181517. lajstromszámú szabadalom • Készülék gyógyszerek inhalálásához

3 181517 4 oly módon, hogy az adagolószerkezetet a Venturi-cső-szerű járattal összekötő ürítőnyílás a Venturi-cső-szerűen kikép­zett ház diffuzor szakasza előtt végződik. A találmány esetében „Venturi-cső-szerűen kiképzett ház” alatt olyan házat értünk, amelynek kialakítása olyan, hogy a házon átáramló levegő áramlása lényegileg azonos a Ven­­turi-csövön átáramló gáz ismert áramlási karakterisztikájá­val. A háznak ilyen Venturi-cső-szerű kialakítása és a gyógy­szer befogadására szolgáló 3 tartály, valamint a tartály kiürí­tésére szolgáló nyílásnak a ház difTuzor-szakasza előtti elhe­lyezkedése az inhaláció szempontjából optimális gyógyszer­kibocsátást és ezt követő porlasztást biztosít. A készülék konstrukciós kialakításától függően egyaránt használható por alakú gyógyszerek, és kapszula nélküli mik­­ronizált gyógyszerek esetén is. A találmány szerinti készülék előnyös kiviteli alakjainak Venturi-cső-szerűen kialakított háza áramlási irányban elül­ső oldalán nyitott, hátsó oldalán pedig az inhaláló toldattal összekötött gyűrű- vagy cső alakú szűkületben végződő kamrából áll. Az elülső oldalán nyitott kamra hengeres-, ellipszoid-, golyó-, körte- vagy különösen tölcsér-alakú lehet. Elülső oldalán egy vagy több nyílás is lehet, amelyek úgy vannak méretezve, hogy a kamrán lévő nyílások összmérete 1-től 100-szor akkora felületű legyen, mint a szűkület üreges teré­nek legkisebb felülete. Maga a kamra célszerűen, olyan ma­ximális belső átmérőjű, amely 2-től 10-szer olyan nagy, mint a szűkület legkisebb belső átmérője. x Optimális áramlási feltételek biztosítására a kamrát cél­szerűen úgy alakítjuk ki, hogy a szűkület irányában tölcsér­formájú legyen. A kamrával összekötött gyűrű- vagy cső alakú szűkület hosszúsága előnyösen 1—20 mm közötti, míg legkisebb bel­ső átmérője 1—5 mm-ig terjed. A szűkületnél lévő inhalálótoldat cső alakú, vagy előnyö­sen kifelé tölcsérszerűen kibővülő lehet. A találmány szerinti készülék segítségével lehetővé válik, hogy a gyógyszert köz­vetlenül az orrüregbe juttassuk. Ebben az esetben az inhalá­lótoldat előnyösen egy felfelé hajlított applikációs csőként van kialakítva, amely applikációs cső végén egy adott eset­ben levehető kúpos végdarab található, melynek kialakítása az orrnál történő alkalmazáshoz igazodó. Amennyiben a találmány szerinti készülék a gyógyszernek szájon keresztül történő inhalálására szolgál, akkor az inha­­lálótoldatot célszerűen úgy alakítjuk ki, hogy az először tölcsérszerűen kiszélesedik, majd a száj felé ismét csonka kúp alakúan összeszűkül. Emellett különösen előnyös, ha a cson­ka kúp alakú összeszűkülés felső és alsó oldalát úgy lapítjuk el, hogy az inhalálótoldat elliptikus vagy lényegében téglalap alakú nyílásban végződjék. A nyílásnak ezen különleges kialakítása azt eredményezi, hogy a készülék használója akaratlanul is betolja nyelvét az inhalálótoldat alá, miáltal optimális inhalálás biztosítható. A találmány szerinti készülék célszerű kiviteli alakjainak adagolószerkezettel rendelkező tartálya egy a Venturi-cső­­szerűen kialakított házzal mereven összekötött tartálytartó­hoz kapcsolódik. Előnyösnek bizonyult, ha a készüléknek a tartálytartóban mozgathatóan ágyazott, 2—24 adagképző térrel rendelkező gyógyszertartálya vagy a tartálytartó és a gyógyszertartály között elrendezett 1—20 adagképző térrel rendelkező, mozgatható adagolóeleme van. így például a gyógyszertartály adagolószerkezete 2—24 db adagképző térrel látható el, melyek mindegyikét megha­tározott mennyiségű por alakú gyógyszerrel töltjük meg, s a szokásos segédeszközök segítségével mozgathatóan erősít­jük a tartálytartóra oly módon, hogy a gyógyszertartály léptető elmozgatása révén mindig egy-egy adagképző tér jut a tartálytartó ürítőnyílása fölé, mialatt a többi adagképző teret a tartálytartó, illetve egy a tartálytartóra erősített és az ürítőnyílás fölé helyezett furattal ellátott fedőlap lefedi. A gyógyszertartály adagolószerkezete kialakítható célsze­rűen egy olyan hengeres elemként, amelynek egyik fedőlap­ján 2—24 darab, a henger forgástengelyétől egyenlő távol­ságban elhelyezett, adagképző térként szolgáló hengeres vagy kúpos furata van, melyek előnyösen egy a henger fedő­lapján található furattal ugyanazon koncentrikus körön he­lyezkednek el. Ezek az adagképző terek jellemző módon pontosan meghatározott térfogatúak, s ezt a térfogatot úgy választjuk meg, hogy lehetővé váljék a gyógyszer megfelelő mennyiségű egyenkénti adagjainak kiadagolása. A gyógy­szertartály adagolószerkezete egy forgathatóan felerősített adagolóelemmel látható el, amelyen egy nyílás található, s ezen nyílás mindenkor egy-egy gyógyszeradag kiürítését teszi lehetővé, mivel a nyílás ugyanolyan távolságra van az adago­lóelem középpontjától, mint amilyen távolságra az adagkép­ző terek vannak a gyógyszertartály fenéklapjának közép­pontjától. A gyógyszertartály és az adagolóelem ilyen kiala­kításánál a tartálytartó előnyösen egy olyan hengeres üreges térrel rendelkezik, amelybe a gyógyszertartály az adagoló­elemmel együtt forgathatóan és reteszelten behelyezhető. A tartálytartón keresztül egy furat vezet a Venturi-cső-szerű­en kialakított ház belsejébe, amely furat úgy helyezkedik el, hogy a gyógyszertartály elforgatásakor mindenkor egy-egy gyógyszeradag kiürülését teszi lehetővé. A leírt készülék arra szolgál, hogy egy por alakú gyógy­szerből meghatározott számú egyes adagok kerüljenek alkal­mazásra. Az egyes adagok alkalmazásának megtörténte után a kiürült gyógyszertartályt egy új, gyógyszerrel feltöl­tött tartályra kell kicserélni. így a készülék lehetővé teszi olyan gyógyszerek alkalmazását, melyeknek használata az alkalmazott mennyiség pontos kontrollja nélkül megfonto­landó lenne. Ha a találmány szerinti készüléket arra kell használni, hogy nagyobb számú egyedi adagot lehessen al­kalmazni valamely por alakú orvosságból anélkül, hogy a gyógyszertartályt ki kellene cserélni, akkor a gyógyszertar­tályt palack vagy szelence alakúra is készítjük. A Venturi-cső-szerűen kialakított házzal összeköttetésben lévő tartálytartó adagolószerkezetként tárcsa alakú adagoló­elemmel, ennek középpontjában rögzített tartócsappal, s az ettől meghatározott távolságban elhelyezett, kiürítést szol­gáló nyílással is rendelkezhet. A tartócsap körül forgatható­an vagy ágyazva egy adagolóelem, amely 1—20 db adagkép­ző térrel rendelkezik, s ezek az adagolóelem középpontjától ugyanolyan távolságra vannak, mint amilyen távolságra az ürítőnyílás található a tartálytartó tárcsa alakú fedőlapjának középpontjától. A tartógyürűvel ellátott adagolóelemre he­lyezhető rá az ebben az esetben szelenceszerű gyógyszertar­tály. A tartócsapon mereven rögzített fedelet úgy alakítjuk ki, hogy elfedje a gyógyszertartály terétől azt az adagképző teret, amely éppen az ürítőnyílás felett helyezkedik el. A találmány szerinti készülékeket járulékosan elláthatjuk még egy a szűkületben a kiürítésre szolgáló nyílás alatt elhe­lyezett felfogóbetéttel is, amelynek kialakítása olyan, hogy az ürítőnyílásból kilépő gyógyszert még a készülék ferdén tartott helyzetében is a felfogóbetéten tarthatjuk, és inhalá­lás alkalmából már ezen a felfogóbetéten végbemegy egy a diffuzorszakaszban bekövetkező utókeverés előtti előkeve­­rés. Ennek céljából a felfogóbetét hosszanti irányában egy vályú alakú mélyedéssel, valamint felületén túlnyúló elülső 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 (.5 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom