181406. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-benzoil-N' -[(terc-alkokxi-karbonil) -fenil]-karbamid- és tio-karbamid származékok előállítására és az ezeket a vegyületeket hatóanyagként tartalmazó inszekticid szerek
3 181406 4 A kiindulási anyagként alkalmazandó (IV) általános képletü benzoesavamid-származékokat és a megfelelő (II) általános képletű benzoil-izocianát és tiocianát származékokat ismert módon állíthatjuk elő (J. Org. Chem. 30,4306—4307 (1965), valamint az 1 215 144 számú NSZK-beli közzétételi irat). A találmány szerinti vegyületek közül megemlítjük például az alábbiakat: 2-fluor-, 2-klór-, 2-bróm-, 2-jód-, 2-metil-, 2,6-difluor-, 2,6- -diklór-, 2,6-dibróm- és 2-k!ór-6-fluor-benzoesavamid; 2- fluor-, 2-klór-, 2-bróm-, 2-jód-, 2-metil-, 2,6-difluor-, 2,6- -diklór-, 2,6-dibróm- és 2-klór-6-fluor-benzoil-izocianát. A kiindulási anyagként felhasznált (III) általános képletű amino-benzoesav-észterek ismertek, illetőleg ismert eljárásokkal analóg módon állíthatók elő (J. Am. Chem. Soc. 66 1781 (1944); Arzneimittel Forschung 791—798 (1968); Chem. Abst. 69 65 894 p (1968). Példaként az alábbi vegyületeket említjük meg: 4-aminobenzoesav-terc-butil-észter és -terc-pentil-észter, továbbá 4-amino-2-klór-benzoesav-terc-butil-észter és terc-pentil-észter. A (III) általános képletű amino-benzoesav-észterek közül a megfelelő (V) általános képletű 4-terc-alkoxi-karbonil-fenil-izocianát- és -izotiocianát-származékokat ismert módon — például foszgén illetőleg tiofoszgén reagáltatásával — állíthatják elő [J. Chem. Soc. 178 (1934) és Houben-Weyl: Methoden der organischen Chemie, 4. kiadás 8. kötet 120; Georg Thieme kiadó Stuttgart 1952]. A vegyületek közül például az alábbiakat említhetjük meg: 4-(terc-butoxi-karbonil)-fenil-izocianát és -izotiocianát, 4-(terc-pentoxi-karbonil)-feníI-izocianát és -izotiocianát, 3- klór-4-(terc-butoxi-karbonil)-feniI-izocianát és izocianát, továbbá 3-klór-4-(terc-pentoxi-karbonil)-fenil-izocianát és -izotiocianát. A találmány szerinti N-benzoil-N'-(terc-alkoxi-karbonil)fenil-karbamid- és -tiokarbamid-származékokat megfelelő oldószer és hígítószer alkalmazásával állítjuk elő. Az oldószerek közül gyakorlatilag minden közömbös szerves oldószer számításba jöhet. Megemlítjük elsősorban az alifás és aromás, adott esetben klórozott szénhidrogéneket, így például a benzint, benzolt, toluolt, xilolt, metilén-kloridot, kloroformot, szén-tetrakloridot, klór-benzolt és o-diklór-benzolt; az étereket, így a dietil-étert és dibutil-étert, tetrahidrofuránt, dioxánt; a ketonokat, így az acetont, metil-etil-, metil-izopropil- és metil-izobutil-ketont; továbbá a nitrileket, így az acetonitrilt és propionitrilt. A reakcióhőmérsékletet nagyobb tartományon belül változtathatjuk. Rendszerint 0—150 °C, célszerűen 10—100 °C hőmérsékleten dolgozunk. A találmány szerinti eljárást általában normál nyomás mellett végezzük. A találmány szerinti eljárásnál a kiindulási anyagokat rendszerint ekvimolárís mennyiségben alkalmazzuk. A reakciókomponensek egyikét vagy másikát feleslegben alkalmazva számottevő változás nem következik be. A reakciót valamely oldószer jelenlétében lejátszatni, miközben a reakcióelegyet több óra hosszat a kívánt hőmérsékleten keverjük. Ezt követően az elegyet hagyjuk lehűlni, majd a kikristályosodott terméket leszűrjük. A kapott termék azonosítására olvadáspontot adunk meg. A találmány szerinti N-benzoil-N'-(terc-alkoxi-karbonil)-fenil-karbamidok és tiokarbamid-származékok kiváló inszekticidek. A készítményeket alkalmazhatjuk a növényvédelemben a növényeket károsító rovarok ellen, közegészségügyi célokra, a tárolt élelmiszerek védelmére, az állatgyógyászat területén Ektoparaziták ellen, stb. A 'alálmány szerinti készítmények kiválóan alkalmazhatók kártevők, elsősorban rovarok ellen, minthogy ezeket a vegyületeket a növények és melegvérű állatok jól tűrik. A találmány szerinti vegyületeket tartalmazó szerek eredményesen a'kaímazhatók a mezőgazdaságban, erdőgazdaságban, raktárakban, egészségügyi területen előforduló rovarok ellen. A készítmények sikeresen alkalmazhatók az átlagos mértékben érzékeny, továbbá a rezisztens fajtákkal szemben, minden fejlődési stádiumban. A találmány szerint kártevőszerek az alábbi kártevők ellen alkalmazhatók eredményesen: — az Isopoda rendhez tartozók közül az Oniscus asellus, Annadillidium vulgare és a Porcellio scaber ellen — a Diplopoda rendhez tartozók közül a Blaníulus guttulatus ellen — a Chilopoda rendhez tartozók közül a Geophilus carpophagus, Scutigera spec, ellen — a Symphyla rendhez tartozók közül a Scutígerella immaculata ellen; — a Thysanura rendhez tartozók közül a Lepisma saccharina ellen; — a Collembola rendhez tartozók közül az Onychiurus armatus ellen; — az Orthoptera rendhez tartozók közül a Blatta orientalis, Periplaneta americana, Leucophaea maderae, Blattella gerír anica, Acheta domesticus, Gryllotalpa spp., Locusta migratoria migratorioides, Melanoplus differentialis, Schií tocerca gragaria ellen; — a Dei maptera rendhez tartozók közül a Forficula auricularia ellen; — az Isoptera rendhez tartozók közül a Reticulitermes spp. ellen; — az Ar oplura rendhez tartozók közül a Phylloxera vastatris, Pemphigus spp., Pediculus humánus corporis, Haematopinus spp., Linognathus spp. ellen, — a Mallophage rendhez tartozók közül a Trichodectes spp., Damalinea spp. ellen, — a Thysanoptera rendhez tartozók közül a Hercinothrips femoralis, Thrips tabaci ellen; — a Hete roptera rendhez tartozók közül az Eurygaster spp., Dysdercus intermedius, Piesma quadrata, Cimex lectularius, P.hodnius prolixus, Triatoma spp. ellen; — a Hon optera rendhez tartozók közül az Aleurodes brassicae, 9emisia tabaci, Trialeuredes vaporariorum, Aphis gossypii, Brevicoryne brassicae, Cryptomyzus ribis, Doralis fabae, Doralis pomi, Eriosoma lanigerum, Hyalopterus arundinis, Macrosiphum avenae, Myzus spp., Phorodon humuli, Rhopalosiphum padi, Empoasca spp., Euscelis bilobatus, Nephotettix cincticeps, Lecanium corni, Sansetia oleae, Laodelphax striatellus, Nilaparvata lugens, Aonidiella aurantii, Aspidiotus hederae, Pseudococcus spp., Psylla spp. ellen; — a Lepidoptera rendhez tartozók közül a Pectinophora gossypiella, Bupalus piniarius, Cheimatobia brumata, Lithocc lletis blancardella, Hyponomeuta padella, Plutella maculipennis, Malacosoma neustria, Euproctis chrysorrhoea, Lymantria spp., Bucculatrix thurberiella, Phyllocnistis citrella, Agrotis spp., Euxoa spp., Feltia spp., Earias insulana, Helitohis spp., Laphygma exigua, Mamestra brassicae, Panolis flammea, Prodenia litura, Spodoptera spp., Trichoplusia ni, Carpocapsa pomonella, Pieris spp., Chilo spp., Pyrausta nubilalis, Ephestia kuehniella, Galleria mellonella, Cacoecia padona, Capua reti-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
