181467. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés legalább két komponensű heterogén és/vagy potenciálisan heterogén kiindulási állapotú rendszerekkel végzendő műveletek folyamatos megvalósítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS 181467 A SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY A Bejelentés napja: 1979. VII. 27. (PA—1356) Nemzetközi osztályozás: NSZO3 B 01 F 3/10 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. X. 28. Megjelent: 1985. VII. 31. T o' a 1 ni a /C?1-( _ Szabadalmi Tár. ' . j Feltalálók: Szabadalmas: Nagy Sándor gépgyártástechnológus, Dunaföldvár, 25%, Papíripari Vállalat, Sümegi Mihály dr. oki. vegyész, Dunaújváros, 75% Budapest Eljárás és berendezés legalább két komponensű heterogén és/vagy potenciálisan heterogén kiindulási állapotú rendszerekkel végzendő műveletek folyamatos megvalósítására 1 2 A találmány tárgya eljárás és berendezés legalább két komponensű, heterogén és/vagy potenciálisan heterogén kiindulási állapotú rendszerekkel végzendő műveletek folyamatos megvalósitására. Az iparban széles körben és gyakran kell folyékony halmazállapotú közegben legalább egy másik, az adott folyadékban egyáltalán nem vagy csak nehezen oldódó gázt, folyadékot vagy szilárd anyagot egy vagy több egymást követő lépésben diszpergálni, oldani vagy kémiai reakcióba vinni, lehetőleg folyamatos üzemben. Ezeket a folyamatokat a különféle, igen széles határok között változó jellegű és kivitelű reaktorokban valósítják meg. A reaktorokban a heterogén és/vagy az ún. potenciálisan heterogén, vagyis önmagukban homogén komponenseik összekeverése után heterogénné váló, kiinduló állapotú rendszerekkel végrehajtott folyamatok az érintkező határfelületeken mennek végbe. Ezért e folyamatok végrehajtásakor illetve ún. intenzifikálásakor, vagyis az adott művelet megva- 20 lósítására szolgáló berendezés térfogategységére jutó termelésének növelésekor arra törekszenek, hogy az érintkező határfelület minél nagyobb legyen, a folyamat terméke a határfelületen ne szaporodjon fel, a határfelület ne szegényedjen el az egymással kapcsolatba lépő komponensekben, 25 és végül folyamatosan biztosítsák az endotemn folyamatok hőszükségletét ill. elvezessék az exoterm folyamatok által termelt hőt. Az érintkező határfelületek növelésének két, elvileg teljesen egyenértékű alaplehetősége van, nevezetesen az egyik fázist a másik fázisban diszpergálhatják vagy nagymértékben difformálhatják. Gáz-folyadék és folyadék-folyadék rendszerek esetén, beleértve az ömledékeket tartalmazó rendszereket is, a diszper- 5 gálás és a difformálás egyaránt alkalmazható, szilárd-folyadék rendszerekben a diszpergálás az elterjedtebb. Egyes konkrét technológiai megoldásoknál természetesen a két lehetőség eltérő mértékben jut szerephez, vagy éppen egymást követi, mint egyes emulziókészítési módszer esetén, 10 amikor pl. a nagynyomású homogenizálok résében difformált folyadék onnét kilépve kisebb fajlagos felületű részecskékké esik szét. A reaktorokkal és a technológiai lehetőségekkel foglalkozó szakirodalom áttekinthetetlen bősége miatt példálózó 15 jelleggel csak a következő, enciklopédikus jellegű szakkönyvekre utalunk: P. Becher: Emulziók (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965.), J. H. Perry: Vegyészmérnökök kézikönyve I—II. (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1968—1969.), J. Ciborowski: A vegyipari műveletek alapjai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969.), Fejes G.: Ipari keverőberendezések, (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1970.), K. G. Denbigh—J. C. Turner: Kémiai reaktorok (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1971.), Turba J.—dr. Némethi.: Vegyipari készülékek és gépek tervezése (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973.), és végül Mészáros L.—Varga K.: Több fázisú vegyipari műveletek és eljárások intenzifikálásának néhány lehetősége (Akadémiai Könyvkiadó, Budapest, 1974.). A szakirodalmi adatok és a gyakorlati tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a korszerű vegyipar, de a rokonipa- 30 rok, így a többi között a nyomdafesték-, a lakk- és festék-, 181467
