181361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kenőanyag felhordására fémmunkafelületekre
7 181361 elmaradnak az ezzel járó nehézségek. A találmány szerinti eljárás során a viszonylag kis nyomással durva 24 permetet állítunk elő és ennek következményeképpen egyenletesebb kenőanyag bevonat állítható elő a fém munkafelületeken mint a korábbi pneumatikus vagy nagynyomású hidraulikus porlasztással. A találmány szerinti eljárás segítségével több kötőanyag juttatható rövidebb idő alatt és ezzel a kovácsolás ciklus ideje megrövidül. A találmány szerinti eljárással előállítható durva permet jobban, egyenesebben irányítható a fém munkafelületre, mint a sűrített levegővel porlasztott finom permet, amely könnyen elkerüli a fém felületet és ezzel környezet szennyezést okoz. A találmány szerinti befúvó 20 pisztoly az egyik végén ellátható egy sorozat 22 fúvókával. A találmány szerinti eljárás során a 20 befúvó pisztolyt kézzel állíthatjuk egy előre meghatározott helyzetbe a préskovács szerszám 30 és 32 fűtött bélyegje közé. Ezt a helyzetet a kezelőnek a 62 pozicionáló pecek vagy ehhez hasonló szerkezet mutathatja meg (jelez heti). A megfelelő pozícióban az 58 kioldó media nizmus működésbe lép és megindítja a permetezést A permetezés időtartamát vagy a 16 vezérlő egységbe helyezett időtartam szabályozó vagy a kézzel irányított 58 kioldó mechanizmus határozza meg. A 4 kenőanyagot egy olyan előre meghatározott pont-forrásból fúvatjuk a fém munkafelületre, amely egyenletes bevonat előállítását teszi lehetővé. A kenőanyag vastagságát az alkalmazott fúvóka fej határozza meg. A permetezési idő is befolyásolja a vastagságot, mivel a kenőanyag térfogatát az idő és nyomás határozza meg. A találmány szerinti eljárásban a nyomás viszonylag állandó. A kenőanyaggal bevont felület nagysága a fúvókának a bélyeg fölött elfoglalt helyzetétől függ, amely utóbbi minden spe ciális esetben meghatározandó és jelölhető. A második 34 hőelemhez előnyösen kapcsolódik egy mérő-jelző eszköz is, amely a permetezett kenőanyag hőmérsékletét mutatja. Ezt a második 34 hőelemet egy második hőmérséklet 35 mérőhöz kapcsoljuk és ez hasonlóan működik mint az első 15 hőelem, és az ahhoz kapcsolódó ellenőrző 16 műszer. A második 34 hőelemet azért használjuk, hogy a rendszerben fellépő hőveszteséget meghatározhassuk. Ha jelentős hőveszteség lép fel, akkor a 14 fűtő hőmérsékletét automatikusan növelni kell, hogy amennyire lehetséges, a hőveszteséget kompenzáljuk. A legnagyobb hőveszteséget akkor tapasztaljuk, ha a permetezési idő és a gyakoriság növekszik, továbbá ha igen nagy viszkozitású kenőanyagot kell a 2 tankból a 6 keringtető rendszerbe benyomni, hogy a zárt hurokban állandó térfogatot tartsunk fent. A préskovács szerszám bélyegjeit általában 260-370 “C-ra (500-700 F°) fűtik. Várható, hogy ezen az üzemi hőmérsékleten a kenőanyag egy része elég. Ha a kenőanyagot pneumatikusan porlasztják, az azt jelenti, hogy nagy nyomású levegő is jelen van, ezért az égés fokozottabb mértékben zajlik le, és így a fém megmunkáló művelet során több köd képződik. A találmány szerinti elváráshoz többlet levegőt nem használunk, így a hidraulikus porlasztás kevesebb ködképződést eredményez a fém megmunkálási művelet során. Továbbá sok korábbi kenő eszközzel szemben a találmány szerint nem használunk vizet, ezért a nem kívánatos gőz képződés elmarad. A találmány szerinti eljárás során alumínium kerekeket kovácsolnak 8 000 000 kg (8000 to) hidraulikus nyomással és a bélyegeket petróleum alapú grafitot és ólom adalékot tartalmazó 40 °C-on 1,0—1,6 Pa s (1000-1600 centipoise) viszkozitású folyékony kenőanyaggal kenik kísérletképpen. A kísérlet során a kocsi vagy busz kerekek kovácsolásánál használt kikészítő szerszám alsó szerszám üregén levő 0,3 m belső és 0,66 m külső (12 inch, 26 inch) átmérőjű gyűrű mintát látunk el kenőanyaggal. Egy második kenőanyag réteget viszünk föl a szerszám üregében levő alumínium tömb tetejére. A hidraulikus porlasztással előállított permetes vizsgálat azzal az eredménnyel zárult, hogy 228 kereket készítettünk el selejt nélkül. Az ismert, szokásos pneumatikus porlasztással készülő permet esetében 5%-os selejttel számolnak. Ez a selejt-mentes gyártás az egyenletesebb kenőanyag bevonatnak köszönhető. A kenőanyag bevonat egyenletességet egyrészt a kovácsolt kerekek alsó, felső pereménél mutatkozó négyzetes fémfolyás (square metal flow) jelzi, másrészt a kovácsolt kerekek üregből való eltávolítása során kevesebbszer előforduló beragadás. A legjobb eredményeket akkor kaptuk ezzel a speciális viszkozitású kenőanyaggal, ha a művelet alatt a kenőanyag hőmérsékletét 121-138 °C (250—280 F°) között tartottuk. Egy másik kiviteli mód esetén a 20 befúvó pisztolyt egy automatikusan pozicionáló eszközbe építjük be. A pozicionáló eszköz tartalmazhat egy penumatikusan működő dugattyút vagy fogas hajtólécet. Az eszköz gombnyomásra lép működésbe és automatikusan elvezeti a 22 permetező fúvókát a céltárgy fölé, előírt ideig permetez, majd visszahúzódik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás préskovács szerszámokban levő fűtött bélyegek megmunkáló fém felületeinek különösen nagy viszkozitású, nem vizes, szilárd adalékanyagot tartalmazó kenőanyaggal történő bepermetezésére, azzal jellemezve, hogy a kenőanyag viszkozitásának csökkentése érdekében a kenőanyagot 77-166 °C-ra melegítjük fel; a kenőanyagnak egy lényegében állandó térfogatát közelítőleg 206290—475380 Pa nyomáson keringtetjük folytonosan a hőforrás és a permetező fúvóka között; a keringtetett kötőanyagot hidraulikusan porlasztjuk az említett nyomáson az említett fúvókán való szelektív átvezetésével; és a porlasztott kenőanyagot az említett fém munkafelületekre irányítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kenőanyagot 121—138 °C-ra melegítjük fel. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy petróleum alapú, 40 °C-on 0,3-2 Pas viszkozitású kenőanyagot használunk. 8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
