181559. lajstromszámú szabadalom • Javított tulajdonságú hajnövesztő és hajserkentő kompozíció és eljárás annak előállítására

3 181559 4 lékanyagokat, előnyösen aszkorbinsavat, glicerint és kar­vont tartalmaz. A kompozíció a találmány értelmében 15 —2000 mg/1 — előnyösen 35—100 mg/1 — allil-izotiocianá­­tot tartalmaz vegyület és torma-kivonat alakjában vagy mustármag- és torma kivonatként, 600—6000 mg/I — elő­nyösen 1100—2200 mg/1 — L-cisztint és D,L-metionint tar­talmaz vegyület és torma-kivonat alakjában vagy torma és mustármag-kivonatként, 0,5—160 mg/1 — előnyösen 1,5— 6 mg/1 — réz(II)-iont tartalmaz szervetlen részvegyület és/ vagy majoranna-kivonat alakjában, továbbá 0,05—28 mg/1 — előnyösen 1—5 mg/1 — rodanid-iont tartalmaz vízoldha­tó rodanid vegyület és torma-kivonat alakjában vagy mus­tármag- és torma-kivonatként. A találmány tárgya továbbá eljárás a fenti javított tulaj­donságú hajnövesztő és hajserkentő kompozíció előállításá­ra, amely abban áll, hogy 600—800 g tormából 55—70%-os etilalkohollal készített tormakivonatot és adott esetben a hajnövesztő- és hajserkentőszerek gyártásában szokásos adalékanyagokat — előnyösen aszkorbinsavat, glicerint és karvont—40—100 g—előnyösen 60—80 g—mustármag­ból, 25—60 g — előnyösen 30—45 g — borókabogyóból és 25—60 g — előnyösen 30—45 g — szárított majorannale­­vélből 200—300 ml 55—70%-os — előnyösen 60%-os — etilalkohollal készített kivonattal elegyítünk, adott esetben az így kapott oldatot 10°C alatti, előnyösen 4—6°C hőmér­sékletre hűtjük, majd a kivált csapadéktól elkülönítjük. A torma illóolajat, arginint, ciszteint, metionint, gluta­­mint és egyéb aminosavakat, továbbá keményítőt, fehérjét és rostanyagot tartalmaz. A mustármag illóolajat, szinalbint, zsíros olajat, továbbá keményítőt, fehérjét, rostanyagot és mirozin nevű enzimet tartalmaz. A majoránna illóolajat, cserzőanyagot, réz(II)-vegyületet, továbbá keményítőt, fehérjét és rostanyagot tartalmaz. A borókabogyó illóolajat, invertcukrot, gyantát, cserző­anyagot, pektint, gumit, viaszt és juniperin nevű glikozidot tartalmaz. Az allil-izotiocianátot vagy annak egy részét célszerű mus­tármag-kivonat formájában adagolni a készítményhez. A réz(II)-iont vagy annak egy részét réz(II)-szulfát-mono­­hidrátként, a rodanid-iont vagy annak egy részét pedig káli­­um-rodanidként célszerű a kivonathoz adagolni. A találmány szerinti eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint úgy járunk el, hogy 560 kg torma 800160%-os etilalkohollal készített kivonatához (alapkészitmény) 40 kg mustármag, 20 kg borókabogyó és 20 kg majoránna 2001 60%-os etilalkohollal készített kivonatát elegyítjük. Az olda­tot 5’C-ra lehűtjük, és a kivált csapadékot szűréssel elkülö­nítjük. Az így kapott készítmény a borókafenyőre jellemző kelle­mes illatú, a torma kellemetlen szagától mentes, világos vörösesbarna színű tiszta oldat, amely a fejbőrre, ill. a haj­zatra felvive nem okoz ragacsosságot, és legalább 12 hóna­pon át tárolható fizikai változás és hatékonyságának csökke­nése nélkül. Használata folytán a fejbőr nem válik ibolyántú­li sugarakra érzékennyé. Ellentétben az alapkészítménnyel, kóros hajhullás esetén is hatásos. Azt a tényt, hogy a találmány szerinti készítmény a hajnö­vekedéssel kapcsolatos panaszokat lényegesen kedvezőbben befolyásolja, mint az alapkészitmény, orvosi vizsgálatok eredményei bizonyítják. A vizsgálatokat mind az alapkészítmény, mind a talál­mány szerinti készítmény esetében 10—10 betegen, azonos kísérleti körülmények között végezték. A vizsgált kísérleti személyek diffúz hajhullás és/vagy körülírt hajhullás (alope­cia areata) vagy szeborreás hajhullás (alopecia seborrhoeica) miatt szorultak kezelésre. A vizsgálatra alkalmasnak tartott betegek első megjelené­sekor feljegyezték a hajhullás jellegét, kezdeti időpontját és hozzávetőleges mértékét, a betegek által szedett gyógyszere­ket és a fennálló egyéb betegségeket. A kezelés bevezetése előtt a megfelelő területről meghatározott számú hajszálat távolítottak el húzással úgy, hogy a hajszálak a hajhagymát is tartalmazzák. A diffúz hajhullásban szenvedőknél mindig a fejtetőről vették a hajmintát a vizsgálat számára; a körülírt hajhullás­ban szenvedőknél a kopasz folt környékéről, az egyidejűleg diffúz és foltos hajhullásban szenvedőknél a fejtetőről, míg a szeborreás hajhullásban szenvedőknél a hajzat megritkult területéről vették a hajszálakat. A kezeléseket diffúz és szeborrhöás hajhullás esetén heten­te egyszer végezték olyan módon, hogy a fejbőrt hajmosás előtt egy órával a készítménnyel alaposan bedörzsölték, majd ezt a dörzsölést 20 percenként még kétszer megismétel­ték. Körülírt hajhullás esetén naponként kétszeri kezelést írtak elő. Azoknál a betegeknél, akiknél egyidejűleg diffúz és körülírt hajhullás is fennállt, hetente egyszeri kezelést alkal­maztak. A betegeket kéthetenként vizsgálták, és ilyenkor rögzítették egyrészt a beteg közlése szerint bekövetkezett változásokat, másrészt klinikailag ellenőrizték a beteg álla­potát, és trichológiai vizsgálat céljára hajszálat vettek. Az ellenőrzések száma 2 és 7 között változott, tehát a kezelés időtartama 2 hét és 12 hét között változott. Mind a klinikai, mind a trichológiai vizsgálatokat az aláb­bi 1. példa szerinti eljárással előállított készítménnyel, vala­mint a 169 439 sz. magyar szabadalmi leírás 1. példája sze­rinti eljárással előállított készítménnyel végezték. A vizsgá­latok eredményeit az alábbi 1. és 2. táblázatban közöljük. 1. táblázat Klinikai vizsgálatok eredményei Minősítés Alapkészitmény Találmány szerinti készítmény Változatlan 28% __ Részleges javulás 54% 56% Teljes javulás 18% 44% (gyógyult) A „változatlan” megjelölés olyan vizsgált személyekre vo­natkozik, akiknél a kezelés hatására semmiféle változás nem következett be. A „részleges javulás” megjelölés olyan sze­mélyekre vonatkozik, akiknél a kezelés hatására a hajhullás javult, de nem szűnt meg. A „teljes javulás” (gyógyult”) megjelölés olyan személyekre vonatkozik, akiknél a kezelés hatására a hajhullás teljesen megszűnt, ill. a normális értékre csökkent, vagy a hajképződés is megindult. A trichológiai vizsgálatok során a hajszálak szerkezetét és állapotát, valamint a hajhagymák állapotát vizsgálták. Ezen túlmenően meghatározták a növekedésben levő aktív (ana­­gén) hajszálak és a pihenő fázisban levő (telogén) hajszálak arányát, és a vizsgálatok során követték ennek az aránynak a változását is. A vizsgálandó hajszálakat előkezelés nélkül tárgylemezre helyezték, és kanada-balzsammal fedték. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom