181529. lajstromszámú szabadalom • Letépő hengerek gabonafélék betakarításához
5 181529 6 ;ok Iva int ián i, a ■bb a a ete yik K-rés vei pő pö tve >en fepő pő léőr )b, taak láa ab :z. tti ;ta it.k. y;z)lt áa, sz íta:eaoz slain en íti nik a>r-ÍP íg van egymás mellett kialakítva. A szokásos betakarító, illetve arató gépeken általában 3,4,6 és 8 soregység van kiképezve. Feltételezzük, hogy mindegyik soregységnek a rajzokon nem ábrázolt fogaskerékszekrénye van, amelyek a 10 és 12 letépő hengerek 14 és 16 tengelyeit tartják és hajtják. Ez azt jelenti, hogy a fogaskerékszekrénynek megfelelő térközzel elválasztott csapágyszerelvényei vannak, amelyek a letépő hengerek alap felőli végénél a 14 és 16 tengelyeket forgathatóan tartják. Az 1. és 2. ábrákon látható példaképpeni kiviteli alaknál a 10 és 12 letépő hengereknek hatszög keresztmetszetű, központos 18, illetve 20 tengelye van. A hatszög keresztmetszetű központos 18 tengely elülső, kinyúló végére 22 sapka van szerelve. Közvetlenül a 22 sapka alatt csonkakúp alakú 24 rész van kialakítva (1. ábra), amelynek 22 sapka melletti vége 26 körgyűrű felületként van kiképezve, amelynek segítségével a 10 letépő henger 28 tartó egyik végén van ágyazva. A 28 tartó másik vége a soregység keretéhez például csavarok révén van erősítve. A gyakorlatban mind a 22 sapka, mind a csonkakúp alakú 24 rész öntött alkatrész lehet. Mindkettő a rajzokon nem ábrázolt rögzítőcsavarok vagy más megfelelő gépelemek révén erősíthető a központos 18 tengelyhez. A 22 sapka külső felületén egy csigavonal alakú 30 borda van, amely a gabonaféle növény szárainak az alap felé terelését segíti. A csonkakúp alakú 24 résznek ebből kinyúló hat kúpos bordája, illetve a bordák között hornya van. A 12 letépő henger ugyanolyan kialakítású, mint a 10 letépő henger. A 12 letépő hengernek végén 32 sapkája és csonkakúp alakú 34 része van, és ezek közé 36 tartó egyik vége csatlakozik. A 36 tartó másik vége itt is a rajzokon nem ábrázolt soregység keretéhez van erősítve. A 24 és 34 részek alatt a hatszög keresztmetszetű, központos tengelyek oldalfelületeire hengerlemezek vannak erősítve. A hengerlemezek keresztmetszeti alakja a 2. ábrán látható. A központos 18 tengelyre három azonos alakú hengerlemez van erősítve, a 37,39 és 41 hengerlemez. A gyakorlatban a 37, 39 és 41 hengerlemezek megfelelő 44,46 és 48 csavarok révén vannak a központos 18 tengelyre erősítve. A gyakorlatban a hengerlemezeket tengelyekre erősítő csavarok száma előnyösen három és ezek a tengely mentén egymástól megfelelő távolságokban vannak. Mindegyik hengeriemez középrésze sík és a központos tengely egyik hatszög felülete mentén nyúlik el. A 37, 39 és 41 hengerlemezek mindegyikének egyik vége úgy van fölhajlítva, hogy ez egy olyan bordát képez, amely a központos 18 tengely középvonalából sugárirányban kinyúló vonal mentén helyezkedik el. A sugárirányban kinyúló vonal keresztülmegy a hatszög keresztmetszetű tengely egyik legkülső pontján. Ezek a felhajlított végek a 2. ábrán a 38,40 és 42 bordákat képezik. Mindegyik hengerlemez másik vége is fölfelé van hajlítva. A 2. ábrán a 39 hengerlemeznél látható, hogy a második vég — amely az 50 bordát képezi — kisebb mértékben van fölfelé hajlítva, mint ami szükséges volna a sugárirány eléréséhez. A sugárirány eléréséhez hiányzó szögérték az 52 szögérték. Azt találtuk, hogy az 52 szögértéknek előnyösen 15°-nak kell lenni. A bordák ilyen kialakítása (2. ábra) következtében ezek csúcsai nem egyforma távolságokra vannak egymástól. A rajzon látható módon vannak olyan csúcsok, amelyek közül kettő-kettő nagyobb távolságra van egymástól, mint egy csúccsal továbbhaladva a következő két csúcs. A második letépő henger az első letépő hengerhez viszonyítva a 2. ábrán látható módon, 30*-os szöggel van elfordítva. Az 54 hengerlemez a 37 hengerlemeznek felel meg. Az 56 hengerlemez megfelelője a 39 hengerlemez és az 58 hengerlemez a 41 hengerlemeznek felel meg. A letépő hengerek a 64, illetve 66 nyilak által jelzett irányban forognak, miközben a bordák csúcsai a felszedő-terelő lap rése 60 és 62 szélének közvetlen közelében, a szélek alsó felületei mellett haladnak el. A letépő hengereket szokásos kialakítású fogaskerekes hajtás 5 szinkron forgatja. A fogaskerekes hajtásnak két kúpfogaskereke van, amelyek fogszámai egyenlők és egy közös fő tengelyről vannak forgatva. A különböző típusú gabonafélékhez való alkalmazkodás céljából a felszedő-terelő lapban levő rés 60 és 62 szélei közötti távolság a rajzokon nem 10 ábrázolt szerkezetrészek segítségével állítható, változtatható. A 2., 3., 4. és 5. ábrák sorrendben azt mutatják, mi történik akkor, amikor a 10 és 12 letépő hengerek 30’ eltéréssel elfordulnak, forognak. Ha föltételezzük, hogy a 2. ábra a 15 kiinduló, 0°-nak megfelelő helyzetet szemlélteti, akkor a 3. ábra a letépő hengerek elfordulása során 30*-kai későbbi, a 4. ábra 90°-kai későbbi, az 5. ábra pedig a 2. ábrán vázolton 60*-kal túli helyzetet szemléltet. A 2., 3., 4. és 5. ábrákon az azonos alkatrészeket azonos hivatkozási számokkal jelöl- 20 tűk. Az ábrák egymásutánja mutatja, hogy a két letépő hengeren a szomszédos bordák először aránylag távolabb, azután közelebb vannak egymáshoz. Az 5. ábra azt mutatja, hogy amikor a letépő hengerek az ábrán vázolt helyzetben vannak, akkor a szemben levő bordák mélyen benyomódnak 25 a gabona szárába. A letépő hengerek 5. ábrán látható helyzetében ha a szemben levő bordák összeszorító hatása elszakítja a szárat, akkor a következő pár nyitott állású borda a rajzon látható helyzetbe fordul és megfogja az eltépett szárat, mielőtt ez szabadon le tudna esni. 30 A borda csúcsokat a hengerlemezek szolgáltatják, mint például az 5. ábra mutatja. Az A szögméret 80°, a B szögméret pedig például 40°. Ezzel a kialakítással a bordák ciklikus nyitása és szorosabb kapcsolódása révén egy javított arató, illetve betakarító hatást lehet elérni. A gabonaféle szorosan 35 megfogott szárát a bordák erősen lefelé húzzák akkor, amikor a 68 kalász vagy hasonló a 60 és 62 széleknél fölütközik a felszedő-terelő lapra. A száron levő, szorosan megfogott hely megközelítően egy a központos 18 és 20 tengelyek közötti vonalon van. Amikor a bordák úgy helyezkednek el, 40 hogy a szárat a központos tengelyek középvonalai közötti középtérben szorosan fogják, a következő pár borda egymás felé fordul el a felszedő-terelő lapban levő rés alatti térben, azonban egymástól némileg különválasztott helyzetben marad, és végül eléri a 4. ábrán föltüntetett helyzetet. 45 A letépő hengereken levő bordáknak ez a kialakítása — a gyakorlati tapasztalatok szerint — a gabonafélék betakarításánál jobb eredményt ad, mint az eddig ismert megoldások. A kalászok vagy hasonlók mindig tisztán szakadnak le szárukról. Az 5. ábrán látható 70 szárrész általában nem 50 marad a kalász vagy hasonló vastagabb végén. A kapcsolódó bordák ciklikusan változó nyitott és zárt állása úgy vezérli a szárak, levelek és gyomnövények kezelését, hogy a letépő hengerek által eltávolítható gaz mennyisége jelentősen nő. A gaznövények, levelek és a szárdarabok a letépő hengere- 55 ken keresztülhaladva az ezek alatti, a hulladékanyagok felfogására kialakított térbe jutnak. A rajzokon olyan előnyös kialakítású letépő hengereket ismertettünk, amelyeknek egy-egy hatszög keresztmetszetű központos tengelye és erre csavarokkal erősített három hen- 60 gerlemeze van, azonban a találmány nincs csupán erre a kiviteli alakra korlátozva. A találmány alapelvei alkalmazhatók egy öntött letépő szerkezetre is. A találmányt a szakmában jártas szakemberek továbbfejleszthetik bármilyen olyan módon, amelynél a bordák ciklikusan kapcsolódnak 65 egymással, először szorosan, azután lazán. A találmány to-3
