181296. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vágóhídi hulladékok termikus feldolgozása során keletkező bűzös gőzök kezelésére
3 181206 4 instabil anyagok, így rövid átmeneti tárolás után a fehérjék bomlása erőteljes bűzfejlődés kíséretében megindul, ami környezetvédelmi és egészségvédelmi szempontból egyaránt megengedhetetlen. A feldolgozás során is, a termikus feltárásnál bűzös gőzök és gázok keletkeznek, amelyek egy része nem, vagy csak igen nehezen kondenzálható. Az ilyen gőzök például a következő vegyi anyagokat tartalmazzák: ammóniák, aminok, kénhidrogének, merkaptánok, zsírsavak, aldehidek, ketonok, szénsavas vegyületek stb. (másodlagos büzforrások). A felsorolt feldolgozási eljárások további közös hátránya, hogy csak nagy fajlagos energiafelhasználással képesek a hulladékfeldolgozási feladatot megoldani. A fent felsorolt ismert technológiáknál a termikus kezelés (felmelegítés, főzés), a fehérjefeltárás, a sterilezés, valamint a besűrítés-szárítás fázisaihoz van szükség különösen nagy hőenergia-ráfordításra. A zsírkezelő eljárásoknál a hőntartás energiaigénye magas. Mindegyik ismert rendszerben alacsony a hőhasznosítás szintje, és a már munkát végzett távozó hőenergiák másodlagos hasznosítása nem megoldott. Például a hagyományos, ismert eljárásoknál a besűrítés-szárítás szakaszában közölt hőmennyiség döntő része a besűrítésre szánt töltetből vízgőz alakjában távozik, és kondenzátorban — vagyis egy további berendezésben — történik a keletkezett vízgőz kondenzálása. A felületi kondenzátornál e hőmennyiség elvonására nagytömegű hűtővizet kell keringetni, amelyet hűtőtoronyban — tehát egy további berendezésben - hűtenek viszsza. A keverőkondenzátoros rendszerek használata — nagy vízigényük miatt — nem terjedt el. Nyilvánvaló, hogy a fent részletezett esetben hőhasznosításról még csak beszélni sem lehet, hiszen a nagy hőtartalmú távozó gőzök lecsapatásához használt hőkapcsolás jelentős többletenergia-ráfordítással (vízkeringető szivattyúk és ventillátorok működtetése stb.) biztosítja a gőzökben levő hőmennyiség környezetbe (légtérbe, vízbe) történő juttatását, a hulladékhő közbenső hasznosítása nélkül. A bűzös gázok megjelenése a besűrítési, bepárlási, illetve szárítási műveletek kísérő jelensége. A bűzös gázok kondenzálása külön problémát okoz; e gázok a berendezésekből kilépve környezetszennyezést okoznak. Az üzemeltetők — a probléma komplex megoldása helyett - az ún. bűztelenítő rendszereket fejlesztettek ki, amelyek beszerzési, telepítési és üzemeltetési költségei igen magasak, míg az elért eredmény környezetvédelmi szempontból nem kielégítő. A találmány feladata, hogy racionális megoldást szolgáltasson a vágóhídi hulladékok feldolgozása során keletkező bűzteher csökkentésére, valamint a technológiai folyamatok során ezideig veszendőbe ment hulladékhő hasznosítására. A találmány azon a felismerésen alapul, hogy egyrészt a termikus fehérje-feltárás, illetve besűrítés-szárítás fázisaiban keletkező bűzös gázok és gőzök semlegesítésére a legkedvezőbb lehetőségek a folyamat zárt rendszerén belül — szétterjedésüket megelőzve — a keletkezés közvetlen környezetében biztosíthatók, másrészt a bűzösszetevők (merkaptán, ketonok, ammóniák, kénhidrogén, zsírsavgőzök, aminok, stb.) meghatározott környezeti paraméterek (nyomás, hőmérséklet) mellett vízben oldhatók és oldatban tarthatók, oldatból való kilépésük tehát megakadályozható, de legalábbis jelentősen csökkenthető. E felismerés alapján a kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan eljárás segítségével oldottuk meg, amelynek során a keletkező gőzöket kondenzáljuk, és a kondenzátumot tisztítjuk, és amelynek az a lényege, hogy a kondenzáció során kiválasztott bűzös gázokat, és/vagy nehezen kondenzáló gőzöket, vagy legalább azok egy részét magával a lehűtött kondenzátummal — annak tisztítását megelőzően — elnyeletjük. Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint a bűzös gőzöket egy első hőcserélőben- célszerűen hideg vizet alkalmazva hűtőközegként — lehűtjük és ezt követően kondenzáljuk, a kondenzátumot egy második hőcserélőben tovább hűtjük, és a kondenzálás során kiválasztott bűzös gázokat a lehűtött kondenzátummal ellenáramban — átbuborékoltatással vagy/és permetezéssel megnövelt felületű kondenzátumon — átvezetve nyeletjük el. Célszerű, ha a kondenzátumhoz a második hőcserélőbe való bevezetése előtt a gázelnyeletésre már felhasznált kondenzátumot keverünk. Egy további foganatosítási mód értelmében a gőzök kondenzálása, és/vagy a kondenzátum hűtése során felszabaduló hőmennyiséget — például használati melegvíz, kazántápvíz, fűtési melegvíz vagy hasonló - készítéséhez használjuk fel. Előnyös, ha a hőhasznosítást legalább két fokozatban (hőhasznosító körben) végezzük, és a felmelegített közeget, például melegvizet csak a „szennyezett” körtől távolabb eső hőhasznosító körből vagy körökből veszünk el, közvetlenül a „szennyezett” kör mellett zárt körben cirkuláltatjuk a hűtőközeget, és ha a „szennyezett” körben nagyobb hálózati nyomást tartunk fenn, mint a hőhasznosító körökben, továbbá ha a hőhasznosító körökben a „szennyezett” körtől távolodva növekvő hálózati nyomásokat tartunk fenn, végül ha a „szennyezett” kör és primer hőhasznosító kör közé iktatott szekunder hőhasznosító körben nagyobb hűtőközeg (hűtőfolyadék)-nyomást tartunk fenn, mint amekkora a kondenzációs nyomás. A találmány szerinti berendezésnek feldolgozókészüléke, például főző- vagy szárítókészüléke van, továbbá hőcserélővel vagy hőcserélőkkel, valamint vezetékekkel rendelkezik, és a berendezésre az jellemző, hogy a feldolgozókészülék első hőcserélővel van vezeték útján összekötve, az első hőcserélő pedig egy további vezeték útján második hőcserélővel van összekapcsolva, amelybe kondenzedény van iktatva. A berendezésnek mosókamrája van, amelynek alsó részébe az első hőcserélőben kivált bűzös gázokat továbbító vezeték torkollik, felső részében pedig a második hőcserélőből kilépő kondenzátum-vezeték van bekötve. A mosókamra felső részéből gázkivezető vezeték, alsó részéből pedig kondenzátum-vezeték torkollik ki. A berendezés egy kiviteli alakjára az jellemző, hogy primer hőhasznosító köre és szekunder hőhasznosító köre van, és a szekunder hőhasznosító kör az első és második hőcserélő és a primer hőhasznosító kör közé van iktatva, mimellett melegvízfogyasztók csak a primer hőhasznosító körben vannak, a szekunder hőhasznosító kör zárt. Célszerű, ha a berendezésnek az első hőcserélővel kapcsolatban álló kondenzációs hűtőköre és a máso5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
