181350. lajstromszámú szabadalom • Rácsos toronyszerkezet
5 181350 6 A helyszíni munka segédeszközként csupán kézi eszközöket, pl. csörlőt és csígasort kíván. A toronyszerkezet öntartó és kikötött formában egyaránt megépíthető, mely utóbbinak köszönhetően méretei magassági értelemben gyakorlatilag tetszőlegesek lehetnek. A találmányt kiviteli példa kapcsán, rajz alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzon az 1. ábra a toronyszerkezet egy szakaszának lapegysége oldalnézetben, a 2. ábra a lapegység másik nézete, a 3. ábra a lapegységek csatlakozása keresztmetszetben. Az 1. ábrán oldalnézetben látható a toronyszerkezet valamely lapegysége, amely az 1 övszakaszból és az ahhoz hozzáhegesztett 2 rácsokból áll. A 2 rácsok pl. egyszerű szögacélok, amelyek a 3. ábrán föl tüntetett 10 bekötő varratok útján gyárilag hozzá vannak hegesztve az 1 övszakaszhoz. Látható az 1. ábrán, hogy a gyártási egységet képező lapegységhez tartoznak az 1 övszakasz végei közelében levő 3 összekötő rudak is. Ezek a 2 rácsokkal együtt ugyancsak részét képezik a rácsozatnak, és a lapegység térbeli merevségét, ezáltal pedig annak biztonságos mozgathatóságát szolgálják. A 2 rácsok, illetve a velük azonos szerepű 3 összekötő rudak végein találjuk a 4 kapcsoló lemezeket, amelyek ugyancsak a gyárilag elkészített 9 kapcsoló varratok útján vannak a 2 rácsokhoz, illetve a 3 összekötő rudakhoz hozzáerősítve. A lapegység tagjai az 1 övszakasz végein elhelyezkedő 6 csatlakozó karimák is, amelyek a 11 varrattal vannak az 1 övszakaszhoz erősítve. Részét képezik végül a lapként kialakított gyártási egységnek az 5 csomólemezek is, amelyek a 3. ábrán látható 12 bekötő varratokkal vannak az 1 övszakaszhoz hozzákapcsolva. A 2. ábrán látható, hogy az 5 csomólemezekből az 1 övszakasz palástfelülete mentén annyi darab helyezkedik el, ahány 4 kapcsoló lemez az ugyanazon toronyszakasz másik lapegységét képező rácsozatnak a végein el van helyezve. Az ugyanazon torony szak ászhoz tartozó lapegységek száma a jelen esetben három. Ez annyit jelent, hogy a toronyszakasz három darab 1 övszakaszt és azok között három darab - alaprajzi értelemben egymással 60°-os szöget bezáró - rácssíkot tartalmaz. Az 1. és 2. ábrán egyaránt látható, hogy a 4 kapcsoló lemezek és az 5 csomólemezek két-két 13 furattal rendelkeznek, amelyekbe a helyszínen beillesztett 8 csavarok segítségével jön létre a lapegységek közötti helyszíni kapcsolat. Szükség esetén természetesen a 8 csavarok száma kettőnél több is lehet. Hasonlóképpen csavarozással hozzuk kapcsolatba az egymással szomszédos toronyszakaszokat is. Erre a célra előnyösen nagyszilárdságú feszített 7 csavarokat használunk, amelyeket az 1 övszakaszok egymáshoz illesztett 6 csatlakozó karimáin füzünk keresztül, és azokat célszerűen nyomatékmérő kulcs segítségével az összeállítás során meg is feszítjük. A 7 nagyszilárdságú csavarból minden egyes szomszédos 1 övszakasz összeerősítéséhez legalább három darabot használunk. A toronyszerkezet helyszíni fölállítását a szokásos módon az alapozás elkészítésével kezdjük. Ehhez a kiemelt alapgödör fenekére szerelő betont terítünk, amelyre ráállítjuk a toronyszerkezet legalsó szerelési egységét. Ezt is a helyszínen ugyanúgy tápegységekből állítjuk össze, mint a fölső szerkezet torony- S2akaszait. Az ábrán föl nem tüntetett alaptestben elhelyezett legalsó toronyszakasz 6 csatlakozó karimáinak a legalsó toronyszakaszt beágyazó beton alaptest fölső síkja fölé kell nyúlniuk. A legalsó tore nyszakasz pontos elhelyezése után történik az ahpgödörnek betonnal való kitöltése. Beton helyett szükség esetén cementtel javított talaj is visszatöltht tő a gödörbe. Az alaptest elkészítését követően a fölmenő szerkezetet építjük össze. Ennek során egy-egy toronyszakaszt a földön összeállítunk, a 8 csavarokkal összecsavarozzuk, és kézi csőrlővel egy darabban emeljük föl beépítési helyzetébe. Ekkor történik a nagy szilárdságú feszített 7 csavarok elhelyezése és meghúzása. A lapegységek célszerűen X-rácsozásúak, a rácsozat elemei pedig előnyösen szögacélok. Ezek egyike sem kötelező, más keresztmetszetű 2 rácsok és 3 összekötő rudak ugyanúgy alkalmazhatók, sőt adott esetben a rácsozat X-től eltérő kialakítású is lehet. Az 1 övszakaszok esetében mindenképpen ajánlatos a zárt csőszerű keresztmetszet. A helyszíni szereléshez csörlőn kívül adott esetben kúszó árbocot is használhatunk, amely mindig a leg fölső már beépített toronyszakaszhoz van erősítve, és képes a következő toronyszakaszt maga fölé beemelni. A beemelés után a kúszóárbóc az újonnan elhelyezett toronyszakaszra áthelyezhető. A találmány szerinti rácsos toronyszerkezet bál milyen terepen könnyen és gyorsan elhelyezhető, és így adótoronyként, távvezetékoszlopként, kötélpálya oszlopként egyaránt jól alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Rácsos toronyszerkezet főleg távközlési rendszerek adótornyai számára, amely poligonális alaprajzú szakaszokból épül föl, minden szakasz célszerűen cső keresztmetszetű legalább három övből és az öveket egymással összekötő legalább három rácssíkból van összeállítva, a rácssíkokat alkotó egyes rácsrudak az övékhez részben közvetlenül, részben csomólemezek útján kapcsolódnak, az övékhez mind a rácsok, mind a csomólemezek előnyösen hegesztéssel vannak hozzáerősítve, a toronyszakaszok mindegyike egy-egy önálló szerelési egységet képez, és ezek öveik mentén, pl. az övekre erősített karimák összecsavarozása útján csatlakoznak egymáshoz, a toronyszakaszok együttese pedig a toronyszerkezet terheit a talajnak továbbító alaptestre van ráállítva, azzal jellemezve, hogy minden toronyszakasz az övék számához igazodó számú előregyártott rácsos lapegységből van összeállítva, minden lapegység egy darab a toronyszakasz hosszának megfelelő övszakaszt (1) és az övszakaszhoz (1) tartozó, vele előre összeerősített rácsokat (2) tartalmaz, a rácsok 3 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
