181360. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szennyvizek nehézfém tartalmának eltávolítására, biológiai szennyvíztisztító rendszerekben

3 181360 4 adódik a 3 725 261 számú USA szabadalomnál (Re­moval of Mercury from Liquids Using Keratin Deri­vatives), ahol a higany eltávolítását speciális töltetű szűrők segítségével kívánják elérni. Ezek használata miatt azonban a nyers szennyvíz olyan jó hatásfokú előszűrésére van szükség, mely gazdaságilag verseny­­képtelenné teszi az eljárást. Ezenkívül a többi nehéz­fém külön eltávolítási módszert igényel. ígéretes a 3 835 042 számú USA szabadalom (Re­moval and Recovery of Chromium from Polluted Waters), és a 3 748 240 számú USA szabadalom (Sacrificial Electrode System for Removal of Heavy Metal Ions from Waste Waters) eljárása, melyek ol­dott formában, illetve elektrolízis segítségével az ol­datba juttatott szulfid ionok segítségével csapják le a nehézfémeket. A szulfid ionok oldatba juttatása azonban így jelentős anyag illetve energiaköltséget igényel. Ezenkívül a szulfid ionok adagolásánál fi­nom szabályozást kell megvalósítani, tekintettel a túladagolás veszélyeire. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, mely az eddig felsorolt hátrányokat és hiányosságokat ki­küszöböli, nagyösszegű beruházás és számottevő üze­meltetési költség-növekedés nélkül alkalmas a szenny­víz nehézfém-tartalmának eltávolítására a mecha­nikai és a biológiai szennyvízkezelő rendszer egyes egységeinek újszerű alkalmazásával. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitű­zött feladat megoldható az előülepítőből származó nyersiszap és/vagy a rothasztó iszap vizének és/vagy a fölösiszap a nyers szennyvízhez történő keverésé­vel még az előülepítő előtt annak révén, hogy a nyersiszapban és a rothasztóiszap vizében található szulfidionok az érkező szennyvízben levő nehézfém­­ionokkal vízben nagyon rosszul oldódó vegyületeket alkotnak. így lényegében a szennyvízkezelés során képződő szulfidionokat használjuk fel a nehézfém­­-ionok kicsapatásához. E felismerések alapján a kitűzött feladatot a talál­mány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek lényege, hogy a telepre érkező kom­munális, ipari vagy kevert szennyvizet szükség sze­rint önmagában ismert berendezésekkel előtisztítjuk, majd keverős reaktorban érintkezésbe hozzuk a mechanikai és/vagy biológiai tisztítás során kelet­kező szulfidionokat tartalmazó anyagokkal, majd a szennyvizet előülepítőn, levegőztető medencén ke­resztül az utóülepítőbe, majd a befogadóba vezetjük, miközben a vízben rendkívül rosszul oldódó nehéz­­fém-szulfidok nagy része az előülepítőben, maradék kis része pedig az utóülepítőben kiülepszik, a feles­legben levő szulfidokat oxidáljuk. A nehézfém-szul­­fidok a levegőztető medencében végbemenő bioló­giai folyamatoknak is lényegesen erősebben ellenáll­nak, mint egyéb nehézfém-vegyületek, így a levegőz­tető medencében bekövetkező nehézfém-visszaol­­dástól nem kell tartani. Egy további találmányi ismérv szerint az előüle­pítőben uralkodó anaerob viszonyok következtében az előülepítő iszapjában keletkező szulfidionokat visszavezetjük a keverős reaktorba, melyben a nehéz­fém-ionokkal a szulfidok vízben nagyon rosszul ol­dódó nehézfém-szulfidokat képeznek, és ezek nagy része az előülepítőben elválasztható a szennyvíztől. 2 A nyers szennyvízben található nehézfém-ionok kicsapatásához szükséges szulfid-ionokat a rothasztó iszapvizének a keverős reaktorba történő visszave­zetésével biztosítjuk. További találmányi ismérv szerint a nyers szenny­vízben található nehézfém-ionok kicsapatásához szükséges szulfid-ionokat az utóülepítőből elvett fölösiszap (mint potenciális szulfidionforrás) alkal­mazásával biztosítjuk. További előnyös hatást érünk el, ha a nyers szennyvízben található nehézfém-ionok kicsapatá­sához szükséges szulfidionokat az előülepítő iszap­jának és/vagy a rothasztó iszapvizének és/vagy az utóülepítőből elvett eleveniszapnak a keverős reak­torba tetszőleges arányban történő visszavezetésével biztosítjuk. A kicsapatáshoz feleslegben alkalmazott szulfid­­ionokat levegőztető medencében oxidáljuk. így el­kerülhető, hogy a kezelt szennyvíz azért nem bo­csátható a befogadóba, mert a kezelésre felhasznált anyag feleslege ezt nem teszi lehetővé. A találmányt részletesen rajz alapján ismertetjük. Az 1. ábra az eljárás egy példakénti foganatosítási módjának folyamatábráját tartalmazza. A szennyvíztisztító telepre 1 csövön érkező szennyvizet a 2 szokásos elsőfokú tisztítási berende­zések egy részén (rács, homokfogó) átvezetjük, majd a 3 keverős reaktorba vezetjük, melybe a 4 előüle­pítőből nyersiszapot és/vagy a 8 rothasztóból iszap­vizet vezetünk. A rácson és homokfogón átvezetett szennyvizet a nyersiszappal és/vagy a rothasztóiszap vizével a 9 keverő segítségével alaposan elkerverjük. Ezt követően a szennyvíz a 4 előülepítőbe kerül, ahol a nagyobb sűrűségű szilárd részek kiülepednek. A reaktorban keletkező nehézfém-szulfidok jelentős része a nyersiszapba kerül, melynek egy részét a 3 reaktorba, másik részét a 8 rothasztóba vezetjük. A 4 előülepítőből távozó szennyvíz már csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz nehézfémeket, azokat is szilárd állapotban és vízben nagyon rosszul oldódó szulfidok formájában. Az 5 levegőztető medencében lejátszódó biokémiai folyamatok hatására sem fordul elő, hogy a szilárd nehézfém-vegyületek ismét oldott anyaggá alakulnak. t Az 5 levegőztető medencében történő levegőztetés a feleslegben alkalmazott szulfid­­ionokat is oxidálja, így a 6 utóülepítőből távozó vízben nem lesznek a 7 befogadó élővilága szem­pontjából rendkívül káros szulfidionok. A 4 előüle­pítőből a fölös nyersiszapot, a 6 utóülepítőből a fölös eleveniszapot a 8 rothasztóba vezetjük. A rot­­hasztás folyamán keletkező iszapvíz is jelentős mennyiségű szulfidiont tartalmaz, így annak vissza­vezetése a 3 reaktorba - szükség esetén - szintén hatásos. Ugyancsak hatásos lehet a 6 utóülepítőből a 3 reaktorba történő fölösiszap-visszavezetés is, mivel a fölösiszap megfelelő előkezelés után szulfidion-for­­rássá válhat. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a követ­kezőkben foglalhatók össze:- Minimális beruházási költséggel biztosítható, hogy a telepre érkező szennyvízben oldott álla­potban levő nehézfémek még a levegőztető medence előtt vízben nagyon rosszul oldódó nehézfém-szul­­fidokká alakuljanak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 .55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom