181427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diklór-benzol-származékok előállítására
MAGYAR SZABADALMI 181427 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Nemzetközi osztályozás: f|B Bejelentés napja: 1979. X. 23. (EE—2700) NSZO3 C 07 C 101/54 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1982. X. 28. \ Szabadalmi Tár. ' Megjelent: 1985. VII. 31. A J D O Feltalálók: Dr. Mezei Tibor vegyészmérnök, 34% Dr. Budai Zoltán vegyészmérnök, 33% Dr. Magdányi László vegyészmérnök, 33%, Budapest Bejelentők: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár 67%, Finomvegyszer Szövetkezet 33%, Budapest Eljárás diklór-benzol-származékok előállítására 1 A találmány tárgya új eljárás az (I) általános képletü diklór-benzol-származékok előállítására, ahol R jelentése hidrogénatom vagy amino-csoport. Az (I) általános képletü vegyületek értékes kiindulási anyagok gyógyhatású vegyületek előállításához. Közelebbről a találmány tárgya új eljárás (I) általános képletü diklór-benzol-származékok előállítására antranilsav szulfuril-kloriddal szerves oldószer jelenlétében történő klórozása, a képződő 3,5-diklór-antranilsav elkülönítése, kívánt esetben diazotálása, a diazónium-vegyület alifás alkohol jelenlétében melegen történő elbontása és a képződő 3,5-diklór-benzoesav elkülönítése útján. A 3,5-diklór-antranilsav előállítására szolgáló leggazdaságosabb ismert eljárás szerint antranilsav dimetil-formamiddal készített oldatát 100%-os feleslegben vett szulfuril-kloriddal reagáltatják, majd a reakcióelegyet vizes nátrium-hidroxid-oldattal 65—70 °C-on melegítik, derítik és a terméket savval kicsapják (1 111 206 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás). Ilyen módon 75%-os termelést érnek el, és 228 °C-on olvadó 3,5-diklór-antranilsavat 20 kapnak. Tapasztalataink szerint a terméket jelentős mennyiségű 2,4,6-triklór-anilin szennyezi, amely csak minimálisan 20%-os anyagveszteséggel járó tisztítással (ismételt átkristályosítások vagy a 3,5-diklór-antranilsav nátriumsójának kristályosítása és a sav felszabadítása) távolítható el. A tísz- 25 tító műveletekkel 234—235 °C olvadáspontú 3,5-diklór-antranilsavat tudtunk előállítani, az összhozam azonban ekkor 50—60%-ra csökkent. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy az antranilsav klórozásával egyidejűleg dekarboxileződés, majd továbbkló- 30 2 rozás is fellép, s melléktermékként 2,4,6-triklór-anilin képződik, 20—25% mennyiségben. E mellékreakció sebességét a hőmérséklet (—15 és +40 °C között) gyakorlatilag nem befolyásolja, s a réakcióidő vagy a klórozószer mennyiségé- 5 nek változtatásával sem sikerült visszaszorítanunk. A reakcióelegynek az ismert eljárásnál alkalmazott feldolgozási módja sem biztosítja a melléktermék eltávolítását. Az ismert eljárás egy további változatánál maximálisan 150%-os feleslegben vett szulfuril-kloriddal klóroznak, s 10 szerves oldószerként benzolt használnak. Ekkor a 74%-os termeléssel képződő termék még szennyezettebb, olvadáspontja legfeljebb 197 °C. A 3,5-diklór-benzoesavnak a 3,5-diklór-antranilsavból történő előállítására szolgáló leggazdaságosabb ismert eljá- 15 rás szerint a 3,5-diklór-antranilsavat vizes közegben nátriumnitritből sósavval felszabadított salétromsavval diazotálják, majd a diazónium-vegyületet 1—10 mólekvivalens mennyiségben vett alifás vagy aralifás alkohol és az alkohol mennyiségével megegyező térfogatú víz jelenlétében, általában 50—100 °C hőmérsékleten elbontják. 89—97%-os termelést érnek el ugyan, azonban 179—181 °C-on olvadó, tehát igen szennyezett 3,5-diklór-benzoesavat kapnak (23 18 106 sz. német szövetségi köztársaságbeli szabadalmi leírás). A találmány célja ipari méretben is gazdaságosan kivitelezhető eljárás kidolgozása melléktermékektől mentes, és így gyógyszeripari szintézisekhez megfelelő tisztaságú (I) általános képletü diklór-benzol-származékok előállítására. A találmány szerint úgy járunk el, hogy az antranilsav klórozásánál szerves oldószerként valamely 1,1—2,2 Debye 181427
