181396. lajstromszámú szabadalom • Eljárás laza talajok víztartóképességének fokozására

3 181396 4 os vizes oldatával (nátrium, kálium és ammóniumhidroxid) az oldat pH-ját 8—10-es értékre állítjuk be. Ily módon egy nagyviszkozitású (50—100 mPas) gélt kapunk, amely tartó­san tárolható, vízzel minden mennyiségben elegyíthető, és könnyen szállítható. A viszkozitás mérést rotációs viszkoziméterrel (FANN 35SA típusú) méljük RiB,F, műszerkombinációnál és 1022 s ■* nyírási sebességnél. A fentiek szerint eljárva az alábbi fémsóoldatokkal készí­tünk gélt: a) 0,15 súly% magnéziumszulfát-oldattal és 0,01 súly%-os poliakrilamid-oldattal b) 0,1 súly% vaskloridoldattal és 0,02 súly% poliakril­amid-oldattal c) 0,1 súly% titánkloridoldattal és 0,04súly% poliakril­amid-oldattal d) 0,1 súly% rézszulfátoldattal és 0,05 súly% poliakril­amid-oldattal e) 0,5súly% vaskloridoldattal és 0,07súly% poliakril­amid-oldattal 2. példa Komplex vegyület előállítása Az 1. példában leírtak szerint járunk el, azzal az eltéréssel, hogy poliakrilamid helyett poliakrilamid-poliakrilsav-kopo­­limert alkalmazunk a polimer oldat elkészítéséhez. A komp­lex kialakításához fémsó oldatként: 0,1%-os vaskloridolda­­tot alkalmazunk. tes volt, 16 nap után a színezettség még 80%-ban észlelhető volt. Ezzel szemben a kontroll területen a 10. napon a színezés már csak 20%-os felületen volt észlelhető. A16. napon csak- 5 nem eltűnt a talaj felszínéről, festék csak a tábla mélyebb részein volt észlelhető, ahol a szél a festett homokszemeket összehordta. 10 5. példa A homok víztartó képességének vizsgálata A 3. példa a) pontja szerint előállított 100 mPas viszkozi- 15 tású gélből 1 térfogat%-os vizes oldatot készítettünk. 150 g homokot telítettünk ezen oldattal, majd 1 bar nyomással 5 percig a szűrődést vizsgáltuk, összehasonlításként 150 g ho­mokot telítettünk tiszta vízzel és szintén a szűrődést vizsgál­tuk azonos körülmények között. 20 Az összehasonlítás eredménye: tiszta vízzel 25 homokmennyiség: 150 g telítve: 200 g szűrés utáni visszatért mennyiség: 157 g mérési eredmény: 30 víz esetében: 43 g veszteség, az ossz mennyiség 86%-a eljárás szerinti: 27 g veszteség, az ossz mennyiség 54%-a. 1 térfogat%-os eljárás szerinti oldattal 150 g 200 g 177 g 3. példa 35 Komplex vegyület előállítása Az 1. példában leírtak szerint járunk d azzal az eltéréssel, hogy poliakrilamid helyett olyan részlegesen hidrolizált poli­­akrilamidot alkalmazunk, amelynek hidrolízis foka 30%. A komplex kialakításához fémsóként a) 0,1 súly%-os vaskloridos oldatot vagy b) 0,15 súly%-os rézszulfátoldatot vagy c) 0,> súly%-os titánklorid-oldatot alkalmazunk. 4. példa Homoktalaj megkötésének vizsgálata Az 1. példa d) pontja szerint előállított gélből 0,15 térfo­­gat%-os vizes oldatot készítünk. Az oldathoz nitrofestéket adunk és az ilyen módon színezett oldatot homokfelületre permetezzük fel. összehasonlításként nitrofestékkel színezett vizet alkal­mazunk. A homokfelületet a 10. és 16. napon ellenőriztük, vizsgál­tuk a talaj felszínének színváltozását. A találmány szerinti megoldással készített permedével kezelt talajon a felszíni homokszemcsék összetapadnak, egyenletes elszíneződés észlelhető. A homokszemcsék össze­tapadása révén csökkent a szél eróziós hatása és a talaj párolgása. A talaj színeződése tíz nap után 90%-ban egyenle- 65 6. példa A homok víztartó képességének vizsgálata A 3. példa c) pontja szerint előállított 130 mPas viszkozi­tású gélből 5 térfogat%-os vizes oldatot készítettünk. 150 g 40 homokot telítettünk ezen oldattal, majd 1 bar nyomással 5 percig a szűrődést vizsgáltuk, összehasonlításként 150 g ho­mokot telítettünk tiszta vízzel és a szűrődést vizsgáltuk fenti­ekkel azonos körülmények között. Az összehasonlítás eredménye: 45 tiszta víz 5 térfogat% találmány szerinti oldat homokmennyiség: 150 g 150 g telítés után: 200 g 200 g szűrés után visszamért mennyiség: 50 158 g 182 g Eredmény: tiszta víz esetén: 42 g vízveszteség, az ossz vízmennyiség 79%-a a találmány szerinti megoldás alkalmazásakor 18 g vízvesz- 55 teség; az ossz vízmennyiség 36%-a. 7. példa 60 A természetes napfény hatására bekövetkező párolgás vizsgálata A vizsgálatot az alábbiak szerint végeztük: 50 g homokot telítettünk tiszta vízzel, majd a vizes homokot infralámpával 62 °C-on 30 percig besugároztuk. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom