181669. lajstromszámú szabadalom • Hőcserélő

5 181669 6 A találmány szerinti elrendezés számos előnnyel jár. A hőszifoncsövek nehézségi erővel szabályozot­tan működnek, azaz a kondenzált hőcserélő folya­dék a csövekben a nehézségi erő hatására csöpög le a csövek felső szakaszaiból az alsó szakaszba. A ta- s lálmány szerinti hőcserélő elrendezés igen jól alkal­mazható a szokványos gőzturbinákhoz, amelyek ala­csony ellennyomással és alacsony fajlagos hőfogyasz­­tással üzemelnek. A 4—6. ábra szerinti kivitelnél a hőszifoncsövek 10 Y-alakban történő kialakítása a minimumra csök­kenti a levegő irányváltozásait és a sebességben be­álló változásokat, ugyanakkor lecsökkenti a fonó le­vegő visszaáramlását a rendszeren keresztül, ha összehasonlítjuk a kényszerventilációs berendezések 15 léghűtési modulusával. Ezen túlmenően, a 4—6. ábrákban ábrázolt kivi­teli alaknál a hőszifoncsövek tömítettségi foka vi­szonylag magas, ami viszonylag nagy léghűtött felü- 20 letet eredményez a vezeték egységhosszára vonatkoz­tatva, ami viszont csökkenti a hőcserélő berendezés helyszükségletét. Ugyanakkor ez a kiviteli alak igen gazdaságos vetillátor méretezést tesz lehetővé, ame­lyet egyrészt a hőszifoncsövek számának változtatá- 25 sával, másrészt annak a szögnek változtatásával vari­álhatunk, melyet a hőszifoncsövek felső szakaszai az alsó szakaszokkal zárnak be. A találmány szerinti ki­vitel természetesen nemcsak gőzkondenzáló környe­zetben alkalmazható, hanem bárhol, ahol két folya- 30 dék közötti hőcserére van szükség. A 4., 5. és 6. ábrákon bemutatott 88 kondenzá­tor szakasz nem ábrázolt házában a fáradt gőz veze- 35 tésére szolgáló 90 kondenzátor alsó tér csőszerűén van kialakítva. Ebbe nyúlik bele a 92 hőszifoncsö­vek 92 a alsó szakasza. A 92 b felső szakasz felnyú­lik egészen a ház felső 100 támasztó lemezéig. A 92 hőszifoncsövek a 94 és 96 csőcsoportba vannak 40 összefogva, minden csoportban négy-négy sor hőszi­­foncső van elhelyezve, úgy, hogy az alsó szakaszuk egymás mellett függőlegesen helyezkedik el a 90 kondenzátor alsó térben, majd a 90 kondenzátor alsó térből kilépve a 94 csőcsoport jobbra a 96 45 csőcsoport balra hajlik a 90 kondenzátor alsó tér hossztengelyére merőleges síkban. A két csőcsoport együtt Y alakot mutat. A hőszifoncsövek 92 b felső szakaszára 98 bordák vannak felhelyezve, melyek közül csak néhány van feltüntetve. A hőszifoncsö- 50 vek a már ismert módon mindkét végükön le vannak zárva és hőcserélő folyadékkal vannak megtöltve. A szétágazó 94 és 96 csőcsoport közötti részen van a 100 támasztó lemezen egy megfelelő furat fe­lett elhelyezve a 102 szívó-szellőző berendezés, me­lyet a tölcsérszerű 104 burkolat vesz körül. A 88 kondenzátor szakasz lényegében az előbb ismertetett 22 kondenzátor szakasszal azonos mó­don működik azzal a különbséggel, hogy a hőszifon­csövek 92 b felső szakaszát hűtő levegőt most a 102 szívó-szellőző berendezés átszíyja a hőszifoncsövek között. Szabadalmi igénypontok: 1. Hőcserélő berendezés több kondenzátor sza­kasszal (20, 22, 24, 26), azzal jellemezve, hogy az egyes kondenzátor szakaszok (20, 22, 24, 26) házból (30), ezt alsó és felső térre (34, 32) osztó vízszintes osztóelemből (36), a felső térben több hőcserélő kamrából (46) és hőszifoncsövekből (50) állnak, minden hőszifoncsö (50) mindkét végén le van zárva, hőcserélő folyadék van benne, és a víz­szintes osztóelemen (36) átnyúlva részben az alsó térben (34), részben a felső térben (32) helyezkedik el, továbbá az alsó tér (34) a hűtendő folyadék ve­zetékével (14, 16) van összekötve, míg a felső tér­nek (32) a berendezés környezetével összekötő ele­mei, ventillátor (52), szellőzőcső (56) vannak. 2. Az 1. igénypont szerinti hőcserélő berendezés előnyös kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a felső térben (32) levő egyes hőcserélő kamrák (46) és a környezet közé ventillátor (52) van iktatva. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hőcserélő be­rendezés előnyös kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőszifoncsöveknek (50) a felső térben (32) levő része lényegében függőleges, míg az alsó térben (34) levő része a függőlegestől eltérő helyzetű. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti hőcserélő be­rendezés előnyös kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőszifoncsövek (92) legalább két sorban van­nak elhelyezve, és a két sor a felső tér felső részén távolabb van egymástól mint a felső tér (32) alsó részén. 5. A 4. igénypont szerinti hőcserélő berendezés előnyös kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kon­denzátor alsó tér (90) hossztengelyére merőleges síkban a hőszifoncsövek (92) Y-alakban vannak el­rendezve. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti hőcserélő berendezés előnyös kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a hőcserélő kamrák (46) legalább egy szakasza külön szellőzőcsővel (60) van ellátva. 4 rajz, 6 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 84.4432 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom