181495. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidroxiamino-eburnán-származékok előállítására

13 181495 14 így 405 mg cím szerinti vegyület dibenzoil-tartarátját állít­juk elő. Kitermelés: 46,5% A só forgatóképessége: [ag= -47°; [a]5“= -65° (c = 0,875, etilalkohol). A sóból a bázist a diklórmetános oldat 5%-os vizes nátri­­umkarbonát-oldattal való összerázásával szabadítjuk fel. A szerves fázist szilárd vízmentes magnéziumszulfáton szá­rítjuk, szűrjük, a szűrletből az oldószert bepárlással eltávolít­juk és a maradékot diklórmetánból kristályosítjuk. Olvadáspont: 169—171 °C (diklórmetán). [a]“ = —56,1° (c= 1,05, dimetilformamid). 9. példa ( ± )-Cisz-14-metoxikarbonil-14-hidroxiamino-eburnán (3aH,16aEt) Mindenben a 2., 6. és 7. példában foglaltak szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy a 8 ml metilénmalonsav-dietil­­észter helyett ekvivalens mennyiségű metilénmalonsav-dime­­tilészterből indulunk ki. A cím szerinti vegyület olvadáspontja: 179 °C (metanol­ból). Infravörös spektrum (KBr): 3420 (NH, OH), 1710 cm A (C02CH3). Mágneses magrezonancia spektrum (CDCI3, 8): 8,05 ppm (1H, NH), 7,6—7,0 (4H, m, aromás protonok), 3,5 (3H, s, C02CH3), 1,1 (3H, t, CH2C773). Tömegspektrum: m/e 70 eV Mf =369. Analízis eredmények a C21H27N303 összegképlet (mól­súly: 369,44) alapján számított: C 68,27%, H 7,36%, N 11,38%; talált: C 68,58%, H 7,29%, N 11,28%. 10. példa ( ± )-Cisz-14-etoxikarbonil-14-hidroxiamino-eburnán (3aH, 16aEt) A 2. példában megadottak szerint előállított 8,00 g ( ± )-1 a-etil-1 ß-(2',2'-dietoxikarbonil-etil)­­-1,2,3,4,6,7,12,12ba-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizin és ( ± )-1 a-etil-1 ß-(2',2',4',4'-tetraetoxikarbonil-butiI)­­-1,2,3,4,6,7,12,12ba-oktahidro-indolo[2,3-a]kinolizin per-klorátok keverékét 80 ml diklórmetánban oldjuk, majd 40 ml 5%-os vizes nátriumkarbonát-oldattal összerázzuk, a szerves réteget elválasztjuk, szilárd vízmentes magnézium­szulfáttal szárítjuk, szűrjük és a szürletet vákuumban száraz­ra pároljuk. A visszamaradt olajat 80 ml etanolban oldjuk, az oldathoz 1,00 g káliumhidroxid 4 ml vízzel készített olda­tát adjuk és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 3,5 órán át állni hagyjuk. Ezután az oldószert vákuumban eltávolítjuk, majd a ma­radékként kapott olajat 16 ml vízben oldjuk és kétszer 8 ml benzollal extraháljuk. A vizes réteghez 32 ml jégecetet adunk és külső jeges hűtés közben 10 perc alatt 2,00 g nátriumnitrit 4 ml vízzel készített oldatát csepegtetjük hozzá. Az elegy et szobahőmérsékleten egy órán át állni hagyjuk, majd intenzív külső jeges hűtés közben az oldat pH-ját 30%-os vizes nátriumhidroxid-oldat­­tal 9-re állítjuk és háromszor 50 ml etilacetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 20 ml vízzel összerázzuk, a szerves réteget elválasztjuk, szilárd vízmentes magnézium­szulfáttal szárítjuk, szűrjük és a szűrletből az oldószert váku­umban desztillációval eltávolítjuk. A visszamaradt 4,00 g szilárd anyagot 20 ml diklórmetán­ból átkristályosítjuk, így 3,44 g cím szerinti vegyületet ka­punk, amely minden kémiai és fizikai sajátságában megegye­zik a 7. példában leírt végtermékkel. A kiindulási 5,00 g I-etil-12,3,4,6,7-hexahidro-12H-indo­­lo[2,3-a]kinolizin-5-ium-perklorátra (2. példa) számolt kiter­melés: 65%. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás I általános képletű hidroxiamino-ebumán-szár­­mazékok — mely képletben R1 jelentése 1—4 szénatomos alkil-csoport, R2 jelentése etilcsoport — és optikai antipód­­jaik előállítására, azzal jellemezve, hogy a3) valamely II általános képletű hexahidro-indolokinoli­­zinium-vegyületet — mely képletben R2 jelentése az I általá­nos képletű vegyületnél megadottal egyező és X jelentése savmaradék — valamely III általános képletű metilén­­malonsavdiészterrel — mely képletben R1 jelentése az I álta­lános képletnél megadottal egyező —, kívánt esetben bázi­­kus katalizátor jelenlétében, reagáltatunk, a kapott új IVa és/vagy IVb általános képletű hexahidro-indolokinolizínium­­észter származékot — mely képletben R1, R2 és X jelentése az előzőekben megadottakkal egyező —, katalitikusán hidrogé­nezzük, majd a kapott új Va és/vagy Vb általános képletű oktahidro-indolokinolizin-észter-származékot — mely képlet­ben R1 és R2 jelentése az előzőekben megadottakkal egyező —, valamilyen alkálifém hidroxiddal kezeljük, a kapott új VII általános képletű oktahidro-indolokinilizin-monoészter-szár­­mazékot — mely képletben R1 és R2 jelentése az előzőekben megadottakkal egyező —, savas közegben valamilyen alkáli­­fémnitrittel vagy 1—6 szénatomos alkilnitrittel nitrizáljuk, vagy a2) valamely új IVa és/vagy IVb általános képletű hexahid­­ro-indolokinolizínium-észter-származékot — mely képletben R1, R2 és X jelentése az előzőekben megadottakkal egye­ző —, katalitikusán hidrogénezünk, majd a kapott új Va és/vagy Vb általános képletű oktahidro-indolokinolizin­­-észter-származékot — mely képletben R1 és R2 jelentése az előzőekben megadottakkal egyező —, valamilyen alkálifém hidroxiddal kezeljük, a kapott új VII általános képletű okta­­hidro-indolokinolizin-monoészter-származékot — mely kép­letben R1 és R2 jelentése az előzőekben megadottakkal egyező —, savas közegben valamilyen alkálifémnitrittel vagy 1—6 szénatomos alkilnitrittel nitrozáljuk, vagy a3) valamely új Va és/vagy Vb általános képletű oktahidro­­indolokinolizin-észter-származékot — mely képletben R1 és R2 jelentése az előzőekben megadottakkal egyező —, valami­lyen alkálifémhidroxiddal kezetünk, a kapott új VII általános képletű oktahidro-indolokinolizin-monoészter-származékot — mely képletben R1 és R2 jelentése az előzőekben megadot­takkal egyező —, savas közegben valamilyen alkálifémnitrittel vagy 1—6 szénatomos alkilnitrittel nitrozáljuk, vagy a4) valamely új VII általános képletű oktahidro-indoloki­­nolizin-monoészter-származékot — mely képletben R1 és R2 jelentése az előzőekben megadottakkal egyező —, savas kö­zegben valamilyen alkálifém nitrittel vagy 1—6 szénatomos alkilnitrittel nitrozálunk, és kívánt esetben a kapott I általános képletű vegyületet rezolváljuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom