181419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kohászati salakban lévő fémtartalom koncentrált formában történő kinyerésére
5 181419 6 oldjuk meg, hogy a salak kezelése során egy meghatározott mérettartományba eső salakdarabokat a mérettartománynak megfelelően beállított hengerek közé vezetünk, majd a salakdarabokat a hengerek között széttörés nélkül annyira préseljük össze, hogy a fémes és nemfémes részek határfelületei elváljanak és ezután verőmalomban szétaprítjuk a salakdarabokat, végül pedig a fémes és nemfémes részeket szétválasztjuk. A találmány szerinti eljárással megoldható a viszonylag alacsony fémtartalmú alumíniumoxidpor regenerálása is, és ennek során különböző alumíniumtartalmú frakciók választhatók le a salakból. Az eljárással rendkívül magasfokú kinyerés biztosítható és az alumíniumsalakból nyert aluminium tuskó formájában feldolgozható. Lehetséges a találmány szerinti eljárással az alumíniumtartalmú salak oly módon történő feldolgozása is, hogy a visszanyert alumíniumot pelletek formájában használjuk fel. A találmány szerinti eljárás alkalmazása során lényegesen csökkenthető a veszendőbe menő anyagok mennyisége és ezzel egyidejűleg természetesen a légszennyezés mértéke is, a hagyományos eljárásokhoz képest. Az eljárás során a különböző szabálytalan méretű salakdarabokat meghatározott méretre aprítjuk és ily módon dolgozzuk fel őket. A kiinduló anyagként alkalmazott salakot először rostáljuk, ekután őröljük és ismét szitára vezetjük. Ezután az anyagot három frakcióra bontjuk. A frakciók mérettartományai változók lehetnek, ezeket a területen járatos szakember jól ismeri. A különböző frakciókban lévő részecskék lehetnek például 6,3 mm-nél nagyobb, 6,3 és 2,5 mm közötti és 2,5 mm-nél kisebb részecskék. Megjegyezzük, hogy a salaknak ilyen módon történő kezelése és frakciókra bontása jól ismert és ezeket a hagyományos eljárások során is alkalmazzák. A 2,5 mm-nél nagyobb szemcsenagyságú részek, amelyek a salaknak mintegy 20%-át alkotják, viszonylag magas fém tartalmúak és általában alkalmasak a közvetlen feldolgo zásra. A 2,5 mm-nél kisebb részecskéket lehet a találmány szerin ti eljárással előnyösen feldolgozni. A találmány szerint ebből a kisméretű frakcióból ismételt osztályozás után az elsőt olyan hengerek közé vezetjük, amelyek egymástól meghatározott távolságra vannak beállítva. A hengereket célszerűen rugó vagy egyéb rugalmas elem tartja a kívánt helyzetben, hogy szükség esetén a hengerek utánengedésre képesek legyenek. Az ily módon beállított hengerek a közöttük áthaladó darabkákat csak annyira nyomják össze, hogy a részecskében szétváljanak a fémes és nemfémes szemcsék a határok mentén. Az ily módon megrepesztett szemcséket ezután rostálják, hogy bizonyos mennyiségű oxidos anyag eltávolítható legyen. A rostált maradékot ezután kalapácsos malomba vezetjük, ahol az oxidos részek teljes mértékben leválnak a fémrészekről. A szétválasztás rendkívül hatékony, minthogy az előzetes kezelés a fémes részek és nemfémes részek közötti kötést már felbontotta. A kalapácsos malomból kijövő anyagot ezután ismét rostáljuk, hogy oxidoktól mentes alumíniumkoncentrátumot nyerjünk. A kapott koncentrátumot regenerálókemencébe vezetjük, vagy ismét hengerek között fúttatjuk át. A hengerek között történő átvezetés azzal az előnnyel jár, hogy az aluminiumkoncentrátum lapos pelyhek alakjában kezelhető a továbbiakban. Ezen túlmenően, a hengerléskor a maradék oxidos anyag legnagyobb része is eltávozik. A találmány szerint az alumíniumpehely további feldolgozását is el lehet végezni. Ennek módszerei a következők lehetnek: 1. az alumíniumpelyheket regenerálókemencébe vezetjük és ott alumínium tuskókat készítünk. Ennek a műveletnek a kinyerési foka lényegében azonos a 25 mm-nél nagyobb átmérőjű salakdarabok regenerálásakor elérhető hatásfokkal. 2. Az alumíniumpelyheket kalapácsos malmokba lehet vezetni, ahol nagy tisztaságú alumíniumpeleteket nyerünk. Ezek mérete körülbelül 2,5 mm vagy annál kisebb. A nagyobb méretű darabok felhasadnak és kis golyókká alakulnak, amelyek anyaga lényegében tiszta alumínium. A kisebb részecskék ugyancsak golyókká hasadnak, ezek tisztasága azonban kisebb, minthogy keverednek a folyamat során el nem távolított oxidokkal. 3. A lényegében tiszta alumímiumból álló pelleteket regenerálókemencébe lehet vezetni, és a kemencéből kijövő fémolvadékból tuskókat lehet önteni. Az így előállított alumínium tüskök gyártása során a kinyerési hatásfok jobb, mint a 25 mm-nél nagyobb szemcsékből készített tuskók előállításakor. A találmány szerinti eljárás foganatosítása során felhasznált verőmalom házból, a házban forgótengelyhez csatlakozó agyból és az agyhoz erősített vágókésekből áll. A vágókések az agy kerülete mentén csuklósán vannak felerősítve, és mindkét oldalukon vágóéllel vannak ellátva. A találmány szerinti verőmalomban a salakrészecskék szétapríthatók fémes és nemfémes részekre. A találmány további részleteit kiviteli példákon, rajz segítségével ismertetjük. A rajzon az 1A és 1B ábra együttesen szemlélteti a találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezés vázlatát, a 2A ábra olyan salakszemcsét mutat, amelynek mérete körülbelül 6 és 19 mm között van, alumíniumtartalma pedig 65—75 súly%, a 2B ábra a 2A ábrán bemutatott szemcséhez hasonló tulajdonságú salakszemcsét mutat, amelyben a fémrészecskék nagyobbak, a 3A ábra a 2A ábrán bemutatott salakszemcséhez hasonló szemcsét mutat, miután az anyag a hengerek között áthaladt, a 3B ábra ugyancsak a hengerek között áthaladt salakszemcsét mutat, ahol a fémes részecskék a 2B ábrán bemutatottnak megfelelő nagyságúak, a 4A ábra a verőmalomból kijövő alumíniumkoncentrátum-szemcsét mutatja, a 4B ábra ugyancsak a verőmalomból kijövő alumíniumkoncentrátum szemcséjét mutatja, ahol az alumíniumszemcsék nagyobbak, mint a 4A ábrán bemutatott, az 5. ábra olyan alumíniumkoncentrátum-darabot mutat, amely áthaladt a második hengerpáron és már lapított formában van, a 6. ábra olyan alumíniumszemcséket mutat, amelyek már a verőmalomból kikerültek és további tisztítási műveletnek voltak alávetve, a 7. ábra a találmány szerinti verőmalomban alkalmazott vágókés metszetét mutatja, a 8. ábra a találmány szerinti verőmalom keresztmetszete és a 9. ábra a találmány szerinti verőmalom tengelyirányú metszete. Elöljáróban megjegyezzük, hogy a találmány szerinti eljá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
