181622. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízáteresztő talajban létesítendő munkagödör injektálással történő fenéklezárására, valamint berendezés injektálóanyag készítésére, különösen az eljárás foganatosításához

(19) HU MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181622 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A bejelentés napja: (22) 1981. III. 9. (21) (584/81) Nemzetközi osztályozás : (51) NSZO3 E 02 D 19/16 Közzététel napja: (41) 1982. (42) IX. 28. Megjelent : (45) 1986. VI. 30. Szabadc/mí ■Í/Í-A Tár.' 1D0NA Feltalálók : (72) BOHN István, oki. mérnök, 40% dr. HAJNAL István, oki. mérnök, 20% dr. BURIÁN Zoltán, oki. mérnök, 40%, Budapest Szabadalmas: (73) Közlekedési és Metró Építő Vállalat, Budapest (54) Eljárás vízáteresztő talajban létesítendő munkagödör injektálással történő fenéklezárására, valamint berendezés injektálóanyag készítésére, különösen az eljárás foganatosításához 1 A találmány vízáteresztő talajban létesítendő munka­gödör injektálással történő fenéklezárására szolgáló el­járásra, valamint injektálóanyag készítésére szolgáló berendezésre vonatkozik, különösen az eljárás fogana­tosításához. Mélyépítési létesítmények kivitelezése során gyakran alkalmaznak olyan technológiát, amely szerint közepes, valamint nagy vízáteresztőképességű talajokban -*» el­sősorban szemcsés üledékekben, a finom (iszapos) ho­moktól a durva kavicsig terjedő talajtartományban, il­letve ezek különféle arányú réteges elegye által alkotott talajokban — injektálással vízzáró szilárd réteget hoz­nak létre a munkagödör fenék-tartományában. Injek­­tálóanyagként víz, bentonit és cement különféle ará­nyú keverékét használják. A keverési arányt a cement és bentonit fajtája, továbbá az injektálhatóság, valamint az elérni kívánt vízzáró hatás szabja meg. Az utóbbi két paraméter egymással ellentétes követelményeket rep­rezentál: amíg ugyanis a megfelelő injektálhatósághoz általában alacsony viszkozitás, következésképpen ki­sebb szárazanyagtartalom szükséges, addig a megfelelő vízzáró hatás (kis vízáteresztő képesség) eléréséhez és a kimosódás elkerüléséhez szükséges minimális szilárd­ság biztosítása a szárazanyag-tartalom növelését köve­teli meg. E két ellentétes követelmény egy keverékösszetétel­lel való kielégítése tehát elméletileg függvény-szélsőér­­ték (függvény-metszéspont) meghatározási feladat. A je­lenleg használatos víz-bentonit-cemcnl keverék-össze­tételek esetében a feladat megoldása viszonylag szűk 2 összetételi határok között lehetséges. Az injektáláshoz a keverék előállítása és végleges helyére — a talajpóru­sokba — juttatása normális üzem esetén 0—3 óra kö­zötti időintervallumban történik. Ezen időtartamban a megkevert injektálóanyag merevsége és viszkozitása — még folyamatos átkeverés mellett is — számottevően növekszik. A kereskedelmi forgalomban általában kapható ce­ment- és bentonit-fajták esetén — a víz/cement ténye­zőt a gyakorlatban szokásos 2,5—5,0 érték között vál­toztatva — a viszkozitás és merevedés folyamatára jel­lemző értéktartomány a 0—3 órás időintervallumban a következő határok közé esik : 0 órásfkezdeti) Marxh s) 4 órás (folyamatos átke­­vercssd) (g/m1 2) viszkozitás 35 45 55 60 merevség 850 1500 2500 4200 A viszkozitás és merevség ilyen változása mind tech­nológiai, mind a végtermék — a vízzáró réteg — minő­sége szempontjából hátrányos : a viszkozitás növekedé­sével nő az injektáláshoz szükséges energiaráfordítás, a berendezés élettartama — a nagyobb igénybevétel miatt — lerövidül, az injektálással benyomott anyag terjedési tartománya csökken, a talajhézagok kitöltése tökéletlen. 10 15 20 25 30 181622

Next

/
Oldalképek
Tartalom