181622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízáteresztő talajban létesítendő munkagödör injektálással történő fenéklezárására, valamint berendezés injektálóanyag készítésére, különösen az eljárás foganatosításához

3 181622 4 A találmány feladata, hogy olyan eljárást szolgáltas­son vízáteresztő talajokban létesítendő munkagödrök injektálással történő fenéklezárására, amelynél — a 0—3 órás szokásos üzemszerű bedolgozási időtartam alatt — az injektálandó keverék viszkozitása állandó marad, vagy legalábbis növekedése gyakorlatilag elha­nyagolható; és a merevség növekedésének tendenciája, vagyis az idő/ellenállás-függvény iránytangense a je­lenleg ismert összetételű keverékének mintegy l/4-ére csökken. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy amennyiben a bentonit-víz-cement keverékhez meteve­­dés-szabályozó szert adunk, a viszkozitás és merevedés növekedése radikálisan csökkenthető anélkül, hogy a végállapotban megkívánt, és adott víz-bentonit-ce­­ment keverékkel elérhető vízzárási, illetve minimális szilárdsági paraméterek kedvezőtlenül változnának. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan injektálással történő fenéklezárási el­járással oldottuk meg, amelynek során vizet, cementet és bentonitot tartalmazó anyagot juttatunk a talajba, és amely eljárás során vízből és bentonitból keveréket készítünk, e keveréket pihentetjük, majd egyidejűleg, vagy lényegében egyidejűleg a víz és bentonit keveréké­hez cementet és merevedésszabályozó szert adunk, és az így kapott folyékony anyagkeveréket a cement és mere­vedésszabályozó szer hozzáadásától számított mintegy 4 órán belül a létesítendő fenéklezárás tartományában a talajba injektáljuk. Az eljárás egy előnyös foganatosí­­tási módja szerint merevedésszabályozó szerként a pi­hentetett bentonit-víz keverékhez — a cement tömegére számítva — 0,6—4,15%o, előnyösen mintegy 2,0— 3,/íín szaharidot adunk. A kitűzött feladat megoldásához merevedésszabályozó szerként Cn(H20)n-t (monosza­­haridot) vagy Cn(H20)n__,-et (diszaharidot) a legelő­nyösebb felhasználni, szóba kerülhet azonban más anyagok, pl. lúgos anyagok, így szulfit szennylúg és ha­sonló alkalmazása is merevedésszabályozó szerként. Az eljárás egy további foganatosítási módja szerint a keveréket egy tömegrész vízre számítva 0,19—0,4 tö­megrész cement és 0,033—0,102 tömegrész bentonit fel­­használásával állítjuk elő. A találmány szerinti berendezésnek bentonit, víz és cement összekeverésére szolgáló tartálya van, és az a lényege, hogy a keverőtartály felett adagolótartályt tar­talmazó, merevedésszabályozó szer adagolására szol­gáló készülék van, amely a szert az adagolótartályba bebocsátó szeleppel és a szert az adagolótartályból ki­bocsátó szeleppel rendelkezik; a keverőtartályban fo­lyadékszintérzékelő van, amely a kibocsátószeleppel mű­ködési kapcsolatban áll; az adagolótartályban egymás felett függőleges távközzel két folyadékszint-érzékelő van ; az alsó folyadékszint-érzékelő mind a bebocsátó­­szeleppel, mind a kibocsátószeleppel, azok egyidejű vagy lényegében egyidejű, de ellentétes értelmű működ­tetését előidéző kapcsolatban áll ; a felső folyadékszint­érzékelő pedig a bebocsátószeleppel áll működési kap­csolatban. A berendezés egy előnyös kiviteli példája szerint a bebocsátószelep és a kibocsátószelep sűrített levegővel működtetett, rugalmasan deformálható anya­gú tömlőt vagy hasonló szerkezetet tartalmazó pneuma­tikus szelepekként vannak kialakítva, amelyek levegő­vezetékeken át sűrített levegőforrással, például komp­resszorral állnak kapcsolatban, és a berendezésnek a ki­bocsátószelepből kitorkolló legalább két levegővezeté­ke, valamint a bebocsátószelepből kitorkolló legalább egy levegővezetéke van, amelyek elektromágneses mű­ködtetésű (elektromágneses teketcset és vasmagot tar­talmazó) áteresztőszelepekbe torkollnak ; a kibocsátó­szelepből kitorkolló levegő vezeték áteresztőszelepét a levegővezeték köti össze a sűrítettlevegő-forrással ; és ez a levegővezeték további levegővezetékek útján a má­sik két áteresztőszeleppel van összekötve. A berendezés egy további kiviteli alakjára az jellemző, hogy a folya­dékszint-érzékelők elektródák, amelyek elektromos ve­­vezetékek útján állnak a hozzájuk rendelt elektromág­neses áteresztőszelepekkel kapcsolatban, mimellett az elektromos vezérlőrendszer a folyadék és elektródák érintkezésbe kerülésével, illetve az érintkezés megszű­nésével az áramkör zárását, illetve megszakítását ered­ményező módon van kialakítva. Végül egy további előnyös találmányi ismérv szerint az adagolótartálynak felső hengeres része és alsó kúpos része van ; a kibocsátó szelep az alsó kúpos rész kitorkollásához van csatla­koztatva, vagy/és a bebocsátószelep a hengeres rész fe­lett, vagy — legalább részben — abba benyúlóan van elrendezve. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követke­zőkben foglalhatók össze : Jelentősen csökken az az energiafelhasználás, amely egységnyi talajtérfogat injektálóanyaggal való átitatá­sához szükséges. Csökken továbbá az adott sebesség­hez tartozó injektálási nyomás, miáltal csökken az in­jektálóberendezés teljesítményegységre eső elhasználó­dása is, illetve azonos nyomás mellett növelni lehet az injektálási sebességet, miáltal növekszik a teljesítmény, tehát a munkavégzés gazdaságossága is. Növekszik az injektálás hatékonysága: az injektálóanyag viszkozi­­tási-merevségi tulajdonságai nagyobb hatósugarú el­terjedést, és a talaj hézagszerkezetének jobb kitöltését teszik lehetővé. A találmányt a továbbiakban a csatolt rajz alapján ismertetjük részletesen, amely az injektálóanyag készí­tésére szolgáló berendezés egy előnyös kiviteli példáját vázlatos függőleges tengelymetszetben szemlélteti. A berendezésnek a bentonit és víz összekeverésére és pihentetésére szolgáló 1 keverőtartálya van, amely felső 2 hengeres részből és alsó 3 kúpos részből áll. Ez utób­biból alul 4 csővezeték torkollik ki, amely 6 motorral meghajtott, 5 örvényszivattyúhoz csatlakozik. A 4 cső­vezetékbe 4a zárószelvény van beiktatva. Az 5 örvény­szivattyúból 7 csővezeték van lecsatlakoztatva, amely az 1 tartály felső 2 hengeres részébe torkollik. A 7 ve­zeték 7a zárószerelvényt tartalmaz. Az 1 tartály 8 lá­bakon áll. Az 1 tartály felett helyezkedik el az egészében 9 hi­vatkozási számmal jelölt adagolókészülék, amelynek mintegy 20—25 literes 10 adagolótartálya van. Ez utób­bi is alsó 11 kúpos részből és felső 12 hengeres részből áll. A 11 kúpos részhez alul 13 kibocsátószelep csatla­kozik. A 10 tartály felett egy 14 bebocsátószelep van elhelyezve, amelybe felülről a merevedésszabályozó szer betáplálására szolgáló 15 csővezeték torkollik. A 14 és 15 szelepek az alábbiakban leírt módon a 16 kompresz­­szorhoz vannak csatlakoztatva : a 13 kibocsátószelepből 17 és 18 levegővezeték, a 14 kibocsátószelepből pedig 19 levegővezeték lép ki, ame­lyek külön-külön egy-egy 17a, 18a, illetve 19a áteresztő­szelepbe torkollnak. A 17a áteresztőszelepet a 16 komp­resszorral 20 levegővezeték köti össze. A 19a áteresztő­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom