181470. lajstromszámú szabadalom • Bitumen-műgyanta-kombináció padlóburkolatok és vízzáró rétegek előállítására

3 181470 4 előnyük azonban, hogy különleges munkaeszközök alkal­mazása nélkül, a beton-esztrichek beépítési technológiája szerint építhetők be. Pórustartalmuk azonban nagyobb az öntött aszfalténál és ezért vízzáróképességük csekélyebb és az agresszív közegekkel szembeni ellenállóképességük is ki­sebb. Technológiailag legkörülményesebb a több rétegből felépülő padlóburkolatok beépítése. Ezeknek a padlóburko­latoknak az elkészítésére több munkamenet szükséges és e műveleteket különleges kiképzésű munkaerőkkel kell elvé­geztetni. Az ilyen padlóburkolatok tehát a minőségi követel­ményeknek ugyan legtöbbnyire jól megfelelnek, alkalmazá ­suk azonban olyan gazdasági megterheléssel jár, amely csak különleges esetekben lehet indokolt. A találmány célkitűzése a fentebb leírt ismert padlóburko­latok hátrányainak kiküszöbölése volt; olyan hidegen be­építhető, ellenállóképes bitumenes masszát kívántunk erre a célra kidolgozni, amely megkötés után monolitikus, póru­sokban szegény, kopásálló, vízálló, vegyi behatásokkal szemben ellenálló, nagy élettartamú réteget képez és amely előnyösen alkalmazható padlóburkolatok vagy vízzáró réte­gek elkészítésére. Olyan burkolómasszát kívántunk kidol­gozni, amely az öntött aszfalt jó tulajdonságaival, különösen a nagy kopásállósággal és csekély pórusossággal rendelkezik és így jól alkalmazható istállók, nedves helyiségek és egyéb építmények padlóburkolatainak és vízzáró rétegeinek elké­szítésére. Olyan, a fenti célokra előnyösen alkalmazható, hidegen beépíthető bitumen, műgyanta-alapú masszát kívántunk előállítani, amely a bitumen-emulzió mellett adalékanyago­kat, építőhomokot, zúzalékhomokot és kőzúzalékot, továb­bá cementet és műgyantákat tartalmaz; további követel­mény, hogy az emulgeátorokat tartalmazó bitumen-emulzió minden mennyiségi arányban keverhető legyen a felhaszná­lásra kerülő karbamid-formaldehid műgyanta-előkondenzá­­tum-oldattal. A fent vázolt célkitűzéseket egy olyan, bitumen-emulziót, adalékanyagokat, mint építőhomokot, zúzalékhomokot és kőzúzalékot, hidraulikus kötőanyagokat, különösen cemen­tet tartalmazó masszával érjük el, amelyhez 1—20 súly%, előnyösen 2—8súly% karbamid-formaldehid műgyanta­­előkondenzátumot adunk, 30—60%-os vizes oldat vagy disz­perzió alakjában. Ez a massza a találmány értelmében 10—40 súly%, elő­nyösen 22—25 súly% bitumen-emulziót tartalmaz agyag­­emulgeátorral, továbbá 10—-40súly%, előnyösen 22— 25 súly% cementet, 30—60 súly%, előnyösen 44—48 súly% adalékanyagot, mint homokot, kavicsot, zúzalékhomokot vagy kőzúzalékot, és 1—20 súly%, előnyösen 2—8 súly% karbamid-formaldehid műgyanta-előkondenzátum-oldatot. A gyanta-adalékot nem tartalmazó, bitumen-emulzióval ké­szült bevonatokkal szemben a találmány szerinti massza meglepő módon igen csekély pórusosságot mutat. Azt találtuk, hogy 2—5súly% karbamid-formaldehid­­műgyanta hozzáadása útján a műgyantamentes esztrichek 9—15% pórustartalma 3-5%-ra csökkenthető. Ezáltal az öntött aszfalthoz hasonló alacsony pórustartalom érhető el. Emellett megnövekszik az ilyen burkolórétegek vízállósága is, úgy hogy a próbatestek vízben történő 14 napi tárolása után a hajlítószilárdság egyáltalán nem csökken, sőt részben még emelkedik is. Az agresszív közegekben, mint marha- és sertésvizeletben és különféle műtrágya-oldatokban történő tárolás során sem csökkent észrevehető mértékben a burko­lóréteg szilárdsága. Ezek az előnyös tulajdonságok igen meg­lepőek, minthogy eddig nem volt ismeretes, hogy a karba­­mid-formaldehid műgyanta-előkondenzátumok nem savas közegekben iß teljesen kikeményednek. Ezért eddig az ilyen­fajta gyanták alkalmazása esetén keményitőszerként elsősor­ban savanyú sókat, mint ammónium-kloridot, vagy pedig gyenge vagy középerős savakat, például foszforsavat alkal­maztak. Azt találtuk, hogy az említett gyanták a találmány szerinti masszákban történő alkalmazásuk esetén keményítőszer hozzáadása nélkül is jól kikeményednek. Ez annál inkább meglepő, minthogy a teljes esztrich-keverék bázisosan reagál és az eddigi ismeretek szerint a műgyanta-előkondenzátu­mok bázísos közegben stabilok a kondenzációval szemben. A gyanta kikeményedésének bizonyítékául a szilárdsági érté­kek megnövekedése, különösen pedig a kikeményedett bur­kolat-masszának a vízzel és agresszív közegekkel szembeni jó ellenállóképessége szolgál. A karbamid-formaldehid­­műgyanták emellett még kikeményített állapotban is reagál­ni képesek ammóniával, ami a gyanták további térhálósodá­­sához vezet; ez a körülmény éppen istálló-padlóburkolatok esetében előnyös, minthogy az állati vizelet ammóniát tartal­maz és igy még a gyakorlati alkalmazás során is végbemegy a műgyanta teljes kikeményedési reakciója. A cementet és homokot különböző keverési arányban tartalmazó karbamid-formaldehid-előkondenzátumokból álló masszákkal és a találmány szerinti masszákkal végzett összehasonlító kísérletek azt mutatták, hogy az előbbiek egyáltalán nem mutatnak ellenállóképességet vízzel szem­ben. A kikeményedett elegyek vízben rövid idő alatt teljesen feloldódnak, míg a találmány szerinti bitumenes műgyanta­­massza egyáltalán nem oldódik. A találmány szerinti bitumen-műgyanta-massza a követ­kező módon állítható elő: Bitumen-emulzió, műgyanta-előkondenzátum, homok il­letőleg zúzalék-homok és kőzúzalék, valamint cement keve­rékét betonkeverőben alaposan összekeveijük és esztrich­­masszaként kiterítjük. Ennek során először a cement köt meg és biztosítja a burkolóréteg szilárdságát. A víz teljes kiszáradása után a bitumen is kötőanyagként hat, a műgyan­ta pedig kikeményedik, ami által a burkolatréteg további megszilárdulása és a pórusok elzáródása következik be. A burkolatréteg használata során víz és agresszív közegek, mint ammóniatartalmú állati vizelet hatására még további utólagos szilárdulás következik be a bevonatrétegben, a mű­gyanta-makromolekulák háromdimenziós hálósodása kö­vetkeztében. A találmány szerinti burkolat-masszát és annak előállítási módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa 139,4 súlyrész „B 40” bitumen, 115,8 súlyrész víz, 10,7 súlyrész agyag, 0,52 súlyrész kristályvíztartalmú cink-szul­fát, 1,08 súlyrész alkil-fenil-poliglikoléter és 0,52 súly rész kálium-hidroxid összekeverése útján stabil bitumen-emulzi­ót állítunk elő. 85 súly rész fenti módon előállított bitumen-emulzióhoz 15 súlyrész karbamid-íermaldehid műgyanta-előkondenzátu­­mot (körülbelül 36 súlyrész előkondenzátum-tartalommal) keverünk. 470 súlyrész fenti módon kapott keveréket 400 súlyrész „PZ 7/375” cementtel, 800 súlyrész zúzalékhomokkal és kő­zúzalékkal, továbbá 50 súlyrész vízzel keverünk össze. Ezt a keverési műveletet egy közönséges betonkeverőben végez­zük. A kapott keverék habarcsszerű konzisztenciát mutat. Az így elkészített masszát kiterítjük a burkolattal ellátan-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom