181452. lajstromszámú szabadalom • Égéstér belsőégésű motorokhoz

MAGYAR SZABADALMI 181452 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS jébél Nemzetközi osztályozás: «Qv Bejelentés napja: 1979. III. 7. (MA—3119) NSZOj F 02 B 23/06 Elsőbbsége: 1978. III. 8. (P 28 09 914.1) Német Szövetségi Köztársaság ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. X. 28. Megjelent: 1985. VI. 30. T., . «; , "'x , \ 1 f-\ / N /: A, ' : Feltaláló: Buddenhagen, Uwe, oki. mérnök, München, Német Szövetségi Köztársaság Szabadalmas: Maschinenfabrik Augsburg— Nürnberg Aktiengesellschaft, Nürnberg, Német Szövetségi Köztársaság Ëgéstér belsőégésű motorhoz. 1 A találmány égéstér belsőégésű motorhoz, mely dugattyú­fenékben, vagy hengerfejben forgástest-alakú, szűkített nyakkal van ellátva, és a sűrítési löket végén az égéstér hossztengelye körül forgásban lévő égési levegőt közel telje­sen befogadni képes. 5 Belsőégésű motorok, különösen közvetlen befecskendezé­sű belsőégésű motorok hengereiben, illetve égéstereiben álta­lában intenzív levegő, illetve gázmozgás történik, amely már a szívás alatt megkezdődik és a jó keverékelőkészítéshez, azaz a tüzelőanyagnak az égési levegővel való egyenletes 10 keveredéséhez szükséges. A legtöbb esetben a levegő, illetve gázmozgást manapság irányítják, hogy ezzel jó, illetve rendezett égést éljenek el. Ez egyszerű módon például úgy történhet, hogy a fent említett módon a dugattyúfenékben, illetve a hengerfejben forgás- 15 test-alakú égésteret képeznek ki és a beáramló égési levegőt ismert perdületképző csatornával, emyős szeleppel, vagy hasonlóval forgásba hozzák. Ez a forgómozgás azután az égéstérben is megmarad. Gyakran a tüzelőanyagot az égés­­térfal közelében fecskendezik be, vagy vékony filmként köz- 20 vétlenül az égéstérfalra hordják fel, ahonnan azután a tüze­lőanyagot a forgó levegővel gőz formájában választják le és keverik. Az ilyen eljárásoknál bebizonyosodott, hogy a keverék­­képzés és ezzel együtt az égés nem tökéletes, ami pedig ismert 25 módon hatással van a teljesítményre, a hatásfokra, a tüzelő­­anyagfelhasználásra és különösen a kipufogógázok minősé­gére. A fenti hiányosságok kiküszöbölésére a tüzelőanyagnak az égéstérfalra való felvitelével működő belsőégésű moto- 30 2 rokhoz a 96 750 számú NDK-beli szabadalmi leírásban már javasoltak olyan megoldást, amelynél hosszabb szabad tüze­­lőanyagsugárt választanak és ennek az égéstérfalra való be­csapódási pontja mögött az égéstérfalban csökkend fokoza­tot alakítanak ki. Ennek következtében a kinetikai energiá­jának és a forgó légrétegeknek hatására terjedő tüzelőanyag­filmet legalább részben leválasztják és a levegővel közvetle­nül keverik. Ennek a fokozatnak hatására fellépő helyi ör­vényképződés miatt azonban a tüzelőanyag egy részének előzetes oxidációja fokozott mértékben bekövetkezik. Az 1 526 316 számú NSZK-beli közzétételi iratból ismert olyan megoldás is, amelynél a tüzelőanyag előzetes oxidáció jának eléréséhez az égéstérfalon több, a levegő áramlásirá­nyára keresztirányú, csökkenő fokozatokat alakítanak ki a tüzelőanyag becsapódási pontjának körzetében. A tüzelő­anyag ennél tehát egyik fokozatról a másikra jut és így előzetesen oxidálódik és a levegővel keveredik. Ilyen járulékos eszközöknek a létesítése azonban csak részben vezet a keverékképzés javításához. A gyakorlatban bebizonyosodott ugyanis, hogy a fokozatokban, illetve hor­nyokban — amelyek a tüzelőanyagfilm körzetében helyez­kednek el — tüzelőanyaggyűjtő helyek alakulnak ki. Az itt összegyűlt tüzelőanyag elégése a helyi adottságoknak megfe­lelően meglehetősen lassú, így tehát a járulékos eszközökkel elért előny részben veszendőbe megy. Ehhez járul, hogy a fokozatokkal a rendezett égéshez szükséges légforgás rész­ben meg van zavarva. Az említett eszközök közös hiányossága, hogy ezek csak közvetlen befecskendezésű belsőégésű motorokhoz alkal­'81452

Next

/
Oldalképek
Tartalom