181638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás padozat készítésére, különösen mezőgazdasági létesítményekhez pl. szarvasmarhatartó telepekhez
3 181638 4 keltett tömörítő hatás, valamint az állatok vizeletének a pernyére kifejtett hatása kihasználásával a pernyeréteget — legalább vastagságának egy részét kitevő mértékben — megszilárdítjuk, és ily módon a padozatot kialakítjuk. Azon a meghatározáson, hogy „állatokat tartunk” azt kell érteni, hogy a pernyével borított területen az állatok huzamosabb időn át, esetleg kisebb-nagyobb megszakításokkal tartózkodnak; legeltetésükhöz, vagy más módon történő etetésükhöz, fejésükhöz stb. a pernyével borított területen — például karámon — kívül természetesen más létesítmények is elő vannak irányozva. Egy előnyös találmányi ismérv szerint az állatokat legalább 3—4 hónapon, előnyösen mintegy 6 hónapon, vagy ezt meghaladó időtartamon keresztül tartjuk a pernyével borított területen. Hat hónap után a szilárd réteg kialakul, törőszilárdsága ekkor mintegy 30 kg/cm2. Az eljárás egy további foganatosítási módja szerint a pernyét mintegy 40 cm vastagságú rétegben terítjük el. A legalább 40 cm-es rétegvastagság azért javasolható, mert ebből mintegy 30 cm vastag padozat keletkezik, és ez a vastagság már elegendő a padozatra ható statikus és dinamikus igénybevételek felvételére, ilyen vastag burkolat már nem reped meg. Végül egy további előnyös találmányi ismérv szerint a padozattal ellátandó területen a termett talajban tükröt készítünk, a pernyét e talajtükrön terítjük el, és az elterített pernyeréteget — célszerűen csak az elterítésre szolgáló járművekkel — előtömörítjük. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a padozat alapanyaga értéktelen, másra nem használható hulladék, amely számos hőerőmű melléktermékeként "nagy mennyiségben rendelkezésre áll. Kötőanyagra, vízzel való összekeverésre, és egyéb járulékos munkaműveletekre a létesítéshez nincs szükség, a szállító jármüvekkel elteríthető, és azokkal előtömöríthető. Az elterített anyag már megszilárdulatlan állapotában is kiváló aljzat az állattartáshoz, mert — bár puha — az állatok lába (még a szarvasmarháké sem) süílyed bele. Á megszilárdult pernye által alkotott padozat megfelelő (30 gk/cm2) szilárdságú, kiváló a hőszigetelő képessége (1600 kg/m3), gyakorlatilag meleg padozatnak minősül, úgyhogy az állatok szívesen tartózkodnak (fekszenek) rajta, mind a szabadtéren (karámban), mind zárt térben. Á padozat szilárdsága ellenére viszonylag puha felületű, ami egyrészt az állat komfortérzetét előnyösen befolyásolja, másrészt nem sérül a láb, valamint a tőgy; a nagy karámfelület miatt nincs hígtrágya sem, tehát az sem puhítja a lábat, aminek eredményeként kevesebb a tőgy- és láb-megbetegedésből származó termelési kiesés, kisebb a gyógyszerköltség, csökken a selejtezési százalék. A padozat felülete — még csapadékos időben is—csúszásmentes. Az év minden szakában szabadtéren (karámpadozatként) is használható. A csapadékvizet nem ereszti át, a padozat alatti talaj tehát nem ázik, nem lazul, nem fagy fel, aminek köszönhetően a padozat gyakorlatilag repedésmentes, és élettartama hosszú. Maga a burkolat 60—70%-kal olcsóbb, mint pl. egy betonburkolat. Mindezen tényezők eredményeként a találmány alkalmazásával ugrásszerűen csökkenthetők (mintegy 50%-kal) például a szarvasmarha- és sertéstartó telepek beruházási költségei, de tetemesen csökkennek az állattartási-termelési költségek is. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen, amely az eljárás egyes fázisait egy karámpadozat létesítésével kapcsolatban szemlélteti. A rajzon az 1. ábrán a feltöltés keresztmetszetben látható, mielőtt az állatokat a karámterületre engednénk; a 2. ábrán az 1, ábra szerinti feltöltés abban az állapotában látható, amelyben akkor van, miután a karámterületen hat hónapon keresztül állatokat tartottunk; a 3 ábrán a végleges, letisztított felületű padozat látható keresztmetszetben. A létesítendő karámterületen az 1 termett talajon földmunkagéppel 2 tükröt készítettünk, és a 2 tükrön Vj =40 cm vastagságban 3 lignitpernyét terítettünk el. A lignitpemye egyes hőerőművek melléktermékeként keletkezik; könnyű anyag, meddőhányóban tárolva térfogatsúlya mintegy 600— 1000 kg/m3, finom, mintegy 0,01—2,0 mm szemszerkezetű, jól kezelhető (rakodható és szállítható); színe világos-sötétszürke árnyalatú. A pernyék, így a lignitpernyék hasznosítása nem megoldott, értéktelen anyag, jelenleg csak a szállításával és elterítésével kapcsolatban merülnek fel költségek. Az elterített 3 lignitpernye-réteg a szállítójárművek és terítőgépek hatására némileg betömörödik, térfogatsúlya ekkor mintegy 1200 kg/m3. A 3 pernyeréteg 4 felülete többé-kevésbé egyenletes. A fentiek szerint 3 lignitpemyével feltöltött karámterületen megkezdjük, és mintegy hat hónapon keresztül folytatjuk a szarvasmarha-tartást. A 3 pernyerétegen a szarvasmarhák nehézség nélkül közlekedni képesek, a lábuk nem süpped bele, a karámban jól érzik magukat. Hat hónap elteltével a karámterületen _a, 2. ábrán látható rétegződés alakul ki, vagyis az 1 termett talajon szilárd 5 padozat jön létre, amelynek v. vastagsága mintegy 30 cm, csákánnyal alig bontható, mintegy 30 kg/cm2 a törőszilárdsága, gyakorlatilag vízzáró, térfogatsúlya mintegy 1600 kg/m3, tehát kiváló a hőszigetelőképessége. Az 5 szilárd padozat feltehetőleg egyrészt a szarvasmarhák trágyájával, elsősorban vizeletével való keveredés, másrészt az állatok mozgása által kifejtett tömörítő hatás eredményeként jön létre. Amint a 2. ábrán látható, a szilárd 5 padozaton pernyével keveredett 6 trágyaréteg keletkezik, amelynek v3 vastagsága 10—15 cm. Ezt az anyagot (karámtrágyát) megfelelő gépekkel összetoljuk és elszállítjuk; az anyag — talajerő visszapótlásra — a mezőgazdaságban hasznosítható. A 3. ábrán a trágyától megtisztított 5 padozat látható, amelynek 7 felülete többé-kevésbé egyenletes, a trágyaeltolási műveletek során egyre egyenletesebbé válik. Az állatok számára a 7 járófelület kellemes, nem sérti meg az állatok lábát, mint pl. a beton. A burkolat felülete — még csapadékos időben is — csúszásmentes. A fentiek szerint rendkívül olcsón létesíthető a találmány szerinti eljárással szilárd, jó minőségű karámpadozat, ami azt jelenti, hogy egy-egy szarvasmarha számára viszonylag nagy, pl. 35 m2-es karámterület biztosítható. Megjegyezzük, hogy a betonburkolattal rendelkező karámoknál mindig jelentős mennyiségű hígtrágya képződésével kell számolni, ezzel szemben a találmány szerinti eljárással készült karám nagy alapterületének köszönhetően nem, illetve alig jelentkeznek a korábbi megoldásoknál oly súlyos hígtrágya-problémák, mivel a nagy területen elosztódó trágya nedvességtartalma, valamint a vizelet hamar elpárolog, és rostos, száraz anyag marad vissza, ami álomszerű, az állat számára kellemes. A trágyát az 5 padozatról félévenként-évenként kell csak kampányszerűen eltávolítani; a trágya szilárd, könnyen kezelhető, markolható, szerves anyagokban gazdag, értékes anyag, talajerő visszapótlásra alkalmas. Az egész telepen keletkező trágyamennyiség csak mintegy 15—20%-a hígtrágya (az etetöjászlak környezetében), amelyet szippantókocsival könnyen el lehet távolítani; az egész trágyamennyiség 70—80%-a markolható, szilárd anyag formájában szállítha-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
