181290. lajstromszámú szabadalom • Műanyagláda vagy rekesz üresen egymásba is rakható kivitelben

5 181290 6 A fenéklap kívül nincs ellátva a csúsztatás esetén fellépő kopás csökkentésére szolgáló bordákkal, így élettartama ilyen igénybevételkor alacsony. A fogantyú a kontúrsíkban helyezkedik el és így a szorosan egymás mellé rakott ládák és rekeszek megemelése kézzel nem lehetséges. A ládák vagy rekeszek felső peremének egy sík­ban való elhelyezkedése az áruval való túltöltést okozhatja, ezért használati értéke az ilyen ládáknak alacsonyabb, mint a törtperemű ládáké vagy reke­szeké. A rekeszek oldalfalai perforációja a belső ol­dalon éles kiképzése, ezért különösen az érzékeny árut károsítja. A 2. példa szerinti láda egyik rövidebb oldalfalán és az egyik hosszabb oldalfalán került elhelye­zésre az egymásra rakhatóságot biztosító — köröm­nélküli - ülék, a rövidebb oldalfalak közepén a kontúrsíkba esően a markolat, az oldalfalakhoz kívül egy síkban körbefutó perem, valamint a függőleges és vízszintes bordák. A hosszabbik oldalfalak magassága állandó és a külső felületükön vízszintes és függőleges bordák vannak. A fenék lap külső felfekvő felületén kopást csökkentő bordák nincsenek. A 2. példa szerinti megoldás előnye, hogy az egy­másra rakott ládák teherfelvevő ülékei úgy a hosz­­szabb, mint a rövidebb oldalon egyforma alakúak és méretűek, a saroktól egyforma távolságra vannak így minden sarok teherbírása azonos. A láda minden ol­dala nagy lekerekítéssel és tagolt síkokkal határolt, ezért a láda könnyen tisztítható. A láda fogantyúja jó megfogást biztosít. A láda merevsége, az alakból adódóan jó. A 2. példa szerinti megoldás hátránya, hogy az alakja, kialakítása miatt csak jó minőségű anyagból gyártva lehet jó minőségű, szilárd, magas máglyáz­­hatóságú - 330 kg-os tartós teherbírású - terméket előállítani. Az egymásba rakott ládák kevés számú élesbor­dán fekszenek fel, amelyek leejtéskor a ládák törését okozzák. A fenéklap külső felületén a kopást csökkentő bordák hiányoznak. A fogantyú itt is kontúrsíkban helyezkedik el, ezért az egymás mellé szorosan rakott ládák meg­emelése kézzel nem lehetséges. A láda felső pereme itt is egy síkban helyezkedik el, ezért a káros túltöltés ellen nem véd. Nincs megoldva a tapintással való helyzetfel­ismerés. Az említett példák alapján látható, hogy az egy­másba is rakható ládákkal szemben megnyilvánuló sokféle igényt csak kompromisszumok árán, egymás rovására lehet megoldani, a jó tisztíthatóságot például csak kevesebb borda alkalmazásával és jobb anyagból gyártva — de mindenképpen a szilárdság rovására - lehet elérni. A ládák szerkezeti elemének a szilárdság szempontjából való kölcsönhatását a leg­több láda vagy rekesz tervezése esetén nem ismerték fel, ezért a konstrukciós hiányosságot a nagyobb szi­lárdságú anyagok alkalmazásával ellensúlyozták. összességében megállapítható, hogy az egymásba is rakható ládák és rekeszek legnagyobb fogyaté­kossága — más típusú ládákhoz viszonyítva — hogy a különböző szilárdság igénybevételének nem kellő mértékben felelnek meg. Az eddig forgalomba hozott egymásba is rakható műanyag ládák vagy rekeszek meglevő hiányosságai kiküszöbölése érdekében szükségesnek látszott, hogy — lényegesen növelni kell a ládák vagy rekeszek szilárdságát, teherbírását, — az áru védelme céljából csökkenteni kell az árura tároláskor vagy szállításkor ható mechanikai igénybevételt, növelni kell a ládák vagy rekeszek me­revségét, — az egymásba rakáskor összefekvő, terhelt felü­letek kiképzése, megtámasztása olyan legyen, hogy az egymásba rakott ládák vagy rekeszek leesésükkor egymást ne roncsolják, ne törjék, a statikus tárolás­kor pedig — a nagy szilárdságuk miatt — a magas máglyázás lehetővé váljon, — az egymásba is rakható ládák vagy rekeszek konstrukciós kialakítása tegye lehetővé, hogy több, különböző magasságú láda vagy rekesz egy olyan családot alkothasson, amelynek tagjai egymásra rakva csereszabatosán, stabilan csatlakoznak, a 180°-kai való elforgatással pedig az azonos magassá­gúak egymásba valamint az alacsonyabbak a maga­sabbakba feszülés, szorulás nélkül rakhatók legye­nek, — a ládák és rekeszek fenekének külső kiképzése a merevítésen kívül az érdes felületen történő csúsztatás esetén fellépő kopás csökkentésére is szol­gáljon, — a töltött ládák egyedi mozgatásának meg­könnyítésére megfelelő megfogási lehetőséget kell biztosítani, — biztosítani kell az egy szintben egymás mellé szorosan rakott ládák vagy rekeszek bármelyikének megfoghatóságát és a többi közül való kiemelhető­­ségét, — a ládák vagy rekeszek felső pereme a marko­­lási helyen olyan kiképzésű legyen, hogy a ládáknak a markoló személyhez viszonyított helyzete tapin­tással érzékelhető, illetve hogy a ládák és rekeszek egymáshoz viszonyított helyzete sötétben is egyér­telmű legyen, — a különböző magasságú ládák vagy rekeszek szélességét és hosszúságát úgy kell egységesíteni, hogy az tegye lehetővé a forgalomban leggyakrabban használt rakodólap felületének maximális kihasználá­sát, — a ládák és rekeszek felső peremének kiképzése, a hosszabb oldalfalak magasságának kialakítása tegye elkerülhetővé a ládák vagy rekeszek áruval való túltöltését, — a rekeszek perforációjának kialakítása tegye le­hetővé, hogy a sérülésre érzékeny áru a rekeszek mozgatásakor, szállításakor ne sérüljön meg, to­vábbá, hogy a szellőzést igénylő áruk — elsősorban gyümölcsök - nedvességvesztése, apadása, szellőzése optímábs legyen. A találmány szerint a láda vagy rekesz 1 rövidebb oldalfalai belső szélén kerültek elhelyezésre az egy­másra rakhatóságot biztosító — 2a retesz alakú körmökkel ellátott - 2 ülékek, középen - a kon­túrhoz képest 3a beugróan - a tapintó 3b récékkel is ellátott markolható 3 fogantyúk, az oldalfalakhoz csatlakozó 4a peremek valamint a 4e függőleges bor­dák és a 4b vízszintes bordák. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom