181382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízépítési műtárgy, különösen szivattyúakna építésére
5 181382 6 gravitációs átvezetés egyaránt biztosítható. Az egészében 20 hivatkozási számmal jelölt szivattyúakna — szívóakna — egyik oldalához a fenéklemez felett zárt szelvényű 21 alvízi csatorna, a másik oldalához pedig — magasabb szinten 22 felvízi csatorna van csatlakoztatva. A 20 szivattyúaknában két 13 szivattyú van. A szivattyúakna szerkezeti kialakítása és építési módja (pl. feszítés) lényegében azonos az 1., la. ábrák szerintivel, illetve a már leírtakkal, ezért az azonos elemek és szerkezetek jelölésére a korábban már használt hivatkozási számokat alkalmazzuk. Azokban a keretszerű 4 falelemekben, ahol a 21, 22 csatornák betorkollnak, nyílás van kiképezve, és a csatlakoztatásra alkalmas (nem ábrázolt) tüskék vannak. A 4 elemek itt is 4a sarokmerevítő bordákat tartalmaznak, ezekbe vannak beágyazva a hüvelyek, amelyeken 8 feszítőrudak vannak átvezetve (2. ábra). Az 5 födémelemben a 12 nyílás mellett van egy további 23 nyílás is, 23a zárófedéllel. A 21 és 22 csatornákat a 4 oldalfalelemekhez hasonló 24 keretelemekböl összefeszítéssel építjük meg. Az alvízi 21 csatornához elöl 25 bevezetőelem csatlakozik, gerebbel, amelyhez 26 kezelőszintet képeztünk ki 26a korláttal. A kezelőszintet és bebocsátótagot is előregyártón vasbetonelemek alkothatják, ugyanúgy, mint a 27 lépcsőt, amely a 26 kezelőszintet és a 20 szivattyúakna tetejét köti össze egymással. A 20 aknából kivezető 16 nyomócsövek az egészében 28 hivatkozási számmal jelölt tiltóba torkollnak, amelynek 29 hornyaiban zárótáblák helyezhetők el. A tiltót alkotó műtárgy készülhet monolit vasbetonból, de megépíthető előregyártóit elemekből is. A tiltó után a 31 folyási szelvényt U alakú 30 előregyártott vasbetonelemekből (2a. ábra) képezzük ki. A 2., 2a. ábra szerinti szivattyútelep átemelést az A nyíl irányából, és gravitációs átvezetést a B nyíl irányából egyaránt biztosít: az előbbi esetben a 13 szivattyúk a 15, 16 nyomóvezetékeken át továbbítják a vizet a 31 folyási szelvénybe (2a. ábra), míg a gravitációs átvezetésnél a 28 tiltó nyitott állapota mellett a 22 csatornán, a 20 szivattyúaknán és a 24 csatornán keresztüljut a víz a 32 alvízi folyásszelvénybe (2a. ábra). A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: a műtárgy építése túlnyomó részt egyszerű, iparosított szerelő jellegű munkával, minimális élőmunka-ráfordítással, csekély mennyiségű helyszíni betonozással, gyorsan és gazdaságosan végrehajtható. Egyszerű az elemek gyártása és kapcsolata, és a műtárgyak kevés elemfajta alkalmazásával kivitelezhetők. Ezek az elemek más jellegű műtárgyak, pl. átereszek építésére is felhasználhatók. A szerelés víztelenítés nélkül — esetleg csak nyílt-víztartással — végezhető. Az építési és fenntartási költségek alacsonyak. Az összefeszített oldalfal-, födém- és fenéklemez-elemek által alkotott konstrukcióban az elemek együtt dolgoznak; az építmény nem egyidejű földnyomások, valamint dinamikus hatások felvételére is alkalmas. A szűrőtextíliák a szivattyúzás idején fellépő kedvezőtlen szivárgási hatást küszöbölik ki. Olyan súlyú elemekkel lehet dolgozni, amelyek a rendelkezésre álló gépekkel emelhetők és szállíthatók. A csatlakozó előregyártott építőelemek között általában nincs szükség járulékos tömítésre; amennyiben azonban a műtárgyat szennyvízátvezetésre használjuk, a teljes vízzárást a hézagokban alkalmazott műgyantával lehet biztosítani. A találmány természetesen nem korlátozódik a fentiekben részletezett kiviteli példákra, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás vízépítési műtárgy, különösen szivattyúakna építésére, amelynek fenéklemeze, felmenő falazata és födémé van, azzal jellemezve, hogy a fenéklemezt (2) előregyártóit vasbeton fenékelemből (6) készítjük el, amely alatt monolitbeton-kitöltést (11) készítünk; a fenéklemezen (2) egymásra helyezett, egymáshoz illeszkedő keretszerű előregyártott vasbeton elemekből (4) kialakítjuk a felmenő falazatot (1), amelyre felül előregyártott vasbeton födémelemet (5) helyezünk el; és az alaplemezt (2), a falazatot (1) és a födémet (3) az e szerkezetrészeken átvezetett feszítőelemek, például feszítőrudak (8) segítségével összefeszítjük. 2. Az I. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy felülnézetben derékszögű négyszög alakú falc lemekből (4) építjük meg a felmenő falazatot, amelyek belső saroktartományaiban előzetesen (vas)beton merevítőbordikat (4a) készítünk, és a feszítőelemeket, például feszítőrudakat (8) az e bordákban (4a) kialakított átmenő lyukakon, például hüvelyeken vezetjük keresztül. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a fenéklemezt (2) alkotó előregyártott vasbetonelemet (6) lefelé nyúló, a lemez peremétől befelé tá\ közzel (b) körbenfutó_felfekvőperemmel és a lemezben betonozónyílással (10) alakítjuk ki, és a felfekvőperem (6a), a talajfelszín és az alsó lemezfelület közötti teret töltjük ki a betonozónyíláson (10) keresztül betáplált monolitbetonnal (11). 4. A 3 igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy talajvízmentes munkaárokban a monolitbeton-kitöltést (11) a talpelem (6) elhelyezését követően, még a falelemek (4) elhelyezése előtt elkészítjük. 5. A 3 igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy talajvízszint alatti munkaárokban a talpelem (6) elhelyezése után annyi falelemet (4) is elhelyezünk, amennyi ahhoz szükséges, hogy a felmenő falazat (1) a talajvízszint fölé nyúljon, majd a monolitbeton-kitöltést (11) a talpelem (6) alatt vízalatti betonozással készítjük el. 6. Az 1 —5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a műtárgyat nyílt (rézsűs) munkaárokban építjük meg. 7. Az 1 —6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a fenékelemben (6), a fenéklemez (2) síkjára merőlegesen elhelyezzük a feszítőrudakat (8), és ezek függőleges helyzetbe állításával biztosítjuk a fenéklenez (2) vízszintes helyzetét. 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az aknafalazatot alkotó építőelemeket (4) lépcsős kapcsolatokkal (7) illesztjük egymáshoz. 9. Az 1 -8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy olyan talp- éS födémelemeket (5, 5) alkalmazunk, amelyek felülnézetben az oldalfalazaton ;i) minden irányban túlnyúlnak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
