181521. lajstromszámú szabadalom • Nyomásszabályozó szelepszerkezet

'Ui"»-'* MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181521 SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1980. 1. 21. Nemzetközi osztályozás: (109/80) NSZOj F 16 K 17/04 Közzététel napja: 1982. X. 28. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Megjelent. 1985. XII. 31 Szabadalmi Tár. ' <c‘) «jty-AJDOKA .3^ Feltalálók: Szabadalmas: Marton Zoltán oki. gépészmérnök, Budapest 30%, Vasbányai János gépésztechnikus, Solymár 25%, Dr. Szabó Ambrus oki. vegyészmérnök, Budapest 15%, Dobák Béla oki. gépészmérnök, Solymár 12%, Berendi Béla gépésztechnikus, Solymár 10%, Hollósy Ernő gepész-üzemmémök, Solymár 8%. Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, Solymár Nyomásszabályozó szelepszerkezetek 1 A találmány nyomásszabályozó szelepszerkezetre vonat­kozik. ? Az ismeretes — főleg folyadékokra készült — nyomássza­t bályozó szerkezetek általában két szelepülékes, az áramlási irányra keresztirányban elrendezett szabályozószeleppel 5 er vannak ellátva. A szelepülékek közül az egyiket gyártástech­­í nológia pontatlanságából következőleg utólag kell utánaállí­­tani, ami nagy gondot igénylő, egyszerűnek nem mondható feladat. A csővezetékhez képest keresztirányú elhelyezés erő­sen megnövelt háznagyságot, szerkezétsúlyt és költséget 10 eredményez. Ez fokozott mértékben hátrányos az olyan sza­bályozószerkezeteknél, amelyben a primér közeg nyomása külön oldalirányú házban hat egy membránra, amely egy olyan kétkarú emelőre hat, amely egy másik oldalirányú házban elhelyezett szabályozószelepet mozgat’ 15 Mindezeknek az ismert szerkezeteknek a fentieken kívül igen nagy hátrányuk, hogy szabályozásuk a beállított érték­hez képest meglehetősen pontatlan, integráló szabályozásra alkalmatlan, nagyobb nyomáskülönbség esetén csak több fokozatban alkalmazható. Adott esetben további hátrá- 20 nyuk, hogy — mivel általában fémalkatrészekkel készülnek — nem vegyszerállóak. Újabban a 612 257 sz. svájci szabadalmi leírás olyan nyo­máscsökkentő szelepet is ismertet, amely már tengelyirányú elrendezésű és zárásra csőszelepet alkalmaz; ezenkívül éppen a primér folyadék tengelyirányú nyitó nyomásimpulzusa után bekövetkező ingadozások s a beállított szekundér nyo­másértéktől eltérő pontatlanságok kiegyenlítésére második szeleppel ellátott külön párhuzamos csatornát alkalmaz. A megoldás csak a primér és szekundér közeg közti nyomás­ti 1 181521 'í 2 esésének, tehát tulajdonképpen nem is a szekundér közeg állandó nyomásának tartását éri el, hiszen, ha a primér közeg nyomása változik, az állandóan betartott nyomásesés következtében a szekundér közeg nyomása is szükségképpen megváltozik. Ezen kívül is vannak azonban e megoldásnak még további hátrányai. A kiegyenlítés célját szolgáló csator­nát és a hozzá tartozó szelep kialakítását csak bonyolult számítás és hosszadalmas kísérleti úton lehet méretezni, az egyszer beállított szekundér nyomáson változtatni üzemköz­ben egyáltalán nem, üzemen kívül is a helyes kiegyenlítés veszélyeztetése nélkül csak bizonyos határok között lehet. A szerkezet nem alkalmas arra, hogy a beállított nyomás­csökkentésen kívül zárásra is alkalmazható legyen. Távve­zérlésre alkalmatlan. -Mindezekkel szemben a jelen találmány célja — elsősor­ban folyadékok számára szolgáló — olyan tengelyirányú elrendezésű, nyomásszabályozó (redukáló) integráló szelep­szerkezet létesítése, amely az előre beállított kívánt szekun­dér nyomást a primér nyomás nagyságától függetlenül, ±0,1 bar határok között folyamatos átfolyás mellett is tar­tani tudja, a kívánt nyomás értéke rajta üzemközben is egyszerűen beállítható, a szerkezet könnyen szerelhető, kis helyszükségletű, műanyagból is készíthető, amely esetben vegyszerállóvá is tehető, s amely szelepszerkezet nyomássza- 25 bályozó szerepe mellett zárószelepként is alkalmazható s végül amely egyes kiviteli alakjaiban távvezérelfietővé is te­hető. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a szekun­dér közeg nyomásának pontos tartása elsősorban azáltal 30 érhető el, ha a szelepszerkezetben alkalmazott csőszelepet

Next

/
Oldalképek
Tartalom