181660. lajstromszámú szabadalom • Több előregyártott vasbeton födémelemből álló utófeszített födémmező födémszerkezetek céljára, továbbá eljárás a födémelemek, valamint födémmezők előállítására
(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS (11) 181660 SZOLGALATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás : Bejelentés napja: (22) 1977. IL 4. (21) (BA—3505) (51)NSZ03 E 04 B 5/18 E 04 B 1/18 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja : (41) 1982. (42) XII. 28. Megjelent: (45) 1986. VI. 30. \* Szabadal”ii Tár. ■ ***) Feltalálók : (72) Mayer György építészmérnök, Nemeskéri László építész, Pécs Szabadalmas : (73) Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, Pécs (54) Több eloregyártott vasbeton födémelemből álló utófeszített födémmező födémszerkezetek céljára, továbbá eljárás a födémelemek, valamint födémmezők előállítására 1 A találmány tárgya előregyártott vasbeton födémelemekből álló utófeszített födémmező födémszerkezetek céljára, továbbá eljárás a födémelemek, valamint födémmezők előállítására. Lakó- és középületek födéméivel szemben egyre általánosabban támasztják azt a követelményt, hogy minél nagyobb területet legyenek képesek lefedni, alul-felül sík felülettel, minél csekélyebb szerkezeti magassággal legyenek kialakítva, ugyanakkor kellő teherbírással rendelkezzenek, anyagfelhasználásban gazdaságosak legyenek, önsúly és hasznos terhelés hatására bekövetkező alakváltozásaik, behajlásaik csekélyek legyenek, és előregyártott, szerelt építésmóddal legyenek megépíthetők. A fenti követelmények sok ellentmondást rejtenek magukban, ezek közül kiemeljük a nagy fesztáv ellentétes összefüggését az előregyárthatósággal és szállíthatósággal. Az előregyártás szokványos elemei az alulfelül sík felületet nem teljesítik, mert nagy fesztávnál óhatatlanul tartók jelentkeznek, akár födémbordák, akár mestergerendák alakjában. A nagy tereket lefedő, ismert előregyártott pillérvázak födémmezői pillérekhez kapcsolódó, egyirányúan futó mestergerendákból (tartókból), és ezekre merőlegesen elhelyezett, szabadon felfekvő, egyirányúan teherviselő födémelemekből állnak. Ismeretes egy eljárás síkfödémek kialakítására két elemből, az elemek feszítéssel való nyomatékbíró összekapcsolásával, amely szerint a két elemet párban gyártják, száraz illesztéssel szerelik, és az elemek kapcsolási síkjában fellépő hajlítónyomaték felvétele bebetonozott 2 csőben, úgynevezett kábelcsatorna-csőben, íves pályán (támaszoknál felül, a kapcsolásnál mezőközépen alul) vezetett és feszített kábelekkel történik. Ennek az eljárásnak hátránya a csövek megkívánt pontos csatlakoztatása 5 miatt ajánlott száraz illesztés és az ezt biztosító egymás mellett, ikerben való gyártás, továbbá, hogy minden tartómező, vagyis két elem, külön feszítést és lehorgonyzást igényel a kábelt befogadó íves csőpályák súrlódási ellenállása miatt. A csövekben vezetett kábelek lehor- 10 gonyzás utáni feszültségellenőrzése nem vihető végbe, és a csövek szükséges injektálása is nehezen ellenőrizhető, nagy megbízhatóságot igénylő művelet. Megjegyezzük, hogy a hivatkozott eljárás is csak nagy szerkezetek (híd, csarnok) analógiájára tervezett megoldás, 15 mely ismeretünk szerint még kivitelre sem került. Ismert egy további eljárás is, amely sík födémelemeket egyesít és feszítőkábellel nyomatékbíróvá tesz. Ennél a megoldásnál az egymáshoz csatlakozó födémelemeknek mind az alsó, mind a felső övében egy-egy kábelcsatorna 20 cső van vezetve, és a nyomatékbíró összekapcsolást kábelpárral érik el, melyek alul és felül több mezőn át végig futnak. Itt nem kell minden mezőt külön-külön feszíteni és lehorgonyozni, ezzel szemben a kétszeres mennyiségű kábelt kell alkalmazni, és fennmaradnak az 25 illesztési nehézségek és injektálási igények is. A megoldás hídépítésből stb. már korábbról ismert. Ugyanakkor ismert eljárás, hogy utófeszített nagyméretű födémelemeket négysarokpontban csatlakoztatnak a pillérekhez (feszítésből eredő súrlódás útján), ahol 3C a pilléreken áthatoló feszítőkábelek a födémelemek közé-181660
