181660. lajstromszámú szabadalom • Több előregyártott vasbeton födémelemből álló utófeszített födémmező födémszerkezetek céljára, továbbá eljárás a födémelemek, valamint födémmezők előállítására
3 181660 4 ben futnak, és a födém szegélytartókkal többtámaszú utófeszített kiváltót alkotnak. E kábelek egyenesvonalúan vezethetők és feszíthetők, majd a födémelemek szabad (nyitott) közében külpontosíthatók lefeszítéssel. E födémmezők azonban a szállítás és beemelés lehetőségei által 20—25 m2 terjedelemre korlátozottak. A találmány szerinti eljárás ezt meghaladó 40—50 m2, sőt 80 m2 vagy efeletti terjedelmű, soktámaszú födémmezők, pillérraszterek létrehozását teszi lehetővé. A találmány szerint az egy- vagy kétirányú teherviselő födémmezőket több födémelem alkotja, ahol a födémelemek egyenként — bár egyben gyártható, szállítható és szereléskor is teherviselő egységet alkotnak — a födémelem testében kialakított, legalább részben nyitott csatornában való feszítést és külpontosítást tesznek lehetővé teljesen újszerű kialakításukkal. A kialakítás lényege, hogy az elemeken teljes szerkezeti magasságú, alul-felül, vagy csak felül nyitott (vályúszerű) csatornák futnak végig, melyeket a födémelem egységének biztosítására kialakított bordák ugyan helyenként megszakítanak, de a bordákon át a kábelek igényelt egyenes és lefeszítéssel külpontosított vonalvezetése célszerűen kialakított lyukak útján biztosított. A födémelemek célszerűen nedves kötéssel kapcsolódhatnak egymáshoz, és így a födémelemek csatlakozási hézagát teljes szélességben ki lehet önteni, vagy a kábelcsatornák mellett a feszítéshez szükséges, csekély szélességben kiképzett szűk hézagot gyorsan kötő anyaggal (epoxi műgyantával, poliuretánnal stb.), a feszítés után pedig a tágabb hézagot a teljes szélességben kibetonozással tölthetjük ki. A feszítőkábeleket befogadó csatornák és a bordákon áthatoló lyukak is kibetonozható méretűek, és a kibetonozás egyrészt kiegészíti a födémelemet a teljes teherbírás igényének megfelelően, másrészt rögzíti a kábelek külpontosítását és biztosítja azok korrózióvédelmét. A kábelek feszültsége a nyitott pályán a szokásos rezgéshullám-frekvencia mérőműszerrel ellenőrizhető. A csatornákban a kábelek az épület egyik végétől a másikig szabadon vezethetők, feszíthetők és külpontosíthatók, ezáltal a leggazdaságosabb, statikailag legkedvezőbb többtámaszú rendszer biztosítható. A csatornák egymást keresztezhetik is, és így két irányban teherhordó és két irányban többtámaszú födémmezők alakíthatók ki. A találmány szerinti födémmezőhöz és előállítására alkalmas eljáráshoz — mint látható — számos olyan újszerű, előnyös többlethatás fűződik, amilyenekkel a jelenleg ismert, hasonló célú megoldások nem rendelkeznek. A találmány tárgyát a továbbiakban rajzok alapján, példakénti kiviteli alakok kapcsán ismertetjük részletesebben. A rajzok egyrészt az eljárás egy-egy előnyös foganatosítási módjának magyarázatára szolgálnak, másrészt példaképpen szemléltetik a találmány tárgyát képező vasbeton födémelemeket és a feszítéssel létrehozott födémmezőket. Az 1. ábra találmány szerinti két kapcsolt födémelem alaprajzi elhelyezését tünteti fel felülnézetben, a nyitott kábelcsatornák felülnézetben való bemutatásával ; a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt A—A vonal mentén, vagyis a kábelek vezetésére szolgáló csatornán keresztül vett metszetben mutatja be a két elemet, továbbá az öszszekapcsolást létrehozó feszítőkábel vonalvezetését ; a 3. ábra három elemből kialakított födémmező alaprajzi (felülnézeti) bemutatása ; a 4. ábra a 3. ábrán jelölt F—F metszet a kábelcsatornán keresztül ; az 5. ábra a 3. ábrán jelölt E—E metszet, amely a kábelcsatornákra merőleges (az elemek illesztési síkjával párhuzamos) és a kábelcsatornákat keresztmetszetben ábrázolja ; a 6. ábra az 1. vagy 3. alaprajzi ábrához tartozó B részlet, amely a bejelölt alaprajzi szakaszt nagyobb méretarányban tünteti fel ; a 7. ábra a 14. ábrán feltüntetett J részlet, nagyobb méretarányban ábrázolja az elemek csatlakozását és az egymást keresztező kábelcsatornákat két irányban teherviselőén kapcsolt födémelemek esetében ; a 8. ábra az 1. és 6. ábrán feltüntetett C—C metszet, a kábelvezetésre kialakított csatornát ábrázolja nagyobb léptékben, szemlélteti a bordákon áthatoló lyukak elhelyezkedését, a benne felül vezetett kábelt és a lefelé történő külpontosítás irányát ; a 9. ábra a G—G metszetet mutatja be a 3. alaprajzi ábra vagy az 5. E—E metszetábra jelölése szerint ; ez egyben megfelel a C—C metszetnek, csak alulbordás födémelem esetében ; a 10. ábra a 2. vagy 4. ábrák D jelű metszetének nagyobb léptékű ábrázolása, melyen két bordának a benne levő lyukakon keresztül vett metszete és a kábelek lehetséges vonalvezetése látható ; a 11. ábra az előzővel egyező metszet, kibetonozott állapotot mutat be ; a 12. ábra a 14. ábrához tartozó K—K jelű metszet, illetve a 16. metszetábra K tészlete, amely a kábelcsatornát ismert eljárással készített, alul-felül sík, üreges födémelem esetében ábrázolja, s maga a kábelcsatorna alulról kéregbetonnal van lezárva; a 13. ábra az előző 11. ábrának megfelelő kibetonozott kábelcsatornát mutatja, a 12. ábra szerinti alsó kéregbetonnal lezárt kábelcsatorna esetében ; a 14. ábra bemutatja a négy elemből készített, két irányban teherviselő födémmezőt, amely ismert eljárással kapcsolódik pillérekhez, a pillérek síkjában, szegélygerendáik közében kialakított utófeszített kiváltók útján; itt az elvi kapcsolás és kialakítás bemutatása egy részletesen ábrázolt kiviteli alakon keresztül történik ; a 15. ábra a 14. ábrához tartozó H—H metszet, amely a csak felülről nyitott, egymásra merőleges kábelcsatornákat ábrázolja hossz- és keresztmetszetben ; a 16. ábra a 14. alaprajzi ábrán bejelölt I—I metszet, mely az ismert eljárással készített, zárt üregeket tartalmazó két kapcsolódó födémelem általános metszete, amely tartalmazza a másik irányú kapcsolatot biztosító kábelcsatorna keresztmetszetét is ; a 17a és 11b ábra az 1. alaprajzi és 2. metszetábrának megfelelő alapeset ábrázolása a lehetséges többtámaszú rendszerbe belehelyezve, ahol az elemek falazatra vagy vasbeton tartóra fekszenek fel ; a 18a és 18ú ábra az előző ábra szerinti két elem kapcsolását mutatja, de olyan alaprajzi rendszerbe helyezve, ahol az elemek nem egymáshoz kapcsolódó szegélyei pillérsíkokban utófeszített kiváltókat képeznek, melyekkel pillérvázhoz kapcsolódnak, ebben az esetben a feszítéssel való kapcsolás egyben a födémmezők egyirányban való többtámaszúságát biztosítja, míg az ismert eljárás szerinti szegélytartó-kiváltó rendszer két irányban is lehet — az ábra értelmezése szerint — többtámaszú ; a 19a és 19b ábra a 14. alaprajzi ábra és 15, metszet5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
