181617. lajstromszámú szabadalom • Nyomótartályos anyagszállító berendezés
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181617 '"ár* SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A Bejelentés napja: 1981. V. 22. (1507/81) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 B 65 G 53/04 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. I. 28. . mányi szaladd Tár- -f) ''4L Megjelent: 1985. XII. 31 " ' Feltalálók: Náday Miklós, karbantartás fejlesztő h., Budapest 12%, Sztasák József, gépfelelős, Budapest 42%, Fehér Gábor, tervező, Budapest 16% Szabadalmas: Hungária Müanyagfeldolgozó Vállalat, Budapest Nyomótartályos anyagszállító berendezés 1 A találmány tárgya nyomótartályos anyagszállító berendezés, amely por, vagy granulátum formájú anyagokat pneumatikus meghajtással képes szállítani csővezetéken keresztül. A szemcsés anyagok pneumatikus szállítására már széles körűen használnak különböző berendezéseket. A pneumatikus anyagszállításnál a fő problémát a szállítandó anyagnak a túlnyomásos csőrendszerbe történő bejuttatása jelenti. A szemcsés anyagnak a csőrendszerbe történő bejuttatására lényegében kétféle megoldást alkalmaznak, egyrészt az úgynevezett cellás adagolóval történő bejuttatást, másrészt nyomótartállyal történő bejuttatást. A jól beszabályozott cellás adagoló minden felmerülő követelménynek megfelel, azonban a gyakorlatban a legtöbb helyen a nyomótartályos megoldást alkalmazzák. Ennek oka, hogy a cellás adagoló gyártása viszonylag nehéz, a berendezés igen sok elhasználódó alkatrészt tartalmaz, továbbá a kiürített cellák túlnyomásos levegővel telítődnek, amelynek az elvezetésére külön vezeték rendszert kell kiépíteni. További jellemzője ezen berendezéseknek, hogy a szállítás lüktető, ez pedig mechanikailag az egész rendszerre kihat. A nyomótartállyal rendelkező adagoló berendezések gyártása egyszerűbb, a cellás adagolóknál is szükséges szeleprendszereken kívül ezek mozgó alkatrészeket nem tartalmaznak. Ennél a megoldásnál a fő problémát a tartály feltöltés előtti nyomásmentesitése, valamint feltöltéskor a tartályban levő levegő elvezetésének szükségessége jelenti. Az ismert megoldásoknál ezt általában úgy oldják meg, hogy a szállító levegő áramlását a nyomótartály előtt lezárják, illetve a szállító levegőt másfelé vezetik el a tartály feltöltődéséig. 2 Ismeretes például olyan berendezés, amely nyomótartályt és hozzá csatlakoztatott tárolóedényt tartalmaz. A tárolóedényből a szemcsés anyag gravitációs úton kerül — megfelelő szelep nyitása után — a nyomótartályba, amelynek aljában perforált lemezek vannak elhelyezve. A szállító túlnyomásos levegőt ezen lemezek alá vezetik be, amely a szállítandó anyagot „fluidizálja” s így az anyag a szállítandó anyag-levegő keverék elvezetésére elhelyezett csövön keresztül a pneumatikus szállítórendszerbe kerül. A túlnyomásos levegő egy része ezen cső belsejében elhelyezett kisegítő fúvókán áramlik keresztül, ez a levegő mennyiség tehát anyagot nem szállít, de alkalmas a szállító gáz és a szállítandó anyag optimális arányának elérésére a szállító csővezetékben. A nyomótartályban az elszállítás folyamán a szállítandó anyag szintje folyamatosan csökken, amikor az anyagszint az előre beállított határ alá csökken, a túlnyomásos levegő tartályba történő bevezetése megszűnik, és a külön elrendezett ta’rtálylégtelenítő szelep kinyílik. A fő szállító vezeték lezárása után a kisegítő fúvókán keresztül a levegő áramlás még hozzávetőlegesen félpercig fennmarad, annak érdekében, hogy a szállító vezeték teljesen kiürüljön. További ismert megoldásnál a szállító levegőt a nyomótartály feltöltése alatt, amennyiben a szállítási feladat további szállítási ciklus végrehajtását teszi szükségessé, a szállító levegő porkamrán keresztül zárt ciklusban van áramoltatva, és a nyomótartály, valamint a szállítóvezeték injektora közötti leválasztást vezérelt szelep biztosítja. Amennyiben ugyanis ezen vezérelt szelep nem kerülne elhelyezésre a szállító levegő áramlásának megszűnésekor a gravitációs úton az injektorba ömlő szállítandó anyag azt eltömítené, és így a 5 10 15 20 25 30 181617