181389. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyékony hulladékanyag, pl. trágyalé, illetve derítési iszap elválasztására folyékony és szilárd fázisban
5 181389 6 Meg kell ezzel kapcsolatban jegyezni, hogy a kiindulásul szolgáló szabadalmi bejelentésből ismert szűrőcsövek most már nem lennének alapvetően szükségesek, azonban tagadhatatlan, hogy általuk a természetes szellőzés és ezzel a szilárd fázis kiszáradási folyamata számottevően gyorsul. Ezenkívül meglepően felismerték, hogy az előzőkben leírt eljárást olyan folyékony hulladéktermékeknél is alkalmazni lehet, amelyek nem, vagy nem minden további nélkül eijedőképesek és/vagy önmaguktól iszaptakaró nem képződik rajtuk. Ez a találmány továbbfejlesztése szerint oly módon történhet, hogy hulladéktermékként olyan derítési iszapot használunk, amelyet a várakozási ideje előtt eijedőképes adalékanyaggal keverünk el. Ez esetben a derítési iszapot összetétele szerint 100: l-től 100: 1,6 súlyviszonynak megfelelően keverjük az adalékanyaggal. Ez a keverék a várakozási idő után ugyancsak iszaptakarót képez úgy, hogy a szilárd fázis fent, a folyékony fázis pedig lent különül el. Emellett előnyös módon adalékanyagként olyan finomszemcsés farosttömeg alkalmazható, mint a fűrészpor és a gyaluforgács, sőt zöld rostos adalékanyag is, mint a fű, a csalán, a haraszt, vagy hasoiílók. Különösen előnyös az olyan adalékanyag, ami maga mint mezőgazdasági hulladék kedvező költségkihatás mellett halmozódik fel, mint a gabona- és a rizsszalma, valamint a nád. A további előnyös megoldások a szabadalmi igénypon tokban, illetve az ábrákkal kapcsolatos leírásban találhatók A találmány szerinti eljárást a következőkben a rajzokon bemutatott új szürőmedence elrendezés és ennek szabályzó berendezése kapcsán írjuk le. A rajzok a következők: 1. ábra: az új szűrőkád felülnézetének részlete üresen, 2. ábra: az 1. ábra II/II vonala mentén vett metszet, 3. ábra: a 2. és a 6. ábra III. jelű részlete felnagyítva, 4. ábra: az 1. ábra IV/IV metszésvonala mentén készüli kivágás felnagyítva, 5. ábra: a szabályzócső metszeti nézete és az úszókapcsolóval felszerelt medence részletének nézete, és 6. ábra: az új eljárás alkalmazásának vázlatos ábrázolása derítési iszap esetében. Az új 1 szűrőmedence a más helyen még leírásra kerülő eljárás megvalósítására az 1. és a 2. ábra szerint lényegében a bejárható 1 betonmedencéből áll, amelynek a 2 trágyalével, illetve a 103 derítési iszappal érintkezésbe kerülő 3-tól 7-ig teijedő számokkal jelölt felületei a korróziót okozó folyadé koknak ellenálló 8 burkolattal vannak ellátva, továbbá, amelynek a 9 fenekén több függőlegesen álló és a lehetséges legmagasabb 10 trágyalé szintjén, illetve 137 keverék szintjén túlnyúló 11 szűrőcsövek vannak elhelyezve. Az 1 szűrőmedence 9 fenekét a 12 szűrőlap és az alatta a 13 közöttes tér szabadon hagyásával elhelyezkedő, a folya dékot át nem eresztő 14 alaplap alkotja. A 12 szűrőlap résekkel ellátott fenékként van kiképezve, amelynek a 15 réseit a 16 szürőrácsok fedik be (lásd a 2. ábrát). Egyébként a résekkel ellátott fenékként kiképezett 12 szűrőlapot olyan trapéz keresztmetszetű 17 betonlábak alkotják, amelyeknek a 14 alaplap felé keskenyedő alakjuk van, a medence belseje felé forduló oldalukon pedig olyan 18 bemélyítéseik vannak, amelyekbe a 16 szűrőrácsok a 19 felső pereménél tömören vannak beleillesztve (lásd a 4. ábrát). A 17 betonlábak a hosszirányukhoz képest keresztben haladó 20 támaszon nyugszanak, végeikkel pedig a 4, 5 medencefalak 21 lábazatára támaszkodnak. A 14 alaplap, valamint valamennyi, közte és a 4, 6, és 7 medencefalak között levő hézag a korróziót okozó folyadéknak ellenálló 8 anyaggal van tömítve. Amint különösen a 3. ábráról kitűnik a 2. ábrával kapcsolatban, a 12 szűrőlap és a 14 alaplap között a 4, 5 és 7 medencefalakon több olyan 22 nyílás van, amelyek a kívülről működtethető 23 dugókkal a medence 24 belső oldala felől víznyomástömören elzárhatok. Az ábrázolt esetben ezek a 23 dugók két olyan 25,26 tányérból állnak, amelyeket a 27 rúd köt össze. A 27 rúdon van az a 28 rés, amelyen keresztül az 1 medence 30 külső fala felől átdugható a 29 ék. Ennek következtében a 31 rugalmas alátét lemezzel borított 26 tányér a 32 beugrásba illeszkedik tömítetten és ily módon a 22 nyílást víznyomás ellen tömören elzárja. Kinyitásnál a 29 éket alulról kiütjük és a 23 dugót egy ütéssel a 33 nyíl irányába a 25 tányérral szemben a zárt helyzetéből a nyitott helyzetbe nyomjuk. A 25 tányér átmérője emellett nagyobb, mint a 22 nyílás átmérője, úgyhogy a 23 dugó nem juthat a 12 szűrőlap és a 14 alaplap között levő 13 közöttes térbe. Amint az 1. és a 2. ábráról látható, a 34 kifolyónyíláshoz, amely a 14 alaplapból nyílik, a 35 kifolyóvezeték csatlakozik, ebbe pedig a 36 állítómotorral nyitható és zárható 37 szelep van beiktatva. Ezenkívül a 38 nyílnak megfelelő átfolyási irányban a 37 szelep előtt van elhelyezve a 39 szállító szivattyú, ez előtt pedig még egy további 37 szelep a 39 szivattyú esetleges kiépítésének esetére. A 39 szivattyú alapvetően nem szükséges a találmány szerinti eljárás keresztülviteléhez, azonban elősegíti a folyékony fázis gyors lefolyását és ezáltal ugyancsak megrövidíti a szűrési művelet szárítási idejét. A 36 állítómotor és a 39 szállító szivattyú működését a 41 szabályzóberendezés szabja meg, amely viszont az 5. ábrán látható 42 szintkapcsolóval és a 43 szabályzócsővel van vezérelve. A 42 szintkapcsoló ebben az esetben a folyadékmeiAesen lezárt 42 úszókapcsoló, amelynek az ugyancsak folyadékmentesen tömített 44 összekötő vezetékét az úszókapcsoló 47 alsó peremével együtt magasság szerint állíthatóan lehet a medence belső terébe befüggeszteni egy egyszerű szorító szerkezeten, például a 4 medencefal 46 felső peremére rögzített csavaros szorító szerkezeten keresztül. A 43 szabályzócső az egyik 48 fenéknyílásra, például az egyik 16 szűrőrácsra rögzítve elhelyezett, mindkét 49 és 50 végén nyitott, 50 felső végével pedig a lehetséges legmagasabb 51 trágyalé szintjén túlnyúló olyan 52 műanyagcső, amelynek olyan zárt, például hengeres fala van, amelybe a 12 szűrőlap közelében, valamint e fölött „A” távolságban a csőben szabadon mozgó, vastartalmú 53 úszó gömbbel működtethető 54 és 55 mágneskapcsoló van elhelyezve. Az 54 és 55 mágneskapcsolók folyadékmentesen vannak az 52 cső falába bezárva és ezekre ugyancsak olyan 56 összekötő vezeték csatlakozik, ami a 43 szabályzócső 50 felső végén van kivezetve és össze van kötve a 41 szabályzó berendezéssel. Az 53 úszó gömbnek előnyös módon rozsdamentes bevonata van, vagy olyan acéllemezből készül, ami korrózió ellen védett. A 37 szelepnek a 36 állítómotor segítségével történő első kinyitására, valamint a 39 szivattyú első bekapcsolására a 41 szabályzóberendezésen keresztül elsőbbsége van a 43 úszókapcsolónak az 55 mágneskapcsolóhoz képest. A 12 szűrőlaphoz közelebb levő 54 mágneskapcsoló a 41 szabályzóberendezésen keresztül zátja a 37 szelepet és egyidejűleg kikapcsolja a 39 szivattyút. A 12 szűrőlap felett „A” távolságra levő 55 mágneskapcsoló nyitja ki ismét a 36 állítómotor segítségével a 37 szelepet és kapcsolja be a 39 szivattyút. Úgy az 55 mágneskapcsoló „A” távolsága a 12 szűrőlaptól, mint az 54 és 55 mágneskapcsolók egymásközti „a” távolsága is előnyös módon állítható és így a mindenkori trágyalé fajtának megfelelően, illetve a mindenkor megkívánt szűrési időpont szerint szabályozható. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
