181299. lajstromszámú szabadalom • Horgonyszerkezet építmény és altalaj közötti kapcsolat létesítésére; előnyitó-verőcső, valamint verőberendezés horgonyszerkezet talajba juttatására; és berendezés a horgonyszerkezet feszítőelemének megfeszítéséhez, valamint a verőcsőnek a talajból való kihúzásához
i 3 ISI 294 14 tett folyamat, amelynek különböző fázisait - és ezen keresztül a horgonyszerkezet terhelhetőségének a mértékét — csak közvetett úton, a feszítési művelet folyamatos figyelemmel kísérése és elemzése útján állapíthatjuk meg. A horgonyrúdnak a szárnylemezek szétnyitását előidéző feszítésű művelete tehát „in situ” próbaterhelési folyamatként fogható fel, amelynek során a feszítést, valamint a horgonyrúd felső végpontjának a feszítés eredményeként végbemenő elmozdulását mérni, és az összetartozó értékpárokat grafikonon ábrázolni kell. Egy ilyen erő-elmozdulás-görbét a 16. ábrán tüntettünk fel, a függőleges tengelyen az _F erő-, a vízszintes tengelyen pedig az s elmozdulás-értékeket tüntettük fel. Megjegyezzük, hogy az elmozdulás-értékek a 7 forgástengelynek (1. és 4. ábra) x tengelyirányú elmozdulását, valamint a 3 horgonyrúd megnyúlását is tartalmazzák. A fenti feszítési-próbaterhelési művelet a találmány értelmében a 13—15. ábra szerinti kihúzó-feszítőberendezéssel egyszerűen végrehajtható. A két 60 hidraulikus munkahenger egyaránt szolgál a 6 vagy 19 verőcsőnek (6. illetve 7. ábra) a verést követő eltávolítására, és a 3 horgonyrúdnak a megfeszítésére. A munkahengerekben kialakuló nyomásértékek, valamint a megfogási helyek elmozdulásai könnyen mérhetők. A várható erőhatások ismeretében a szükséges nagyságú hidraulikus munkahengerek könnyen kiválaszthatók. A munkahengerek igénybevétele húzott löketben történik, így kihajlási veszély nem lép fel. a hengerek lökethossza tehát nem korlátozott. A 15. ábrán részletesen bemutatott 61 megfogófej egyaránt alkalmas a verőcsőnek és a horgonyrúdnak — külön-külön is történő — megfogására a hidraulikus munkahengerek húzólöketében. a már ismertetett kettős, kúpos megfogópofarendszer segítségével. Amennyiben tehát a feszítési művelet befejeztével a 3 horgonyrudat - mielőbb még a 15. ábra szerinti 61 megfogófej kúpos 70 megfogópofáiból kiszabadítottuk volna — helyzetében a megtámasztott építményhez horgonyfejjel rögzítjük, feszített horgonyszerkezetet állítunk elő. Példakénti horgonyfej-kialakitás látható a 9, és 10. ábrán, ahol — mint már említettük - munkagödörmegtámasztásra szolgáló 39 szádfalat horgonyzunk ki, s a szádlemezek felső rögzítési vonalában elhelyezett 40 tartógerendához sajtolt 41 csőhüvelyes rögzítéssel fogjuk meg a helyszínen a 3 horgonyrúd felső végét. Amint erre már utaltunk, kötött talajban a 4. és 5. ábra szerinti horgonyszerkezetet alkalmazzuk, amelyet a 7. ábrán látható 19 előnyító-verőcső segítségével juttatunk a talajba. A megfeszítés során a talajellenállást a horgony 18 számylemezei veszik fel, amelyek a 7 tengelyeken — a terheléssel arányosan — elfordulnak. Esetleges átfordulással szemben itt is a 16 határolólemezek biztosítják a szárnyakat. A feszítés megkezdésekor előbb a 16 előnyitó cső mozdul el az x geometriai hossztengely irányában, közben a hengeres 27 előnyitó test felfekszik a 23 ékpályák 24 ékbordáira és azokon felfelé elcsúszva szétfeszítik a 18 szárnylemezeket, azaz az előnyitás megtörténik. Az előnyitás 23 ékpályák kiképzése által biztosított mértéke már elegendő ahhoz, hogy a 18 szárnylemezek végei — amelyek itt nincsenek kihajlítva, hanem 22 hüvely csonkokkal vannak ellátva — belekapaszkodva a talajba tovább nyíljanak szét, és a horgonyerő 3 horgonyrúd által történő felvételét lehetővé teszik. A 3 horgonyrudat itt betonacél alkotja, amelynek méreteit a horgonyzóerő. illetve a horgonyzás mértéke függvényében kell megválasztani. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: mind a hagyományos, mind az injektálásos kihorgonyzások hátrányai kiküszöbölhetők azáltal, hogy az összecsukott szárnylemezek veréses eljárással £ talaj mélyebb rétegeibe, a megtámasztott földtömeg természetes rézsű-síkja alá juttathatók, és a véglege: helyzetet elérve, a horgonyrúd meghúzásával szét nyithatók, és kihorgonyzó lemezt alkotva, ilyenkén működnek. A horgonylemez szétnyílásához alkalma zott húzóerő mértékadóan veszi igénybe a kihor gonyzó-szerkezetet, ami egyszersmind e szerkeze próbaterhelését is jelenti. A horgonylemez szétnyitá sához szükséges mértékadó erőnél kisebb terhet : horgony azonnal, elmozdulásmentesen, és ismert biz tonsággal viselni tud. Ezzel az erővel tehát a hor gony megfeszíthető, s a továbbiakban feszített hor gonyként működik. Ez a horgonyzási mód anyag- é: eszköztakarékos, még kötött talajokban is előnyösei és biztonságosan oldja meg a szükséges talajtömeg nek a teherviselésbe való bevonását, tehát mé; olyan esetekben is, amikor (a kötött talaj miatt) a; injektálás már kevésbé hatékony módon tölti be ez a szerepet. A hoigonyszerkezet elkészítéséhez vi szonylag egyszerű gépi berendezésekre van szükség a fajlagos energiaigény csekély, az élőmunka-ráford tás ugyancsak alacsony. További előnyt jelent, hog míg az injektált horgonyokat csak időigényes, töb lépcsőben végzett műveletekkel lehet elkészíteni, találmány szerinti horgonyszerkezet gyorsan elkészí hető. és a szárnylemezek szétnyitása után máris t< herviselővé válik, mivel nem kell kivárni az injektá horgonyoknál feltétlenül betartandó 28 napos köté időt. A találmány természetesen nem korlátozódik fentiekben részletesen ismertetett kiviteli példákr; hanem az igénypontok által definiált oltalmi körö belül számos módon megvalósítható. Az építmén> amit a talajjal összekapcsolunk, nemcsak szádfal. h< nem például résfal: föld-, illetve víznyomásnak k tett, bármilyen célú földbe ágyazott lemez, példái műtárgy-alaplemez: magas súlypontú építmény például pillér, antenna, víztorony, stb. lehet. Ezé elmozdulásának biztonságos meggátlására, függők gesbe állítására, térbeli stabilitásuk biztosítására találmány szerinti szerkezet — akár ideiglenes, ak: végleges horgonyként - kiválóan alkalmas, anienny ben végleges horgonyszerkezetet készítünk, a he gonyfejet és a feszítőelemet korrózióálló anyagb készítjük, és/vagy a verőcsövet a talajban hagyjuk, belső terét injektálás útján utószilárduló anyagi kitöltve a cementhabarccsal érintkező szerkezetrés/ két korrózióval szemben megvédjük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
