181501. lajstromszámú szabadalom • Növényi növekedést szabályozó szer

3 181501 4 növekedést szabályozó anyaggal gátolhatjuk pázsitok növe­kedését, így a fűnyírás (kaszálás) gyakorisága csökkenthető. A növény növekedése során az oldalirányú elágazásokat is elősegíthetjük a csúcsi növekedés kémiai megszakításával. Ez például a növények dugványszaporításánál jelentős. A koncentrációtól függően lehetséges az is, hogy az oldalhaj­tások növekedését gátoljuk, például hogy dohány esetében dekapitálás.után visszaszorítsuk az oldalhajtások képződé­sét és így elősegítsük a levélnövekedést. A virágképződés befolyásolásakor a koncentrációtól és az alkalmazás időpontjától függően elérhetjük mind a virág­képződés gátlását, mind gyorsulását. Bizonyos körülmények között a virágállományt is növelni kell, mimellett ezek a hatások akkor lépnek fel, ha a megfelelő kezeléseket a nor­mális virágképződés időpontjában végezzük. A hatóanyaggal a növények levélállományát úgy befolyá­solhatjuk, hogy lombhullást idézünk elő, hogy például a betakarítást megkönnyítsük, vagy a párologtatást csökkent­jük egy olyan időpontban, amikor a növényeket el kell ül­tetni. A gyümölcsállományt úgy növelhetjük, hogy több gyü­mölcsöt vagy mag nélküli gyümölcsöt hozunk létre (parteno­­karpia). Bizonyos körülmények között megakadályozhatjuk a korai gyümölcshullást is, vagy kémiai ritkítás értelmében a gyümölcshullást meghatározott mértékre növelhetjük. A gyümölcshullás növekedését azonban úgy is kihasználhat­juk, hogy a kezelést a betakarítás időpontjában hajtjuk vég­re, így megkönnyítjük a betakarítást. Ha éretlen gyümölcsöket bepermetezünk a találmány sze­rinti vegyülettel, meggyorsíthatjuk az érés folyamatát és szí­nesebb gyümölcsöket kapunk. A hatóanyagokat készítményekké, így oldatokká, emul­ziókká, szuszpenziókká, pasztákká, porokká és szemcsékké alakítjuk. Ezeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat vivőanyagokkal, tehát folyékony ol­dószerekkel, nyomás alatt lévő cseppfolyós gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, és adott esetben felületaktív szereket, tehát emulgeálószereket és/vagy disz­­pergálószereket és/vagy habképző szereket is alkalmazunk. Amennyiben vivőanyagként vizet használunk, az elegyhez szerves segéd-oldószert is adhatunk. Folyékony oldószer­ként például aromás vegyületeket, így xilolt, toluolt, benzolt, továbbá alkilnaftalineket, klórozott aromás vegyületeket vagy klórozott alifás szénhidrogéneket, így klórbenzolt, klóretilént vagy metilénkloridot, alifás szénhidrogéneket, így ciklohexánt vagy paraffinokat, így kőolajfrakciókat, vala­mint ezeknek étereit, ketonokat így acetont, metiletilketont, metílizobutilketont vagy ciklohexanont használhatunk fel. Cseppfolyós gáznemű vivő- vagy hordozóanyagokon olyan folyadékok értendők, amelyek normális hőmérsékleten és légköri nyomáson gázhalmazállapotúak, így aeroszol-hajtó­gázok, például diklór-difluormetán, vagy triklór-, fluorme­tán; szilárd hordozóanyagként a természetes kőlisztek, így kaolin, agyagföld, talkum, kréta, kvarc, Attapulgit, Mont­­morillonit vagy diatomaföld és a szintetikus kőlisztek, így nagydiszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok jö­hetnek szóba. Emulgeálószerként nem ionos emulgeálósze­reket, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíral­­koholétereket, például alkílarílpolíglikol-étert, diszpergáló­­szerként például metilcellulózt használhatunk fel. A készítmények általában 0,1—95%, előnyösen 0,5—90 súly/hatóanyagot tartalmaznak. A hatóanyagot készítményei alakjában, vagy az azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész olda­tok, emulgálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, nedvesíthető porok, paszták, oldható porok, porozószerek és szemcsék alakjában alkalmazzuk. Az alkalmazást a szo­kásos módon végezhetjük, például öntözéssel, permetezéssel, porlasztással, porozással, ködösítéssel stb. A hatóanyagkoncentrációkat széles határokon belül vál­toztathatjuk. Általában 0,0005—2%, előnyösen 0,01—0,5% koncentrációkat alkalmazunk. Ezenkívül egy hektár talajfelületre számítva általában 0,1—100 kg, előnyösen 1—10 kg hatóanyagot használunk. A növekedést szabályozó készítményt előnyös időpontban alkalmazzuk, ezt az időpontot az éghajlati és vegetatív adott­ságok határozzák meg. A hatóanyagot tartalmazó herbicid készítmények előállí­tását az alábbi kiviteli példákkal mutatjuk be. Kiszerelési példák 1. példa Célszerű hatóanyagkészítmény előállítása céljából 5 súly­rész 2-klóretántionofoszfonsavdikloridot összekeverünk 95 súlyrész kvarcporral, és az elegyet porfinomságúra őröljük. Az így kapott porozószert — a mindenkor kívánatos men­nyiségben — porozással visszük fel a növényekre és/vagy élőterükre. 2. példa Az 1. példában ismertetett módon, 0,5 súlyrész 2-klóretán­­tionofoszfonsavdiklorid és 99,5 súly rész kvarcpor összekeve­résével állítunk elő porozószert. 3. példa Az 1. példában ismertetett módon, 5 súlyrész 2-klóretán­­tionofoszfonsavdiklorid és 95 súlyrész divinilbenzolsztirol vegyes polimerizátum összekeverésével állítunk elő porozó­szert. 4. példa Célszerű hatóanyagkészítmény előállítása céljából 25 súly­rész 2-klóretántionofoszfonsavdikloridot feloldunk 45 súly­rész xilolban. Az oldathoz emulgeátorként hozzáadunk 30 súlyrész nonilfenolpoliglikolétert. Felhasználás előtt az emulziós koncentrátumot annyi vízzel hígítjuk, hogy a ka­pott elegy a hatóanyagot a mindenkor szükséges koncentrá­cióban tartalmazza. 5. példa Célszerű hatóanyagkészítmény előállítása céljából 10 súly­rész 2-klóretántionofoszfonsavdikloridot feloldunk 50 súly­rész xilolban. Végül emulgeátorként hozzáadjuk nonilfenil­­poliglikoléter és átlagosan molekulánként 17 —CH2—CH2 —O-csoportot tartalmazó alkil-arilpoliglikoléter 1 :1 ará­nyú elegyének 40 súlyrésznyi mennyiségét. Felhasználás előtt az emulziós koncentrátumot annyi víz­zel hígítjuk, hogy a kapott elegy a hatóanyagot a mindenkor szükséges koncentrációban tartalmazza. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom