181604. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés technológiai paraméterek tűréstartományai közötti összefüggés, pl. optimális kapcsolat meghatározására
9 181604 ják, hogy a betárolt független változó adatok közül melyik, mikor, milyen függő változó értékhez és milyen egyéb független változó értékekhez viszonyítva dolgozandó fel, illetve jeleníthető meg. Ennek megfelelően e kiviteli alaknál a berendezésnek van Q darab első Jlm (m=l,.. ,,q) jeladója, mely első Jlm jeladók szolgáltatják a különböző független változó értékeket, R darab második J2n (n = l,...,r) jeladója, mely utóbbiak a függő változó értékeket szolgáltatják és S darab harmadik J3o (o = l,...,s) jeladója, ezek szolgáltatják a mégfelelő címzésű helybe betárolt független, illetve függő változó értékek feldolgozásának időpontját és módját előíró utasításokat. Természetesen a Jlm, J2n, J3o jeladó fogalma is teljesen általánosan értelmezett. Az első Jlm jeladók lehetnek pl. a munkatér egy vagy több részében fennálló üzemi állapotok mérőadói (hőmérsékletadó, nedvességadó, közegösszetételadó, fonalhaladási sebesség stb.). A második J2n jeladók lehetnek pl. a termék különböző pontjaiban a közegkeresztmetszetet jellemző mérőadók (ha pl. fonalegyenetlenség tűréstartományának betartásához keressük az optimális haladási sebességet stb.). A harmadik jeladók lehetnek szintén önműködő szervek, melyek pl. a folyamatvezérlő program utasításai szerinti kiolvasással a megfelelő háttértárból származnak, de a feldolgozás időzítésére és összefüggésére vonatkozó utasításokat maga a kezelő személy, az operátor önkényesen is előírhatja, mely esetben a jeladó az a konzol, melynek segítségével az operátor az utasításokat a rendszerrel közli. Végeredményben mindhárom típusú J1 m, J2n, J3o jeladók jeleit közvetlen hozzáférésű tárba írjuk be, akár úgy hogy — a 4. ábrán mutatott módon — típusonként független Tl, T2 és T3 tárat alkalmazunk, akár úgy, hogy nagyobb kapacitású tár megfelelő — külön címezhető — rekeszeinek egyik készletét az első, másik készletét a második, további készletét a harmadik Jlm, J2n, J3o jeladók jeleinek fogadására és tárolására működtetjük. Az M mérőművet nem részletezzük, mert annak felépítése sokféle lehet, bizonyos, hogy tartalmaz mikroprocesszort és tartalmaz megjelenítő eszközt. Célszerűen az M mérőmű tartalmaz az üzemmód beállítására alkalmas ÜM szervet és olyan HF szervet, mellyel közöljük, milyen független, illetve függő változók milyen' határfeltételei szerint keressük a változók tűréstartományai közötti kívánt kapcsolatot. A 4. ábra szerinti nagyteljesítőképességű és rugalmas kialakítás már biztosíthatja azt a teljes eszközkészletet, melynek segítségével térben és/vagy időben egymást követően jeleníthet meg több diagramsereget is az M mérőmű, melyek ennek köszönhetően az Operátor által könnyen vethetők egybe. Ennek mikéntjét az 5. ábra segítségével magyarázzuk. Az 5. ábra teljes terjedelme a megjelenítő eszköz példakénti kiviteli alakjának leképezése. Az ernyő teljes képmezejének valamely részén egymás mellett és/vagy felett a függő változók az I—3. ábrákon mutatotthoz hasonló módon megjeleníthetők; az 1—3. ábrák szerinti ábrázolást az 5. ábrán mutatott példakénti foganatosítás szerint 1. és 2. képen (a képek száma tetszőlegesen bővíthető a diagram és a képernyő geometriai arányai keretében) úgy multiplikáljuk, hogy az egyes képeken belüli minden egyes 501 ,-.(.,512 képrészben az első és a második független x és y változók egyező szerkezete szerint rendeljük hozzájuk P t képpontonként (a Pjk szimbólum jelentését már értelmeztük) a megfelelő függő változót, de minden egyes képrészben valamely további technológiai paraméter értéke függvényében kapöttTüggő változó értéket jelenítünk meg. mely további technológiai paraméter az adott, pl. az első 501 képrészen belül mindenkor állandó paraméter. így pl. az első független x változó azonos értéke esetén kapott függő változó értékek mértani helyei .minden egyes 501,...,512 képrészben azonos helyzetű függőleges vonal mentén helyezkednek el, s a második független y változó azonos értéke esetén kapott függő változó értékek mértani helyei minden egyes 501,. ..,512 képrészben azonos helyzetű vízszintes vonal mentén helyezkednek el. Ha — ahogyan az ábrázolt példánál is — az ábrázolást a független x és y változók emelkedő értékei szerinti sorrendben ábrázoljuk a függő változó értékeket, akkor az egyes 501,...,512 képrészekben a függőleges és vízszintes vonalmenti mértani helyek az 5. ábrán mutatott x és y skála szerintiek. Ha csak az x és y változók határozzák meg a függő .változó értékét, akkor elegendő is lenne ez a skálázás és elegendő lenne egyetlen képrész. Ha viszont további tecfinológiai paraméterek is befolyásolják a függő változó értékét, akkor multiplikáljuk a képrészeket és pl. képenként azért van szükség vízszintesen egymás mellett három-három 501—502—503, 504—505— 506, illetve 507—508—509, 510—511—512 képrészre, hogy a további technológiai F paraméter szerint is ábrázoljuk á függő változó alakulását. A mutatott példa szerint a további F paraméter az első, hatodik, hete,dik és tizenkettedik 501, 506, 507,512 képrészben egységnyi, a második," ötödik, nyolcadik és tizenegyedik 502, 505, 508,511 képrészben az egység kétszerese, a harmadik, negyedik, kilencedik éf> tizedik 503, 504, 509, 510 képrészben pedig az egység háromszorosa. Hasonlóképpen skálázhatjuk a függőlegesen egymás felett elrendezett 507—501, 508—502, $Ö9—503, 5Í0—504, 511 —505 és 512—506 képrészeket az ábrán nem mutatott további technológiai paraméter szerint. A két független x és y változó szerinti skálázást természetesen az 1—3. ábrák szerinti esetben is meg kell jeleníteni, de azt ott azért nem tárgyaltuk, mert az'5. ábra szerinti összetett skálázás tükrében az is világossá vált. A függő változó értékek teljes készletéből — melyet pl. a 4. ábra szerinti T2 tárban rögzíthetünk — az operátor tetszése szerint jelölheti ki a megjelenítendő értéke(ke)t, illetve tetszése szerint módosíthatja a kétállapotú megjelenítés küszöbszintjé(i)t és ez a mozgási szabadság a találmány szerinti eljárás egyik különösen fontos sajátossága, amire már a variációs lehetőségek általános felsorolásakor is utaltunk. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás technológiai paraméterek tűréstartományai között: összefüggés, pl. optimális kapcsolat meghatározására, melynek során valamely technológiai folyamat egyes független változóit kísérleti értékre beállítva, majd a beállítást szükség szerint változtatva, folyamatosan vagy mintavétellel megmérjük a független változók pillanatértékeit és — folyamatosan, mintavétellel és/vagy végértékként — megmérjük a függő változó(ka)t, a mérési adatokat szükség szerint mikroprocesszorral feldolgozva meghatározzuk a független változók különböző értékkombinációihoz tartozó függő változó értékeket, s az eredményt képernyőn megjelenítjük, a látott kép individuális vizuális értékelése alapján szükség szerint módosítjuk a folyamatjellemzőket és ezt a műveletet szükség szerint ismételjük a keresett Végeredmény eléréséig, azzal jellemezve, hogy a megjelenítő eszközön a sugár kitérítésének mértékét az egyik — pl. vízszintes — irányban legalább egy technológiai paramétert reprezentáló első független változó dimenziója szerint, a másik — pl. függőleges — irányban további legalább egy technológiai paramétert reprezentáló második független változó dimenziója szerint kalibrálva, a független változók valamely konkrét pillanat-10 ■ 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
