tengelyirányú 144 furatok vannak kialakítva a 12 tömegtag mindegyik oldalán, és a furatokban alkalmas rugalmas műanyagból vagy gumianyagból levő 146 betétek vannak, szorosan rögzítve és föléjük fémből (például bronzból) készült 148 ütköződugattyú van szerelve. Alkalmasan kialakított visszatartó betétgyűrű használható a 148 ütköződugattyú helyzetének biztosítására. A 10 harántirányú rezgésátalakító működésmódja a következő: A nagynyomású folyadék a nagynyomású hidraulikus tápforrásból a 130 elosztócsövön és a 132 szervoszelepen keresztül vezérlés segítségével váltakozva a 134 és 136 nyílásokhoz áramlik. A 16 dugattyútagnak a 12 tömegtaghoz viszonyított stabil középhelyzetét a reakciós 12 tömegtag és a 26 véglap közé szerelt hagyományos lineáris transzformátor segítségével visszacsatolás útján tartjuk fenn olyan módon, ahogy azt a Clynch és társai tulajdonát képező 3 159 233 sz. USA szabadalom ismerteti. Megjegyezzük, hogy az ilyenfajta lineáris transzformátorok a szakterületen jól ismertek. A nagynyomású folyadék ezután váltakozva a 134 nyílásokon keresztül a 44 folyadékkamrákba áramlik és a 136 nyílásokon keresztül a 46 folyadékkamrákba. Amikor a nagynyomású folyadék a 44 folyadékkamrákba áramlik, a 46 folyadékkamrák a 136 nyílásokon, a 130 elosztócsövön és a 132 szervoszelepen és ismét a 130 elosztócsövön keresztül össze vannak kötve a kisnyomású hidraulikus tárolóval. Amikor a nagynyomású folyadék az ellenkező oldalon elhelyezett 46 kamrába folyik, a 44 kamrák hasonlóképpen kapcsolatban állnak az alacsony nyomású hidraulikus tárolóval a 134 nyílások, a 130 elosztócső és a 132 szervoszelep útján. Ilyen módon, amikor a nagynyomású folyadékot a 44 folyadékkamrákba irányítjuk, a 12 tömegtag balra mozdul, a 16 dugattyútaghoz képest, majd ezt követően váltakozva, amikor a nagynyomású folyadékot a 46 folyadékkamrákba irányítjuk, a 12 tömegtag visszafelé jobbfelé mozog. Valamennyi szükséges nyílás a két vagy több 16 dugattyútag és a 24 és 26 véglap között helyezkedik el és valamennyi párhuzamos elosztócső és szelep közvetlenül a véglapokhoz csatlakozik. Meg kell jegyeznünk. hogy a 12 tömegtagon belül nincsenek nyílások és éppen ezért nincs hidraulikus vagy villamos kapcsolat a tömegtaggal. Ez lehetővé teszi, hogy a 12 tömegtag teljesen zárt legyen és ezáltal megakadályozzuk, hogy a mozgó részekhez szennyezés vagy más külső anyag jusson. Ezt a teljes zártságot a felső 28 és alsó 30 zárótagok biztosítják. Rátérve a 4. ábrára, a találmány tárgyának egy másik kiviteli alakját mutatja a 200 rezgésátalakító, amelyet szeizmikus nyomáshullámok keltésére használunk. Itt reakciós 202 tömegtagot, 204 keretet, két 206 dugattyútagot, 208 elosztócsövet, és 210 szervoszelepet alkalmazunk. Ezek hasonló módon kapcsolódnak egymáshoz, amint azt a 10 haránt/ hullámú rezgésátalakítóval kapcsolatban ismertettük. A 206 dugattyútagok haránthullámú 10 rezgésátalakítóhoz hasonló nyílásokat tartalmaznak, kivéve azt a körülményt, hogy a 200 rezgésátalakító kiviteli alakjánál mindhárom nyílás kimenete a dugattyútagok felső végén van. Működés tekintetében a 200 rezgésátalakító hasonló a 10 haránthullámú rezgésátalakítóhoz azzal az eltéréssel, hogy a nyomáshullámú 200 rezgésátalakítónál a 216 csatolólap szerkezete eltérhet a haránthullámú rezgésátalakító csatolólapjától. A rögzítő eszközök és a csatolólapok szerkezeti részletei a nyomáshullám rezgésátalakítók esetére a szakterületen ismertek, és például a 3 159 233 számú (Gynch és társai) és a 3 159 232 számú (Fair) USA szabadalmi leírásokban vannak ismertetve. A találmány tárgyát leírásunkban olyan kiviteli alakkal kapcsolatban ismertettük, amelynél két párhuzamosan elhelyezett hidraulikus hengert alkalmaztunk. Nyilvánvaló, hogy ilyen hidraulikus meghajtó elemekből többet is alkalmazhatunk egy sorban a reakciótömegen belül. Kettőnél több henger (dugattyúelem nagymértékben fokozza a lehetőséget, hogy nagyobb és stabilabb szeizmikus rezgésátalakítókat valósítsunk meg, amelyek nagyobb frekvenciavezérléssel és megbízhatóbban működtethetők. Többszörös hidraulikus meghajtó henger használata a nyomáshullám rezgésátalakítókban előnyösnek mutatkozott annyiban, hogy jobb erőelosztást biztosít a teljes alaplap mentén. Ilyen módon a korábbi problémák, amikor az erő az alaplap közepén koncentrálódott és ezáltal szélek hajlottak, elkerülhető például azáltal, hogy több párhuzamos, egy vonalban elhelyezett meghajtóhengert alkalmazunk egyetlen tömegen belül, és ezek a meghajtóhengerek távközzel vannak elhelyezve a hozzá tartozó alaplap mentén. Szabadalmi igénypontok: 1. Szeizmikus rezgésátalakító hullámok előállítására rugalmas közegben, amely tömegtagot tartalmaz, amelyben áthaladó hengeres furat van kiképezve, és a hengeres furatban ide-oda mozgathatóan elhelyezett dugattyútag van, amely dugattyúból és a hengeres furat mindkét oldalán kinyúló dugattyú rúdból áll és egy keretet tartalmaz, amely az ellentétes irányban kinyúló dugattyú rúd végeket köti össze, míg a keretnek első és második véglapja (24, 26) van és ezek mereven össze vannak építve a kerettel és rögzítőtámokkal vannak ellátva, amelyek a rugalmas közeg felületéhez kapcsolódnak, és nyomás alatti folyadékot a hengeres furatba a dugattyú ellentétes oldalaira váltakozva bevezető eszközöket — például szervoszelepes (132) elosztócsövet (130) — tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a tömegtagban (12) több egymással párhuzamos, rajta átnyúló, különálló hengeres furat (14) van kialakítva, és a hengeres furatok (14) számuknak megfelelően dugattyúval (18) és dugattyú rúddal (20, 22) vannak ellátva, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
