181599. lajstromszámú szabadalom • Eljárás akkumulátortöltő készülék üzemének szabályozására és töltésszabályozó adapter akkumulátor-töltőhöz

5 181599 6 a szelephatású elemek nyitási szintjeinek alkalmas egymás­hoz rendelésével sokféle kapcsolási elrendezés biztosíthatja, hogy az első U1 küszöbszint alatti kapocsfeszültség esetén csökkentett értékű töltőárammal, az első és a második U1 és U2 küszöbszintek közötti kapocsfeszültség esetén névle­ges értékű töltőárammal, s a második és a harmadik U2 és U3 küszöbszintek közötti kapocsfeszültség esetén ismét csökkentett értékű töltőárammal üzemeljen a töltő és a töltő üzemét megszakítsuk, amikor a kapocsfeszültség eléri a har­madik U3 küszöbszintet. Arra is sokféle mód van, hogy a töltés megszakítása után — alkalmas tiltómechanizmussal — megakadályozzuk a töl­tés újraindítását, amíg a kapocsfeszültség alkalmasan meg­választott U4 küszöbszint alá nem süllyedt, ahol U1 < U4 < U2. Célszerűen ezt úgy érhetjük el, hogy a harma­dik komparátor átbillenésekor egyszerűen módosítjuk az adott küszöbszintekhez rendelt feszültségértékeket vagy — megfordítva — a kapocsfeszültségből más osztási aránnyal származtatjuk le az ellenőrzőjelként alkalmazott feszültség­jelet. Egy előnyös kiviteli alaknál ezt úgy valósítjuk meg, hogy a vezérlőegység feszültségérzékelő szerve a töltő kime­nő kapcsára csatlakozó feszültségosztó, melynek egy tagjá­val — kapcsolóval sorbakötött, célszerűen állítható — ellen­állás van párhuzamosan kapcsolva és a komparátorok ellen­őrzőjel bemenetéire közvetlenül vagy közvetve a feszültség­osztó leágazása csatlakozik és a feszültségosztó egy tagjának söntágában elrendezett kapcsoló működtető bemenetére közvetlenül vagy közvetve a harmadik komparátor kimenete csatlakozik. Találmányunkat részletesebben a találmány szerinti töl­tésszabályozó adapter előnyös kiviteli alakjának ismertetése során magyarázzuk, mely kiviteli alak két változatát mutat­juk be. Ezek egymástól abban különböznek, hogy a teljesít­ménykapcsoló üzemi állapotai közötti átváltást a három komparátor kölcsönhatása eltérő csatolómechanizmus ré­vén váltja ki. Az 1. ábra az akkumulátorok töltésének szokásos menetét szemléltető kapcsolási vázlat, a 2. ábra a találmány szerinti töltésszabályozó adapter előnyös kiviteli alakjának tömb­vázlatát mutatja, mégpedig a 2a. ábra az egyik változat teljes tömbvázlata, a 2b. ábra a másik változat szerint eltérő mó­don kialakított csatolómechanizmust szemléltető részletet mutat. A 3. ábra szemlélteti az ideális töltési görbét és a lépcsőzetes közelítést megvalósító — találmány szerinti — töltési menetet. Az 1. ábrán látható, hogy a váltakozóáramú 11 táphálózat 12 kapcsaira csatlakoznak a 14 töltő hálózati bemenő 13 kapcsai, a töltendő 18 akkumulátor 19 kapcsait pedig a 14 töltő kimenő 17 kapcsaira kötjük. A töltőáramot a kimenő 17 kapoccsal sorbakötött 15 áramérzékelőn ellenőrizhetjük, a kapocsfeszültséget a kimenő 17 kapcsokkal párhuzamosan kötött feszültségérzékelő 16 szerven. Ezt az 1. ábrán feszült­ségmérő műszerként ábrázoljuk; a gyakorlatban a szabályo­zó folyamatban feszültségérzékelő szervekként az egyik 17 kapocs és a test közé kapcsolt impedanciákat alkalmazunk, melyek bármely leágazásán az U17 kapocsfeszültség pillanat­értékével arányos szint fog megjelenni. Ez a kialakítás alkal­mas valamely komparátor közvetlen kivezérlésére, pl. olyan műveleti erősítő kivezérlésére, melynek másik bemenetére a kívánt kűszöbszintnek megfelelően választott feszültségsta­­bilizátorral, előnyösen Zener-diódával sorbakapcsolt impe­dancia csatlakozik. Ha maga az impedancia is feszültségosz­tó, a komparátort egynél több küszöbszintre érzékenyen lehet üzemeltetni. A technika állása szerinti szabályozott töltőkészülékek közös sajátossága, hogy az 1. ábrán nem mutatott vezérlő­­egység által vezérelt beavatkozó szerv a 14 töltő kimeneti — szekunder — oldalán avatkozik be. A találmány szerinti töltésszabályozó adaptert egyebek között az különbözteti meg a technika állása szerinti töltésszabályozó megoldások­tól, hogy a 14 töltő hálózati bemenő 13 kapcsá(i)nál, a primer oldalon avatkozik be; a szabályozó folyamat befolyá­solása kizárólag a hálózati táplálás megszakításában, illetve bekapcsolásában és ezen átkapcsolás célszerű ütemezésében áll. A 2. ábrán látható, hogy a 14 töltő hálózati bemenő 13 kapcsa és a 11 táphálózat 12 kapcsa közé iktatható az adap­ter 201 teljesítménykapcsolója. Ez célszerűen vezérelt áram­­irányító, pl. triac. Az alkalmazási feltételektől függően a megszakítás kétsarkú is lehet, egyszerűség kedvéért a 2. áb­rán az egy sarkú megszakítást ábrázoljuk. Ahhoz, hogy a találmány szerint vezéreljük a töltési folya­matot, azt kell biztosítani, hogy a 201 teljesítménykapcsolót választás szerint akár tartósan bekapcsolt állapotban tart­hassuk, akár szakaszosan be-, illetve kikapcsoljuk, mely esetben a töltőáram átlagos értéke a be- és kikapcsolt szaka­szok arányától függ. Ha pl. a csökkentett értékű töltőáramot a névleges érték felére választjuk, akkor célszerűen négyszöghullámmal vezé­reljük a működtető kapcsolót, mely esetben az 1 : I arányú jel/ázünet viszony folytán az átlagáram a bekapcsolt állapot­ban folyó áram felével lesz egyenlő-A 2a. ábrán mutatott kiviteli alaknál a működtető 202 kapcsoló első 202a bemenettel és második 202b bemenettel van kialakítva. Az első 202a bemenetre — csatoló 204 foko­zaton át — kapcsolóüzemű 203 erősítő csatlakozik, a máso­dik 202b bemenetre szelephatású elemen, előnyösen folya­matos üzemű 211 erősítőn át egy — sorrendben a második — 210 komparátor inverz 210c kimenete. (Az adapterben alkalmazott komparátorok ismertetésénél a következő mó­don értelmezzük az alkalmazott jelzőket. A komparátorok küszöbszint alatti kivezérlése esetén a komparátor kimeneté­nek állapota a nyugalmi állapot, a komparátorok küszöb­szint feletti kivezérlése esetén, a komparátor átbillenése'íoly­­tán fellépő kimenő állapot a munka állapot. Ha — pl. szelep­hatású csatolóágak révén — a nyugalmi állapotú kimenője­let és a munka állapotú kimenőjelet eltérő szervekre csatol­juk, a munka állapotban hatásos csatolóágat a komparátor egyenes kimenetének, a nyugalmi állapotban hatásos csato­lóágat a komparátor inverz kimenetének nevezzük.) A csa­toló 204 fokozat kimenete két — első, illetve második — 205 és 206 kapcsoló közös kimenő áramköre. Ha pl. a két 205 és 206 kapcsoló tirisztor, akkor azok közösített anódköre a közös kimenő áramkör. Az első 205 kapcsoló rendelkezik megszakító 205a bemenettel, melyre közvetlenül vagy köz­vetve az első 209 komparátor kimenete csatlakozik. A máso­dik 206 kapcsoló rendelkezik működtető 206a bemenettel, melyre közvetlenül vagy közvetve a második 210 kompará­tor egyenes 210b kimenete csatlakozik és megszakító 206b bemenettel, melyre közvetlenül vagy közvetve a harmadik 207 komparátor kimenete csatlakozik- (Természetesen maga a kapcsolóeszköz lehet egybemenetű, pl. a tirisztor vezérlő­­elektródája a bemenet, de ha a működtető és megszakító műveletet az egyetlen bemenettel csatolt két — szelephatás­sal elválasztott — csatolóág útján hajtjuk végre, a két csato­lóág a kapcsoló két bemenetének tekinthető.) A második és a harmadik 210 és 207 komparátor indított üzemű áramkör, 210a és 207a inditóbemeneteik az első 209 komparátor kime­netével vannak csatolva, Az első, második, illetve harmadik 209,210, illetve 207 komparátorok eltérő sorrendben emel­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom