181602. lajstromszámú szabadalom • Logikai játék

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181602 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Bejelentés napja: 1980. IV. 25. Nemzetközi osztályozás: (1022/80) NSZO3 A 63 H 33/00; A 63 F 9/08---------—— --------■ Közzététel napja: 1982. V. 23. Megjelent: 1985. XII. 31 Feltalálók: Subotics Gyula matematikus, 40% Subotics Gyuláné folyamatszervező, 40% Nagy Lajos tanár 20% Budapest Logikai játék 1 A találmány tárgya olyan logikai játék, mely alkalmas egy felületen egymás mellett lévő területek, különösen országok megkülönböztető jelzésére, ily módon a logikus gondolko­dási készség, a térlátás és szín vagy egyéb jelzés memorizálá­sának együttes kifejlesztésére. 5 A játék lényege, hogy — legalább egy — olyan felületből áll, amelyen annyi jelzőeszköz található ahány egymástól lehatárolt területre oszlik, ahol az egyes területek megjelölé­sére a jelzőeszköz segítségével olyan jeleket kell állítani, amelyek eltérnek a szomszédos területek jeleitől. A játék 10 használata tovább bonyolítható oly módon, hogy egyre ke­vesebb fajta jelzéssel kell a feladatot megoldani, sőt elkészít­hető a játék úgy is, hogy több játékfelületet alakítunk ki, melyek a jelzőeszköz segítségével vannak egymással kapcso­latban. Ha egyes területek jeleit előre beállítjuk, akkor a 15 többi terület jeleit már ezek figyelembevételével kell állítani. A találmány szerinti játék eltér az ismert logikai játékok­tól. Az 1 603 498 lajstromszámú NSZK szabadalmi leírás olyan játékszert ismertet, amelynek négyszög alakú kerete 20 van, amely válaszfalakkal csatornákra osztott. A válaszfa­lakra szerelt csapágyakba forgathatóan háromszög alakú jelző hasábok vannak elhelyezve. A hasábok elforgatásával a három oldalon levő azonos vagy különböző jelzések jele­níthetők meg a felületen. 25 Ez a játék nem alkalmas arra, hogy a jelzőeszközök elfor­gatásával az alaptest felületein kialakított szabályos és/vagy szabálytalan alakú részekre elhatárolt területeit oly módon jelölje meg, hogy a szomszédos területek jelzései sohasem legyenek azonosak. Különösen nem oldható meg az, hogy 30 2 a felületen országokat alakítsanak ki (mivel felület nincs, csak jelzőeszköz) és azokat pl. különböző színjelzésekkel lássák el, amely találmányunk egyik lényeges kiviteli válto­zatát képezi. Ezt a feladatot a találmány szerinti játék kialakításával úgy oldottuk meg, hogy egy kiválasztott alakú játéktest felületét vagy felületeit különböző részekre, elhatárolt terüle­tekre osztottuk, és egy-egy területen kialakított nyílásban a többi terület nyílásától független és/vagy több terület nyílá­sával közös, beépített (pl. csapágyazott) jelzésekkel ellátott, mozgatható eszközöket, célszerűen korongokat helyeztünk el. A jelzőeszköz bármely forgástest, vagy egy tengely körül elforgatható jelekkel ellátott forgatható test lehet. Ennek megfelelően a találmány szerinti játékra az jellemző, hogy a játéktest felületei különböző szabályos és/vagy szabálytalan alakú részekre elhatárolt területekre tagozódnak, és az elha­tárolt területek mindegyikében egy-egy jel kijelzésére szolgá­ló beépített jelzőeszköze van. A találmány szerinti játékot az egyik legegyszerűbb kivite­li változat formájában az 1—6. ábra, forgástest kiviteli válto­zataként gömbi megoldásban 7—9. ábra, elektromos kijelzés alkalmazásával a 10—11. ábra segítségével ismertetjük rész­letesebben. Az 1. ábra egy hasábalakú játéktest ?! felületét ábrázolja nézetben, bal felső negyedében kimetszéssel a színjelzésekkel ellá tott korongok jobb megjelenítésére. 2. ábra. A játéktest F felületét mutatja nézetben; 3, 5 ábrák a játéktestben alkalmazott jelzőeszközök, szín­jelzős korongok oldalnézeteit; a 181602

Next

/
Oldalképek
Tartalom