181343. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ivarspecifikus sperma előállítására mesterséges termékenyítéshez

3 181343 4 tára irányult (Becze, Magyar Állatorvosok Lapja, 1966., 1., 24-26.). A vizsgálatok kimutatták, hogy az X és az Y kromoszómájú spermiumok között morfológiai, fajsúlybeli, mozgáskészségbeli, fiziológiai, biokémiai és fluorescens különbségek vannak. A morfológiai különbségek vizsgálata során ki­tűnt, hogy a sertés, a ló és a szarvasmarha spermiu­mainak fejméretére vonatkozó eloszlási görbe mindig két csúccsal rendelkezik. (Thormálen: Diss. Hanno­ver, Heft 69., 1973.). Ezt a nagyságbeli dimorfiz­­must humán spermiummal (Shettles, Nature, Lon­don, 1960, 187, 254-255 és Fertil. Steril., 1961., 12., 502-507.), valamint kos, bika és nyúl spermi­ummal (Vladimirskaja, Petrenko, Anim. Breed. Abstr., 1970., 39, 311.) mások is igazolták. Vizsgálatokat végeztek továbbá a spermiumok frakcionált szétválasztásával.Nyúl és bika spermium­mal végzett ülepítési vizsgálatok szerint a felső frak­cióban a kisebb fejméretű Y kromoszómájú, az alsó frakcióban a nagyobb fejméretű X kromoszómájú spermiumok voltak túlsúlyban. (Bhattacharya: Z. Wiss. Zool., 1962., 166., 203-250.; Kranjc: Vet. med. Diss., Hannover, 1964.). A fentiekben ismertetett dimorfizmus alapján fel­tételezték, hogy az eltérő kromoszómájú spermiu­mok különböző fajsúlyúak. Ez a feltételezés igazoló­dott, bár a különbség csekély. A fajsúlykülönbség alapján a nehezebb alsó frakcióban 70% nőivarú, a könnyebb felső frakcióban 63,9% hímivarú sper­mium arány volt elérhető (Schilling, Der Tierzüch­ter, 1966., 18., 4.). Az ondósejtek mozgáskészségbeli tulajdonságai­nak vizsgálata alapján megállapítást nyert, hogy az Y kromoszómájú spermium mozgékonyabb. Ennek alap­ján, késletetett inszeminálással sikerül 65% hímivarú arányt elérni, de a vemhesülési arány romlott. A kétféle spermium fiziológiai különbségére vo­natkozó vizsgálatok során vizsgálták a különböző nemi hormonokkal és biostimulátorokkal, valamint különböző kémiai anyagokkal végzett kezelések ha­tását. A vizsgálati eredmények azonban nem szignifi­kánsak, nem reprodukálhatók és esetenként ellent­mondóak. Hasonlóképpen nem vezetett eredményre az elekt­­roforézises szétválasztás sem, amellyel ugyan nyúl spermium esetében 78-80%-os ivararány volt elér­hető, de az eljárás bikaspermium esetében hatásta­lannak mutatkozott. A gyakorlatban ugyancsak nem mutatkozott eredményesnek és nem volt reprodukál­ható az a módszer sem, amelynél a spermákat a szétválasztás érdekében hígítatlan, vagy hígított álla­potban elektrosztatikus és mágneses tér hatásának tették ki. (DD 100 380 lajstromszámú szabadalmi le­írás). Á morfológiai különbségekkel egybehangzó ered­ményre vezettek a sperma biokémiai összetételével kapcsolatos vizsgálatok. Megállapítást nyert, hogy a különböző kromoszómájú spermiumok DNS, amino­­sav és nitrogén, vagyis szárazanyag tartalma külön­böző, ami a fajsúlykülönbséget támasztja alá. 2 A kétféle spermium morfológiai különbségei alap­ján megkísérelték a centrifugálással való szétválasz­tást, de ez a módszer az ondósejtek vitalitására és termékenyítő képességére gyakorolt rendkívül kedve­zőtlen hatása miatt nem vált be. A spermiumok épségének megőrzése és a kedvező ivararány eltolódás szempontjából a legnagyobb érdeklődést az ülepítés (szedimentáció) váltotta ki. E módszer egyik legfontosabb kérdésének a megfe­lelő hígítószer, másik kérdésének az ülepítési idő és az ülepítés alatti hőmérséklet meghatározása bizo­nyult. A kezdetben alkalmazott nagy viszkozitású hígítók a sperma termékenyítő képességét erősen csökkentették és bár az így elért ivararány eseten­ként kedvező volt, a vemhesülés 20%-ra csökkent. (Bhattacharya, i.m.) Tízszer kisebb viszkozitású hígítószer alkalmazásával az eredményeket sikerült javítani (Schilling, Tierzüchter, 1972., 24., 714- -715., Knaack: Fortpfl. Haust. 1968., 4., 249- —255., 256—269., 279—282., Vladimirskaja, Pet­renko, i.m.). Az eltérő eredmények ellenére megálla­pítható volt, hogy ez a módszer ígéri leginkább a gyakorlatban alkalmazható ivarspecifikus terméke­nyítés lehetőségét. Végeredményben a szakirodalom alapján megálla­pítható, hogy az ivarspecifikus sperma előállítására vonatkozó olyan módszer, amely egyértelműen elfo­gadható, nagyüzemileg biztonságosan alkalmazható, minden körülmények között egyértelműen reprodu­kálható és a mesterséges termékenyítési hálózatok nagyüzemi, mélyhűtéses technológiájába zökkenés­mentesen beilleszthető lenne, eddig még nem alakult ki. A találmány célja ivarspecifikus sperma előállítá­sára és alkalmazására vonatkozó olyan eljárás kidol­gozása, amely a mesterséges termékenyítés nagy­üzemi, mélyhűtéses technológiájába a technológia folyamatosságának megszakítása nélkül, zökkenő­­mentesen beilleszthető, a sperma vitalitását és termé­kenyítő képességét a legkevésbé károsítja, végül ivari determinációja nem rosszabb, mint 60 : 40%. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy van olyan ülepítési és olyan frakcionálási módszer, amely a kétféle spermium-frakció különbségét éle­sebbé teszi. Felismertük továbbá, hogy az X és az Y kromoszómájú spermiumok közötti morfológiai különbségek még az azonos fajtájú hímivarú egye­bek termékenyítőanyagánál sem egyformák; vannak olyan hímivarú egyedek, amelyek kétféle spermiuma közötti különbség szignifikánsabb és így a szétválasz­tásuk lehetősége lényegesen kedvezőbb. Találmányunk szerint az ülepítést oly módon végezzük, hogy a sperma hígításához használt hígítószer felét az ülepítő oszlopba töltjük és az equilibrációs hőmérsékletre hűtjük. A spermát a hígítószer másik felével a kívánt hígítás 50%-ára hígítjuk, az equilibrációs hőmérsékletre lehűtjük és ezt az ülepítő oszlopba, a tiszta hígítószer fölé ele­gyedés nélkül rárétegezzük. Az ülepítés befejezése után a frakcionálást egy erre a célra alkalmasan ki­alakított pipettával végezzük; az elegy felső rétegét 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom