181558. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogénekkel pl kőolajjal szennyezett talajok kultúrtalajjá tételére
5 181558 6 4. példa Szabadalmi igénypontok A kísérlet helye csőtörés következtében kőolajjal szennyezett 1,5 ha-nyi terület. Az olajjal szennyezett területet oltás előtt 350kg/ha mennyiségű 20,5%-os pétisóval, 170 kg/ha granulált szuperfoszfáttal, 120 kg/ha mennyiségű 40%-os kálisóval műtrágyáztuk. Ezzel párhuzamosan 300q/ha mennyiségben tőzeget is kiszórtunk a talajra. Ezután 25—30 cm mély keverőszántást végeztünk. Ezt követően 60 m3/ha starter-kultúrával beoltottuk a szennyezett területet. A starter-kultúra egyenletes kijuttatását öntöző tartálykocsival végeztük. Az oltóanyagot tárcsával és nehéz fogassal kevertük be a talajba. Oltás után mintát vettünk és meghatároztuk a kezdeti olajtartalmat. A kezdeti olajtartalomhoz, amelyet 100%-nak vettünk, viszonyítottuk a későbbi minták olajtartalmát. A következő év tavaszán a szennyezett területet ismét beoltottuk 60 m3/ha mennyiségű starter-kultúrával. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a talajszennyező szénhidrogének, különösen a fitotoxikus szénhidrogénfrakció biológiai oxidációja sikeresen beindítható és intenzitása fokozható. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a beavatkozás nem eredményez káros összetételt, vagy szerkezetbeli változást a talajban. A talajoltás ismert agrotechnikai eszközökkel előkészíthető és elvégezhető. Különösen nagy előnye a találmány szerinti eljárásnak, hogy a gyakorlatilag keresztülvihetetlen és környezetvédelmi szempontból lényeges problémát old meg, 30 szükségtelenné válik a talajt károsító égetés, vagy költséges talajcsere, mert a találmány a rekultivációt természetes eszközökkel valósítja meg, viszonylag rövid idő alatt és így a szennyezett talaj ismét termelésbe vonható, illetve a káros szennyeződés talajba való behatolása megakadályozható. 1. Eljárás szénhidrogénekkel, különösen kőolajjal és/vagy kőolajfrakciókkal szennyezett talajok kultúrtalajjá tételére 5 (rekultiválására), azzal jellemezve, hogy a szennyezett talajt fellazítjuk, vagy forgatjuk és a szennyező anyaggal való telítettségét előnyösen szervestrágya, vagy tőzeg vagy hasonló bedolgozásával 50% alá visszük, adott eleiben szervetlen tápanyagpótíásfís eszközlünk, majd az így előkészített talaj- 10 ra permetezéssel vagy szórással szénhidrogénbontó aktivitású, tömegtenyésztéssel elszaporított mikroszervezeteket, vagy ezek populációit — melyek szénhidrogén-frakciók fokozott bontására szelektált törzsekből vagy azok egyes csoportjából elszaporított starter-kultúrából állnak —, a talajt 15 beoltjuk oly módon, hogy a talajra juttatott mikrokultúrát a talajba bedolgozzuk, majd ezt követően a talajfelszínt előnyösen simítózással és/vagy gyűrűshengerezéssel zárjuk, adott esetben a beoltást megismételjük, mi mellett a mikrokultúra tenyészet intenzivitásának fokozására további szer- 20 vés és/vagy szervetlen tápanyagutánpótlást végzünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy szervestrágyaként tőzeget és/vagy komposztot és/vagy istállótrágyát adagolunk, szervetlen tápanyagpótlásként pedig főként N, P, K tartalmú műtrá-25 gyát használunk, jellemezve továbbá azzal, hogy a szennyeződés lebontásának folyamata alatt a talaj vízutánpótlásáról olyan mértékig gondoskodunk, hogy a talajt előnyösen 20 cm mélységben is nedvesen, vagy legalább nyirkosán tartjuk. 3. Az előző igénypontokban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy mikrokultúraként Nocardia corallinam, Nocardia opaca, Nocardia rubropertincta, Pseudomonas aeruginosa, Pseudomonas fluorescens, Candida lipolytica törzseket, vagy azok egyes csoportjait 35 használjuk. A kiadásért feiel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 84.5408.66-4 Alföldi Nyomda, Debrecen Felelős vezető: Benkő István igazgató
