181289. lajstromszámú szabadalom • Kartondoboz hajtogatott alsórésszel és ehhez nyerslap

3 181289 4 kivágásához történő elhelyezése szaggatott vonallal, a 2., 3. és 4. ábrák töredékes térbeli rajzon mu­tatják az egymás után következő hajtogatási lépése­ket, az 5. ábra a doboz aljának külső felét, a 6. ábra a 4. ábra 6-6 vonal menti metszetét, a 7. ábra a nyerslap egy részének kiterített rajza, amelyből a találmány egy másik változata szerinti hajtogatás valósítható meg. Az ábrán a külső felület látható, valamint látható szaggatott vonallal, hogy az előzőleg kivágott nyersdarabot hogy kell elhe­lyezni, a 8. ábra a 7. ábra szerinti doboz alsó részének külső felületét mutatja. Az 1. ábrán töredékesen bemutatott 10 nyers­lapból formáljuk ki a 2. ábrán látható 12 cső alakú testet. A 12 cső alakú test egyik felét az Egleston és társai 3 270 940 számú szabadalmában ismertetett csúcsos tetőalakhoz hasonló lapokkal zárjuk le (az ábrán nem szerepel). A 4. és 5. ábrán látható 14 sima alsó lap az 1. ábrán látható 10 nyerslapból való hajtogatással jön létre. Az 1. ábrán 16 eltolt barázdált vonal a la­pokat két csoportba osztja. A 16 barázdált vonalnak a bemutatott formában történő eltolása azt a célt szolgálja, hogy a lap anyagának a vastagságát ki­egyenlítse, mivel az a 16 barázdált vonal mentén van behajtva, ha a lezárás megtörténik, és így elkerül­hető, hogy a barázdált vonalak találkozásánál az anyag összetömörüljön. A barázdált vonal nemcsak fokozza a kész doboz szilárdságát és esztétikai meg­jelenését, de megkönnyíti a lezárást és a kimerevítést automata gépek alkalmazásakor. A 16 barázdált vo­nal feletti, 1. ábrán látható 14 csoport az alsó rész lezárására szolgál, a 16 barázdált vonal alatti csoport a testet képezi. Ez utóbbi négy 20, 22, 24 és 26 ol­dallapból és 28 oldalszegélyből áll. A 18 testcso­portot 30 és 32 oldalélek, az egyes lapokat 34, 36, 38 és 39 barázdált élek határolják. A doboz alját lezáró 14 csoport 40, 42, 44 és 46 lapokból áll, amelyek a test 20, 22, 24 és 26 lap­jaival szomszédosak, valamint egy a 28 oldallaphoz kapcsolódó nyúlványból. A 40, 42 és 46 lezáró la­pok területe és alakja megegyezik, míg a 44 lap te­rülete az előzőeknél nagyobb, úgyszintén a ma­gassága is nagyobb. Mindegyik 40, 42, és 46 lap csúcsos kiképzésű, van egy rövid függőleges oldala és ferde külső élei, amelyek egy csúcsban végződnek, továbbá magasságuk a testlap szélességének a felével egyenlő. A rövid függőleges oldalakat 50 és 52 élek és 54, 56, 58 és 60 barázdált élek alkotják, és a ba­rázdált élek a 40/42, 42/44, 44/46 és 46/48 lapok között helyezkednek el. Minden egyes 40, 42, és 46 lap egyforma és 62 és 64 ferde éllel rendelkezik, míg a 44 lap 66 és 68 ferde éle az előző ferde élek­nél meredekebb kiképzésű, és a 66 és 68 ferde élek egy csúcsban találkoznak, amely csúcsból bocsátott magasság egy előre meghatározott értékkel nagyobb mint a testlap szélességének a fele. A két egymással szemközt elhelyezkedő 42 és 46 lapoknak azon vége, amely a legnagyobb 44 panel két ellentétes végéhez csatlakozik, egy pár átlós irányú 70 és 72 barázdált éllel van megosztva, ame­lyek a 62 és 64 ferde élekkel együtt egymással 2 szemben fekvő külső 74 és 76 háromszögeket ké­peznek. Az egyik átlós irányú 70 barázdált él a 16, 34 és 54 barázdált élek közös csatlakozási pontjából halad a 42 lap csúcsa felé, míg a másik átlós irányú 70 barázdált él a 16, 38 és 58 barázdált élek közös csatlakozási pontjából halad a 46 lap csúcsa felé. Az egyik átlós irányú 72 barázdált él a 16, 36 és 56 barázdált élek közös csatlakozási pontja és a 42 lap csúcsa között helyezkedik el, míg a másik 72 átlós él a 16, 39 és 60 barázdált élek közös csatlakozási pontja és a 46 lap csúcsa között nyer elhelyezést. Itt kell megjegyeznünk azt, hogy amikor egy szé­les kartontekercsből a 10 nyerslapot kivágjuk, akkor a következő kivágandó 10’ nyerslapot az 1. ábrán látható módon úgy kell elhelyezni, hogy a 10’ nyerslap 40’, 42’, 44’, 46’ és 48’ lapjai sorrendben a 48, 46, 44, 42 és 40 panelek közé illeszkedjenek. Az ily módon történő illesztésnél a tekercsből olyan szélességű papír takarítható meg, amely szélesség a 44 lap 66 és 68 ferdeéleinek találkozási pontjából bocsátott magassággal egyenlő, amelyet az 1. ábrán „A” jelöl. Abban az esetben, ha a kartontekercs elég széles ahhoz, hogy ilyen módon négy nyerslap he­lyezhető el, akkor a papírmegtakarítás „2A” értékű tekercshosszúságú lesz. A 4. ábrán bemutatott doboz alsó rész lezárás megvalósításához először a 10 lapot kell önmagához úgy behajtani, hogy a 28 oldalszegély 48 nyúl­ványával együtt a 20 és 40 lapok belső feléhez valamilyen jól ismert műanyag összehegesztési módszerrel, mint például hőnek, hangnak vagy fénynek a segítségével összehegeszthetők legyenek, és ekkor ezeket összehegesztjük. A hajtogatott la­pokból ezután a 2. ábrán látható 12 cső alakú testet alakítjuk ki egy, az ábrán nem látható, gömbölyítő henger segítségével úgy, hogy a lezáráshoz használt lapok kinyúlnak a gömbölyítő hengerből. Ezt követően a 3. ábrán látható módon behajtjuk a lezáró lapokat, és összehegesztjük azokat, hogy ez a 4. és 5. ábrán látható. Ahogy ez a 3. ábrán látható, a 42 és 46 lapok belső háromszögeket képező részei egymás felé vannak kényszerítve, míg a 74 és 76 külső három­szögek a 70 és 72 barázdált vonalak mentén kifelé, a belső háromszögektől hátrafelé vannak hajtogatva. A hajtogatási eljárás végére a 74 és 76 háromszögek a 42/46 belső lapok és a 40/44 külső lapok között helyezkednek el, ahogyan ez az 5. ábrán látható, és a hosszabb 44 lap a vele szemben fekvő 40 lap egy részét átfedi. A végső hegesztési folyamat akár forró gázzal, akár ultrahanggal elvégezhető, célszerűen X alakú sablonnal, azaz a négy átló mentén, ahol a sar­kokból a középpont felé három réteg anyag van egy­más fölötti A 6. ábrához meg kell jegyeznünk, hogy a doboz belsejében a 42 és 46 lapok csúcsai a doboz köz­ponti tengelyében találkoznak, míg a 40 lapé köz­vetlenül alatta van, így az alsó rész lezárásnak a bel­­iejében semmiféle kiálló rész nincsen. A 7. ábrára vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy a 10’ nyerslap 20, 22, 24, 26 és 28 testlapjai az 1. ábrán bemutatott kiviteli alak testlapjaival azonosak, míg a 40”, 42”, 44”, 46” és a 48” lezáró lapok úgy vannak kialakítva, hogy a szomszédos ferde élek egymással 90°-os szöget zárnak be. így amikor a 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom