181309. lajstromszámú szabadalom • Indításvezérlő berendezés, különösen felvonókhoz

5 181309 6 pótba kerül. A BM fékmágnesen és T kapcsolótran­zisztoron keresztül folyó növekvő áramot az MR mérőellenálláson keresztül adjuk az IWG ellenőrző­­jel-adóra. Miközben az ilst tényleges áram az idő­közben lineárisan növekvő értékű ison névleges áramhoz közelít, az S különbségképző kimenőfe­szültsége egy második határértéket lép túl, és az RV két állású szabályozó kimenőfeszültsége az eredeti értékre ugrik vissza, a T kapcsolótranzisztor pedig nemvezető állapotba kerül. Az ekkor a BM fékmágnesen és a D diódán keresztül folyó, csök­kenő nagyságú szabadon futó áramot az IWG ellen­­őrzőjel-adó szimulálja, és iist tényleges áramként az S különbségképzőre adja. Ha most az ijst tényleges áramértéke olyan mértékben csökken, hogy az S különbségképző kimenőfeszültsége megint túllépi az első határértéket, akkor a T kapcsolótranzisztor is­mét vezető állapotba kerül, aminek hatására az előbb leírt folyamat megismétlődik. Ilyen módon az iist tényleges áram, amely a BM fékmágnesen ke­resztül folyó ierr geijesztőárammal arányos, a li­neárisan növekvő isou névleges áramot követi (lásd 5. ábra). Amikor a gerjesztőáram egy i0 geijesztőáram-ér­­téket elér, tA megszólalási késleltetésnek megfelelő idő után a mágneses erő elkezdi kifejteni hatását a BF fékrugóra (lásd 4. és 5. ábrán a IV. időpontot). Ettől az időponttól kezdve a TB2 fékezőnyomaték a lineárisan növekvő ierr gerjesztőárammal arányosan épül le, és a TM görbével ábrázolt motor beindulási nyomatékot túlhaladva egy TR2 = TM + TB2 lineári­san növekvő indítónyomaték jön létre (lásd 4. ábrát). Meghatározott idő, például 0,5 sec, elteltével a BR tartófék teljes levegőt kap, és ezzel az indítási folyamat lezárul (lásd a 4. ábrán az V. időpontot), úgyhogy a meghajtómotor névleges sebességű nagy sebességgel működhet. Abban az esetben, ha nem alkalmazzuk a talál­mány szerinti indításvezérlő berendezést, a BS fékkapcsoló SB1 záróérintkezőjének záródásakor (lásd 3. ábrán az I. időpontot) a BM fékmágnes ierr geijesztőárama kezdetben viszonylag meredeken növekszik, úgyhogy az iQ geijesztőáram értéket már viszonylag kis tA megszólalási késleltetés után eléri (lásd a 2. és 3. ábrákon a II. időpontot). Ettől az időponttól kezdve a TB1 fékezőnyomaték a közelí­tőleg exponenciális függvény szerinti ierr gerjesztő­­árammal arányosan épül fel, és TRI = TM + TB1 in­dítónyomaték jön létre, ami az MH meghajtómotor beindulásának időpontjában fellépő TM indítónyo­matéktói csak kismértékben tér el, így az utazási kényelem nem lesz megfelelő. Szabadalmi igénypontok: 1. Indításvezérlő berendezés, különösen felvonók­hoz, amely záróérintkezőkön keresztül főkapcsolóval 5 ellátott meghajtómotorral és elektromechanikus tar­tófékkel van ellátva, amely legalább egy fékmágnest és egy fékrugót tartalmaz, a fékmágnes egyik kive­zetése a fékmágnes egyik záróérintkezőjén keresztül egyenfeszültség-forrás egyik pólusával van össze­lő kötve, azzal jellemezve, hogy a fékmágnes (BM) sza­bályozóberendezéssel (RK) van összekötve, amely alapjel-adót (SWG), és állítótagként kapcsolótranzisz­tort (T) tartalmaz, és a szabályozóberendezés (RK) alapjel-adója (SWG) a fékkapcsoló (BS) záróérintke- 15 zőjén keresztül az egyenfeszültség-forrás (NG) egyik pólusával (3) van összekötve, a fékmágnes (BM) másik csatlakozója (2) a kapcsolótranzisztor (T) kol­lektorával van összekötve, a fékmágnes (BM) az egyenfeszültségforrás (NG) másik pólusával (4) pedig 20 a kapcsolótranzisztoron (T) keresztül áll összekötte­tésben. 2. Az 1. igénypont szerinti indításvezérlő beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fékkap­csoló (BS) további záróérintkezővel (SB2) van el-25 látva, amely a főkapcsolóval (HS) össze van kötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti indításvezérlő berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alapjel-adó (SWG) Pl-jellegű, 4. Az 1. igénypont szerinti indításvezérlő bérén-- 30 dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabá­lyozóberendezés (RK) a kapcsolótranzisztort (T) a szabályozási eltérés függvényében vezérlő, kétállású szabályozóval (RV) van ellátva. 35 5. Az 1. igénypont szerinti indításvezérlő beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy ellenőr­­zőjel-adóval (IWG) van ellátva, amely erősítőből (V) és mérőellenállásból (MR) áll, a mérőellenállás (MR) a kapcsolótranzisztor (T) emitterével és az erősítő 40 (V) bemenetével, a másik vége pedig az egyenfe­szültség-forrás (NG) másik pólusával (4) és az erő­sítő (V) másik bemenetével van összekötve. 6. Az 5. igénypont szerinti indításvezérlő beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ellen-45 őrzőjel-adó (IWG) erősítője (V) RC-taggal progra­mozható műveleti erősítő. 7. Az 1. igénypont szerinti indításvezérlő beren­dezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a fékru­gó (BR) úgy van méretezve, hogy a felvonó álló álla-50 potában a mechanikus fékezőnyomaték (TB20) a meghajtómotor (MH) névleges nyomatékának 3-3,5- -szerese. 3 rajz, 5 ábra A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 84.4295 - Zrínyi Nyomda, Budapest 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom