181365. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szennyezett vizek levegőztetésére

3 181365 4 A szennyezett vizek levegőztetésére szolgáló ilyen berendezést a csőkeretből levő elárasztható tartóváz segítségével mindig olyan mélységben lehet a víz felszínéhez képest elhelyezni, hogy a vízsugárszi­­vattyú szívócsonkjához anélkül jusson oda a víz, hogy a víz fenekén felhalmozódott üledéket felke­verné. A berendezésen belül keltett vízmozgás is magára a berendezésre nincs kedvezőtlen hatással, mivel a víz fenekén levő iszapot adott esetben a berendezés vízárama csak kilépés után kavarhatja fel. Előnyös módon ily módon a berendezést optimális helyzetbe lehet állítani, függetlenül a tényleges víz­fenék elhelyezkedésétől és függetlenül a mindenkori eliszaposodás mértékétől. Ezen felül a környezetvé­delem szempontjából előnyös megoldás lehetséges, mivel a vízsugárszivattyúhoz szükséges meghajtómű maga is a vízben helyezhető el és a víz színe felett csak a légbeszívó cső látható. Úgy a tartóváz megtámasztását képező csőkeret részére, mint a csőkeret egyenletes elárasztásához, illetve légfeltöltéséhez a találmány szerint szükséges, hogy keresztcsövekből álló csőkereteket egymással függőleges csövek kössék össze. Ily módon a csőke­retek olyan légkamrát alkotnak, amely a légtelenítő szelepeken és a fenékszelepeken keresztül szükség szerint elárasztható, vagy levegővel tölthető fel. A kettősfalú vezeték meghatározott lejtését, amennyiben szükséges, ezáltal lehet változtatni és az adottságokhoz illeszteni, hogy a felső és az alsó csőkeret több megfelelő szakaszra van elválasztva. Az egyes szakaszok különböző elárasztásával, vagy kiürítésével az egész berendezést tetszés szerinti dőlésre lehet beállítani anélkül, hogy a felépítésén valamit változtatni kellene. Ezen kívül ennek még az az előnye, hogy az egész berendezést adott eset­ben gyorsabban lehet süllyeszteni, vagy kiemelni. Ehhez az egyes szakaszoknak a találmány szerint külön légtelenítő és fenékszelepe van. A találmány egyik célszerű kiképzése olyan, hogy a légtelenítő szelepek a felső csőkereten, a fenéksze­lepek pedig az alsó csőkereten vannak elhelyezve. Ennek ugyan az a csekély hátránya van, hogy a fenékszelepen keresztül szennyeződés juthat a cső­szerkezetbe, azonban azt az előnyt nyújtja, hogy az elárasztás gyorsabban lezajlik. Ilyenkor a víz alatt mélyen levő fenékszelepeket a víz felszínéről mecha­nikusan lehet működtetni rudazat segítségével, úgy hogy a szükséges szabályzási tevékenység csekély. Abból a célból, hogy a tartóváz egészét lehetőleg egyszerűen egyensúlyban tarthassuk, célszerű az, hogy a felső csőkeretet a vízsugárszivattyúnál több, a csőkeretnek megfelelő átmérőjű keresztcsövek kössék össze. Ezáltal a tartóváznak erre a részére ható súly nehézség nélkül kiegyenlíthető. A találmány szerinti kiképzés további, lehetőség szerint kedvező súlyelosztását szolgálja az, ha a vízsugárszivattyút alkotó kompresszor, szivattyú és motor tengelyirányban egymás mögött van elhe­lyezve. Ennek ezenkívül áramlástanilag és energiafel­használás szempontjából előnye van, mivel a beszí­vott víz irányváltoztatás nélkül jut a vízsugárkomp­­resszorba. A levegő beszívásánál fellépő zajterhelés csökken­tésére a találmány szerint javasolt az, hogy a légbe­szívó cső szabad végére zajtompítót helyezzünk el. 2 Ezzel a megoldással a találmány szerinti berendezés zajterhelését gyakorlatilag nullára csökkentjük, mivel a vízsugárszivattyú meghajtóművével együtt a vízben van. Lehetséges azonban az is, hogy a motort, vagy a motort és a szivattyút is a felső csőkereten és ezzel a víz színe fölött helyezzük el, ha ez karban­tartási szempontból szükséges, vagy előnyös lenne. Az egyes szakaszok légtelenítő szelepei és fenék­szelepei célszerű módon az egyes szakaszok összekö­­tési helyein vannak. Ezeket a szelepeket akkor is könnyen el lehet érni, ha a találmány kiképzésének '■> egyik változata szerint az összekötési helyek környe­zetében a szakaszok között a felső csőkeretnek állványlábai vannak járórács részére. Mivel az ipari v vizek tisztításához a berendezés rendszerint közvet­lenül a víz felszíne alatt van, a járórács a víz felszíne felett helyezkedik el, így könnyen és száraz lábbal lehet rajta közlekedni. Mivel a berendezés hossza és szélessége következtében kielégítően stabil, az is le­hetséges, hogy az állványlábak kihúzhatok legyenek és így ezek akkor is a víz színe fölé nyúljanak, amikor a berendezés a vízben mélyebbre van le­süllyesztve. Mivel a berendezés segítségével a lehető legke­vesebb oxigént tartalmazó vizet kell gázzal telíteni, illetve oxigénnel dúsítani, célszerű a vízsugárszi­vattyú beszívó végződését tömlővezetéken keresztül a víz fenekén felállított szívóállomással összekötni. Az ilyen jellegű megoldásnál a szívóállomás mindig az oxigén-szegény vizet juttatja a berendezéshez, anélkül, hogy az egész berendezést le kellene sül­lyeszteni. A víz fenekén elhelyezett szívóállomáshoz való csatlakoztatásnál az iszap és a túlzottan szennyezett víz beszívását a találmány szerint oly módon lehet megakadályozni, hogy a szívóállomásnak a víz fel­színe felé irányuló olyan beömlő tölcsére van, amely függőleges elhelyezésű durva és az ezután levő víz­szintes elhelyezésű finom szűrőkkel ellátott doboz­szerű házban van. A beömlő-tölcsérhez jutó víz ily módon a szennyező anyagoktól nagymértékben meg­tisztul és emellett a víz különleges vezetése biztosítja azt is, hogy a víz beszívása következtében nem lép fel semmilyen nagyobb turbulencia. Az oxigén betáplálásával járó kedvező tisztító hatás a találmány szerint azáltal fokozható, hogy a » tisztítandó vízben a csőkeretből levő tartóvázon több vízsugárszivattyú és kettősfalú vezeték van úgy elhelyezve, hogy ezek a víz beszívásán és kifúvásán keresztül egymással kapcsolatban vannak és adott esetben a vízben a víz körforgását hozzák létre és tartják fent. Ezáltal álló vizekben a gázzal dúsított vízzel gyors átkeverés érhető el, úgyhogy a biológiai tisztítás meggyorsul. A vízsugárszivattyú segítségével kilökött légbu­borékoknak a kettősfalú vezetéken belüli tartózko­dási ideje a találmány szerint megnövelhető, ameny­­nyiben vagy az áramlási csatornaként szolgáló belső vezetékrész első része függőlegesen billenthetőre van kiképezve, vagy amennyiben a borítósapkaként szol­gáló külső vezetékrész hegye függőleges irányban billenthető. Az is elképzelhető, hogy a kétféle ki­képzés egymással kombinálva van. Ezen kívül befo­lyásolható a berendezést elhagyó vízsugár iránya és ez szükség esetén megfelelően beállítható. 5 )0 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom