181621. lajstromszámú szabadalom • Herbicid hatóanyagként tiolkarbamát-, klór-acetanilid-, triazin és karbamid-tipusú herbicidek közül legalább két különböző herbicid hatóanyagot és diklór-acetamid-típusú antidotumot tartalmazó herbicid készítmények
181621 4 dek — a képletben R8, R9 és R10 a fenti jelentésű — vagy d) (IV) általános képletű klór-acetanilid-típusú — a képletben R6, R7, A, m és B a fenti jelentésű — (VI) általános képletű karbamid-típusú — a képletben R1', R12, R13 és R14 a fenti jelentésű — és (V) általános képletű triazin-típusú — a képletben R8, R9 és R10 a fenti jelentésű ■— herbicidek; vagy e) (IV) általános képletű klór-acetanilid-típusú — a képletben R6, R7, A, m és B a fenti jelentésű — (II) általános képletű tiolkarbamát-típusú — a képletben R3, R4 és R5 a fenti jelentésű — és (V) általános képletű triazin-típusú — a képletben R8, R9 és R10 a fenti jelentésű — herbicidek ; vagy f) (IV) általános képletű klór-acetanilid-típusú — a képletben R6, R7, A, m és B a fenti jelentésű — (VI) általános képletű karbamid-típusú — a képletben R11, R12, R13 és R14 a fenti jelentésű — és (II) általános képletű tiolkarbamát-típusú — a képletben R3, R4 és R5 a fenti jelentésű — herbicidek ; vagy g) (II) általános képletű tiolkarbamát-típusú — a képletben R3, R4 és R5 a fenti jelentésű — (VI) általános képletű karbamid-típusú — a képletben R11, R12, R13 és R14 a fenti jelentésű — és (V) általános képletű triazin-típusú — a képletben R8, R9 és R10 a fenti jelentésű — herbicidek ; vagy h) (IV) általános képletű klór-acetanilid-típusú — a képletben R6, R7, A, m és B a fenti jelentésű, (VI) általános képletű karbamid-típusú — a képletben R11, R12, R13 és R14 a fenti jelentésű — (V) általános képletű triazin-típusú — a képletben R8, R9 és R10 a fenti jelentésű — és (II) általános képletű tiolkarbamát-típusú — a képletben R3, R4 és R5 a fenti jelentésű — herbicidek keverékét tartalmazzák, és a herbicid hatóanyagok együttes súlyára számítva tartalmaznak még 0,1—50 súly% mennyiségben az a), b) és c) keverékek esetében olyan (I) általános képletű antidotumot — amelynek képletében X jelentése oxigén- vagy kénatom ; n értéke 0 vagy 1 ; R1 és R2 lehet azonos vagy különböző, és jelentése hidrogénatom vagy 1—2 szénatomos alkilcsoport, vagy R1 és R2 együtt egy butilén- vagy pentiléncsoportot vagy metilcsoporttal egyszeresen vagy kétszeresen helyettesített pentiléncsoportot vagy hexiléncsoportot jelent, azzal a feltétellel, hogy ha n értéke 0, R1 és R2 hidrogénatomtól vagy 1—2 szénatomos alkilcsoporttól eltérő jelentésű —-, a d), e) és h) keverék esetében olyan (I) általános képletű antidotumot, amelynek képletében X jelentése oxigén- vagy kénatom ; n értéke 0 ; R1 és R2 együtt — adott esetben 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített — pentiléncsoportot alkot, az f) és g) keverék esetében olyan (I) általános képletű antidotumot, amelynek képletében X jelentése oxigénatom ; n értéke 0 és R1 és R2 együtt pentiléncsoportot alkot, tartalmaz, a herbicid hatóanyag-keverékkel együtt a készítmény teljes súlyára számítva összesen 2,5—90 súly% mennyiségben, legalább egy szilárd és/vagy 3 cseppfolyós vivőanyaggal — előnyösen természetes vagy szintetikus, porszerű ásványi anyaggal vagy paraffinolajjal — és adott esetben felületaktív anyaggal — előnyösen zsíralkohol-poli(glikol-éter)-rel vagy zsíralkohol-szulfonáttal — összekeverve. Az (I) általános képletű antidotumok új vegyületek. Alkalmazásuk komoly előnye, hogy különféle típusú herbicidek keverékével kombinálva is kifejtik hatásukat, így módot nyújtanak arra, hogy széles spektrumú gyomirtást végezzünk, anélkül hogy káros, fitotoxikus hatások lépnének fel. A szakirodalomból és a növényvédelem gyakorlatából ismert, hogy a klór-acetanilid-típusú herbicid hatóanyagot tartalmazó készítmények kiválóan irtják az egyszikű gyomokat, ugyanakkor felhasználásukat erősen korlátozza az a tény, hogy gyakran magát a védeni kívánt kultúrnövényt is károsítják. Károsító hatásuk függ a megvédeni kívánt kultúrnövény fajtájától, a talaj összetételétől és nedvességtartalmától, valamint az időjárási viszonyoktól is. A talaj összetétele befolyásolja a gyomirtó hatást is, mivel nagyobb szervesanyag-tartalmú talajon ugyanolyan gyomirtó hatás eléréséhez nagyobb herbicid dózis szükséges. Ugyancsak nagyobb herbicid dózis szükséges a gyomokkal erősebben fertőzött területeken. Először az USA-ban kísérleteztek ki olyan szelektív védőanyagokat, amelyek kivédik a klór-acetanilid-típusú herbicideknek a kultúrnövényekre gyakorolt káros fitotoxikus hatását anélkül, hogy ezek gyomirtó hatását befolyásolnák. Ezeket az anyagokat az angolszász szakirodalom alapján („antidote”) antidotumoknak nevezik. Az első, szabadalommal védett antidotumokat a 3 131 509. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban publikálták. A szabadalmi leírásban az 1,8-naftaIin-karbonsav és származékainak (például anhidridjének, észtereinek, amidjainak) hozzákeverését javasolják a herbicid hatóanyaghoz. A növényvédelmi gyakorlatban ezek közül egyedül az 1,8-naftalin-dikarbonsav-anhidrid (naftálsav-anhidrid) terjedt el csávázószerként, Protect néven. További, a klór-acetanilid-típusú herbicidek antidotumaként felhasználható vegyületcsalád leírása található meg a 165 736. számú magyar szabadalmi leírásban. E vegyületek különböző szekunder aminok, illetve nitrogénatomot (is) tartalmazó heterociklusos aminok különböző savakkal képzett amidjai. Közülük a növényvédelmi gyakorlatban kizárólag az R—25788 kódszámú N-díklór-acetil-N,N-diallil-amin terjedt el. Egyéb védőhatású vegyületeket ismertet a 2 747 814. számú és a 2 402 983. számú NSZK-beli nyilvánosságrahozatali irat. Az eddig ismert antidotumok azonban csak részben alkalmasak a sokirányú feladat megoldására, hiszen a herbicid hatóanyagok köre, amelyek károsító hatását csökkenteni szükséges, rendkívül széles, ugyanakkor fitotoxikus hatása eltérő. Az sem kétséges, hogy a kultúrnövények az egyes herbicid hatóanyagok károsító hatására eltérő módon reagálnak, és éppen ezért a károsító hatás csökkentése egy-egy ilyen célra kidolgozott vegyülettel csak korlátozott mértékben oldható meg. A herbicid hatóanyagok fitotoxieitásának csökkentésére irányuló kutatásaink célkitűzése az volt, hogy olyan kémiailag új vegyületeket fejlesszünk ki, amelyek olcsóbb alapanyagokból készíthetők és alkalmasak ennek a károsító hatásnak a csökkentésére, s amelyek környezetvédelmi szempontból is kedvező tulajdonsá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
